Reggeli Újság, 2009. február (6. évfolyam, 1493-1516. szám)
2009-02-27 / 1515. szám
2009. február 27., péntek NEMZETPOLITIKA Reggeli Újság / 5 „A kommunistánál kártékonyabb...“ (folytatás az 7. oldalról) megkezdve a magyar kommunista párt hatalomátvételének előkészítését. Alattomos és erőszakos eszközökkel, ha már a háború utáni választásokat békés és demokratikus úton nem volt képes megnyerni Rákosi és vörös bandája... A magyar nyelvterület két helyszínén is bejelentették a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Prágai Nyilatkozat elfogadása melletti aláírásgyűjtés megkezdését. Tőkés László, Szájer József és Schöpflin György EP-képviselők, Ékes Ilona országgyűlési képviselő (Fidesz-Magyar Polgári Szövetség) és Szöőr Anna, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke szerdán, Budapesten hangsúlyozták: azt akarják elérni, hogy az Európai Parlament fogadjon el határozatot a kommunizmus bűntetteivel szemben. ,A hazugság fövenyére nem lehet jövőt építeni” - jelentette ki az eseményen Tőkés László, az erdélyi magyarok európai képviselője, aki szerint „nem lesz nyugalom, béke és biztonság”, amíg nem talál kiutaturópa a hazugságból. Ez „jelentős lépés Európa szellemi megújulásának útján” - mondta Szájer József, az EP néppárti frakciójának fideszes tagja, aki szerint a nácizmussal már régóta foglalkoznak ugyan, ám emellett „fel kell vetni a múltban és a ma is velünk élő kommunizmus problémáját”. A Prágai Nyilatkozatot 2008. június 3-án fogadta el a Cseh Köztársaság Szenátusa, és olyan neves, rendszerváltó személyiségek szerepelnek a kezdeményező aláírók között, mint Václav Havel, Vytautas Landsbergis vagy Imne Kelam. Közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy az eredeti nyilatkozatot kiegészítsék a romániai és magyarországi vonatkozással, így a mostani változatba már bekerült a felsorolt intézmények közé a budapesti Terror Háza, illetve a kommunizmus bűneit vizsgáló romániai intézet, valamint a szöveg tételesen is megemlékezik a romániai forradalom alatt elkövetett gyilkosságokra (a szöveget mellékeljük). Ugyanakkor sikerült hivatalosan is regisztráltatni a www.pragainyilatkozat.hu, valamint a www.declaratiadelapraga.ro domain-neveket, nemsokára a nyilatkozat szövege mind magyarul, mind románul elérhető lesz a www.praguedeclaration.org oldaláról. Tegnapelőtt délután Nagyváradon tartottak előadásokkal egybekötött megemlékezést a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának sajnos csak félig megtelt dísztermében. A meghívott előadók, Vincze Gábor és Molnár János történészek, a kisebbség- és egyháztörténet szakértői az őszinte múltfeltárás fontosságát emelték ki előadásaikban. Molnár rámutatott: ha kiutat keresünk az erkölcsi válságból, a bizonytalanságból és az értékvesztett állapotból, akkor helyre kell tennünk a dolgainkat, és ki kell beszéljük azt, ami bennünk van. Bolygatnunk kell a múltat, hogy tudjuk, mit és hogyan rontottunk el, fel kell kutatnunk a felelősöket. Vincze szerint az 1917. november 7-én formálódó bolsevik puccstól számíthatjuk a kommunista terror kezdetét. Előadásában fel is elevenítette a magyar kommunizmus történetének szégyenteljesebb momentumait és kevéssé ismert gyalázatait. Hogy „testközelben” is érezhettük a kommunista terrort mi, bihariak és partiumiak, arról Forró László előadása győzte meg a szépszámú hallgatóságot: az egyházkerületi előadó tanácsos olyan bihari személyek, csoportok sorsát elevenítette fel, akiket megkínoztak, bebörtönöztek vagy kivégeztek. Csak időszűke miatt nem tudott minden nevet és eseményt megidézni, de jelezte: a teremben is ülnek néhányan a kommunizmus áldozatai közül. Szilágyi Zsolt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökeként beszámolt arról, hogy brüsszeli tapasztalatai azt mutatják: a nyugat-európai politikusok lezártnak tekintik a kommunizmus ügyét. „Ha holnap az Európai Parlament plénuma elé kerülne egy olyan törvénytervezet, amelyben a nácizmushoz hasonlóan elítélnék a kommunizmust, szinte biztos, hogy nem szavaznák meg. Sokan ellenérdekeltek, és nem csak a volt szovjet tömb országaiban” - vélte. Az időközben Budapestről megérkező Tőkés László püspök, EP-képviselő a 2008. június 3-án elfogadott Prágai Nyilatkozatra hívta fel a figyelmet, mely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét a fasizmus és kommunizmus viszonylatában, mert nincsenek első- és másodrendű áldozatok. „Rendezni kell alapvető kérdéseinket, mert addig nem terem jövő számunkra, addig nem lesz béke, amíg nem számolunk le Trianon és a kommunizmus örökségével” - fogalmazott az egyházfő. A résztvevők ezután egyhangúlag elfogadták