Reggeli Újság, 2010. június (7. évfolyam, 1890-1915. szám)

2010-06-02 / 1891. szám

8 / Reggeli Újság Pósalaka áldozata és tisztelgése ÁLL AZ EGYETLEN SEBES-KÖRÖS MENTI TURULMADARAS EMLÉKMŰ I Vasárnap délután a reformá­tus templomban gyülekezett Pósalaka népe, a falu elszár­mazottai és a Sebes-Körös menti magyarság képviselői. Egy esztendeje fogalmazódott meg a gondolat, hogy emlék­művet állítsanak az I. és II. vi­lágháborúban elesett pósalaki honvédeknek. Az álom a refor­mátus egyházközség híveinek összefogásával valóra vált, hi­szen a templomkertben turul­madaras emlékművet avattak. Egyelőre Pósalaka az egyetlen olyan település a Sebes-Körös mentén, ahová „visszaszállt a magyar turulmadár”. Bihar megyében ez az első olyan szobor, ahol a turulmadár a magyar Szent Koronán áll! Egykor turulmadaras emlék­művek álltak a Sebes-Körös menti Mezőtelegden, Örvén­­den és Élesden is. Talán lesz mása a pósalaki sikernek... Az emlékműavatás ünnepi istentisztelettel vette kezdetét, Csűry István püspök hirdette az igét. Máté evangéliuma 14. részének 29. verse alapján kö­vetkezett a prédikáció a zsúfo­lásig megtelt templomban­ , Jé­zus a tengeren járt és a süllyedő Pétert magához hívta; hasonló­an hív bennünket Jézus magá­hoz, amikor életünk hajója süllyedezni kezd” - szögezte le az egyházfő. Az igehirdetés után a pósa­laki református gyülekezet lel­kipásztora, Pál László köszön­tötte a vendégeket, a gyüleke­zet résztvevőit, és kiemelte, hogy az emlékmű jelképes üze­netében benne van keresztyén­­ségünk, magyarságunk, telepü­lésünk 800 éves múltja, honvé­­deink hősiessége és jelenünk, jövőnk reménysége. Elismerő­en szólt azokról a helybeliek­ről, akik anyagi és lelki támo­gatásukkal hozzájárultak ah­hoz, hogy a turulmadaras em­lékművet elkészítsék és a részt­vevőket méltóképpen megven­dégeljék. Külön köszönetet mondott Miholcsa József ma­rosvásárhelyi szobrászművész­nek, valamint Tóth Gábor presbiternek az emlékmű kivi­telezéséért. Az eseményen a reformátu­sok mellett részt vettek a bap­tista közösség tagjai, lelkészei, a környékbeli egyházközségek - Élesd, Fugyi, Magyarkakucs, Mezőtelki, Mezőtelegd, Pusz­taújlak, Rév - református lelki­­pásztorai és világi képviselői. A Bihari Egyházmegyét Mikló Ferenc esperes képviselte. Je­len voltak az ünnepségen a köz­ség elöljárói: Adrian Codrean telegdi polgármester, valamint helyettese, Filip József. A me­gyei RMDSZ-t Szabó Ödön ügyvezető elnök és Grim And­rás, a Pro Sebes-Körös völgye Egyesület elnöke képviselte. Pál tiszteletes emléklapokat adott át azoknak, akik hatható­san hozzájárultak és anyagilag is támogatták az emlékmű meg­valósítását. Ezután következett a pósalaki vallásórás gyerekek furulya-előadása és a fiatalok szívhez szóló gitáros énekcsok­ra, amellyel felidézték a honvé­dek emlékét. Jurta a Szombaton a nagyváradi vár falain belül megelevenedett a magyar ősi kultúra egy szelete a Partiumi Háló Egyesület által rendezett, Jurta elnevezésű ha­táron átívelő hagyományőrző rendezvénynek köszönhetően, amelyre Nagyváradról, Debre­cenből, Nagybányáról, Szat­márnémetiből, Aradról, Nagy­szalontáról, Terikéről, Temes­várról, Szentjobbról, Bélfe­­nyérről és Tóttelekről érkeztek résztvevők. A program megnyitóján - me­lyet a Posticumban tartottak - Konrád Katalin egyesületi el­nök ismertette a projekt céljait, beszámolt az előző rendezvé­nyekről és szólt hagyománya­ink, értékeink megőrzésének fontosságáról. Ezután Osváth Sándor debreceni egyetemi ta­nár Ami a tankönyvekből kima­radt című lebilincselő előadása következett, majd egy kisebb szünet után a részvevők kiscso­portos megbeszélést tartottak a hagyományápolás eszközeiről. A délutáni programoknak a nagyváradi vár adott otthont. Szeibert András, a Kárpát-me­dencei Háló Egyesület egyik vezetője az íjászat rejtelmeiben nyújtott bepillantást. A nyila­­zást minden korosztály kipró­ várban hálhatta. A részvevők lelkesen járták körül és tanulmányozták a jurtát, melyet a szervezők ko­ra délelőtt állítottak fel a vár­­sáncban­. Az ősmagyarok lak­helyének bemutatása után a barantáról és az ősi harcművé­szetekről tartott előadást Tajta Zoltán. (A baranta a történelmi magyar harci testkultúrából származó mozgások összegyűj­téséből létrehozott­­ harcművé­szeti stílus, mely végleges for­máját - a folyamatban lévő ku­tatások miatt - még nem nyerte el.) A debreceni barantások fantasztikus, nem mindennapi fellépését nagy érdeklődéssel és kíváncsisággal várta a soka­ság: a harci íjász-bemutatót egy- és kétkezes botforgatás, különböző fegyvernemekkel való látványos páros harcok, il­letve a hagyományos magyar övbirkózásból adott ízelítő kö­vette, majd egy- és kétkezes harci ostortechnikákat, csataje­lenetet csodálhatott meg a kö­zönség. A vendégelőadók egy moldvai körtánccal, énekkel zárták a napot. 2010. június 2., szerda Csoportkép a vársáncban / íjászverseny a hajdúvárosban A szalontai napok ünnepségsorozat égisze alatt a Nagyszalon­tai Íjászegyesület szervezésében vasárnap a Zilahy Lajos Műve­lődési Ház udvarán íjászversenyt szerveztek. Pénzes Zoltán, az egyesület elnöke elmondta: a helyiek mellett Nagyváradról, Kétegyházáról, Gyuláról és Békéscsabáról érkeztek versenyzők. „Ezek a találkozások nem csupán hagyományőrzésnek tekinten­dők, nem csupán sportról beszélhetünk, hanem az összetartozás élményét is jelentik. Tehát tulajdonképpen jó kis piknikezések ezek az összejövetelek, amelyek igazi barátságok forrásai is egyúttal” - mondta. - „Igaz, hogy értékeljük mindenki teljesít­ményét, melyet oklevelekkel és olykor jelvények kiosztásával honorálunk. A fiatalabb korosztály, a gyerekek számára is nagy élmény egy-egy ilyen találkozón való részvétel; felemelő érzés a boldog gyerekarcok megpillantása. Hát ezért érdemes ezt csinálni...” Sára Péter

Next