a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megfogalmazott Nagyváradi Nyilatkozatot, majd a székház udvarában elhelyezték a kegyelet koszorúit, virágait a Kommunizmus Áldozatainak Emléktáblájánál, valamint a Szózat hangjai mellett meggyújtották az emlékezés gyertyáit. A megemlékező ünnepség egész tartama alatt jelen volt az észak-írországi presbiteriánus egyház küldöttsége, alkalomhoz illő énekszámokkal szolgált az érmihályfalvi Szenczi Molnár Albert református énekkar, illetve kellő drámai hatást és emelkedettséget keltve mondott el Fábián Enikő színművész három poémát, a magyar irodalom gyöngyszemeit: Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról, Tollas Tibor Túlélők és Nagy Gáspár Ők már kivárják... című verseit. A belfasti vendégek, akiknek szószólója az észak-írországi polgár- és vallásháború történetét és következményeit elevenítette fel röviden A belfasti vendégek, akiknek szószólója az észak-írországi polgár- és vallásháború történetét és következményeit elevenítette fel röviden Fábián Enikő verset mond az udvarban A tisztelgők elhelyzik a megemlékezés koszorúit, virágait Anca Tibor egyetemi lelkész tartott nyitóáhítatot az emlékülés kezdetén NAGYVÁRADI NYILATKOZAT A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA ALKALMÁBÓL A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján meggyőződéssel valljuk, hogy: Emberiség ellen elkövetett bűntetteik miatt lényegi azonosság mutatkozik minden totalitárius rendszer között. A náci rezsim mellett a kommunista önkényuralom is fájdalmas része közös európai történelmünknek, következésképpen a kommunisták által elkövetett bűntetteknek is tudatosulniuk kell minden európai elmében. A kommunizmus nevében elkövetett bűntettek még nem kerültek be az összeurópai köztudatba, a bűnelkövetőket nem idézték az igazságszolgáltatás elé, és az áldozatokat nem kárpótolták. Márpedig a kommunizmus sok millió európai áldozata és családtagjaik éppen úgy jogosultak a megértésre, szenvedéseik elismerésére és a jóvátételre, miként a nácizmus áldozatai. A Prágai Nyilatkozat 2008. június 3-i megszületése fontos mérföldkő a kommunista rémuralom valódi arcának megmutatása, valamint a történelmi igazságtétel terén. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján kijelentjük, hogy: 9 A súlyos véráldozattal járó romániai kommunistaellenes forradalom 20. évfordulójára készülve nem feledjük a kommunista rezsim által megkínzott, meghurcolt társainkat; nem hagyjuk, hogy a kommunista diktatúra rémtettei a közöny és a feledés homályába vesszenek. A volt kommunista térség országaiban a kommunista diktatúrák örökségével való szembenézés változatlanul időszerű, hiszen a kommunizmus áldatlan hatásai mindmáig érvényesülnek társadalmainkban. Elismeréssel tekintünk a Marius Oprea történész által vezetett, a Romániai Kommunizmus Bűneit Kivizsgáló Intézet (ICCR) következetes és kitartó munkájára. Fontosnak és támogatásra méltónak tartjuk az egykori kommunista titkosrendőrség tevékenységét feltáró közintézmény, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Országos Bizottság (CNSAS) szerepét a közélet megtisztulásában. Aláírásunkkal csatlakozunk a Prágai Nyilatkozat megállapításaihoz, következtetéseihez és ajánlásaihoz, és minden erőnkkel hozzájárulunk az aláírásgyűjtő mozgalom kiszélesítéséhez. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Romániában még nem rendeződött megnyugtatóan a kommunizmus éveiben politikai okokból elítélt személyek rehabilitációjának ügye. Különösképpen fájlaljuk, hogy élni akaró erdélyi magyarságunk szimbólummá nőtt alakját, a koncepciós perben halálra ítélt, és ötven éve kivégzett Sass Kálmán mártír-lelkipásztort és sorstársait továbbra is köztörvényes bűnözőnek tekintik Romániában. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján felkérjük A hazai civil társadalmi és emberjogi szervezeteket, hogy sajátos eszközeikkel továbbra is gyakoroljanak nyomást a politikai közszereplőkre és a törvényhozásra annak érdekében, hogy a képviselőház jogi bizottságánál elakadt, a politikai okok miatt elítélt személyek alanyi jogon történő rehabilitációjára irányuló, 400/2008-as számú törvénytervezet a Parlament plénuma elé kerüljön és jogerőre emelkedjen. Tőkés László püspököt, európai parlamenti képviselőt, hogy levélben sürgesse meg Románia Képviselőházának elnökénél a vonatkozó törvényhozási procedúrát (1), az Európai Parlamentben emeljen szót a romániai politikai foglyok rehabilitációja tárgyában (2). Traian Basescu államelnököt, hogy a romániai kommunista rendszert elítélő Tismaneanu-jelentésre való hivatkozással foglaljon állást e kérdésben. 2009. február 25. A nagyváradi emlékező fórum részvevői