Reggeli Ujság, 1932. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

1 Leu PÉNTEK 1932 január hó 1. FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Vargu-Iures—Marosvásárhely II. ÉVFOLYAM, 1. szám 1 Leu Újévi gondolatait Temetünk: „Temetőbe kit kísérnek" ? Az 1931. esztendőt, mely tehetetlenebbnek bizonyult a zsidók „aranyborjújánál", Néró felpofozott, hamis római istenénél . . . Sokan kisértük el utolsó útjára. De valljuk meg őszintén, azok a könnyek, melyek titkon szemeinkbe tolultak, nem a halott fölött érzett fájdalomban születtek... A nagy halottban valamenynyien csalódtunk... A halott után vagy jót, vagy semmit. Pedig, mily rettenetes a a hallgatás? Olyan, mint a csak lélekben síró ember fájdalma, melyet csupán a kivörösödő szem, a remegő ajka, és a ziláló kebet árulnak el... Bár ajkaink némák, hangtalanok, felkorbácsolt fájó érzelmeink patakzó könnyei, kiáltva beszéltek... Csak a város életében mennyi hiba, mennyi mulasztás történt ? Hát az egész ország életében ?!! Csoda, hogy még élünk és vagyunk! Hogy nem minket temetett el az 1931. esztendő, hanem mi eresztettük dicstelen elődjei után, a sírba! Még dübörög az utolsó rög súlyától a koporsó s már hozsannát zengünk az 1932-ik esztendőnek — az Újévnek. Mit fog hozni, ne kérdezzük. A magunk kisebbségi, kálváriás sorsunkon javítani, nincs elegendő erőnk, hatalmunk. Az állam vállalt kötelezettségei dacára sem segít. A néha napján juttatott Lázár-morzsákat, adandó alkalommal kamatostól visszaveszi tőlünk az államhatalom. Mintha minden tényező ellenünk fordult volna! Mintha nem is a földön, de a dantei-borzalmak poklában élnénk, ahol örök a szenvedés... Úgy látjuk, úgy érezzük. Pedig nagyjában, tőlünk függ, hogy ne úgy legyen, ne az legyen! Trianon mohosodó sírján állva, sajduljon meg lelkünk, láttán az uj sírnak, döbbenjen meg szivünk s akik egymás véréből: vér, húsából: hús vagyunk, a mosolygó Messiás szeretetétől áthatva, olvadjunk A Jóvátételi konferencia hullámai egész Európa közvéleményét felkavarják s Anglia Németországnak minél hosszabb moratóriumot akar szerezni. — Magyarországon is várják a moratórium kiterjesztését London, dec. 31 (A Dunaposta távirati tudósítása.) Az angol sajtót a legnagyobb mértékben leköti, a jóvátételi konferencia előkészítésének munkája. A legtöbb lap hangoztatja, hogy Anglia törekvése elsősorban arra irányul, hogy Németországnak minél hosszabb moratóriumot szerezzen. Ezzel szemben azonban az Egyesült Államoknál fennálló német tartozásokat, fel kellene függeszteni, hogy a németek lélekzethez jussanak. Pesszimista hangulat a konferenciával szemben. A „Daily Telegraph“ nem bízik a lausannei konferencia sikerében, bármilyen határozatot hozzanak is az ott megjelent hatalmak. A lap szerint ugyanis a legjobb esetben csak rövid lélekzetet kapnak a gazdaság bajok által sújtott államok s a lausannei konferencia csak rövid pihenő, az általános helyzet feszültségének távlatában. A franciák erőteljes nyomást gyakorolnak Csehországra, Magyarországgal és Ausztriával szemben való főzkodásáért Bécs, dec. 31. (Dunaposta távirati tudósítása) A Neues Wiener Tageblat párisi jelentése szerint a franciák nyomást gyakorolnak Csehszlovákiára, hogy a Dunaállamok számára életfontosságú gazdasági tárgyalásokat könnyítse meg és ilyet maga is kezdeményezzen. Politikai körökben úgy tudják, hogy a Csehszlovákiának folyósított legutóbbi kölcsönt is azzal a feltétellel adták a franciák, hogy ennek nyomán Csehország, Magyarország és Ausztria között hamarosan megtörténik a gazdasági közeledés. A kezdeményezésnek, azonban Csehország részéről kell kiindulnia, mint aki okot adott szomszédai bizalmatlanságára. Amerika nélkül nincs eredmény A Times kifejti, hogy az Egyesült Államok távolmaradása miatt, a jóvátételi konferencia nem is tud döntést hozni. Ezért Amerikát feltétlenül be kell vonni a tárgyalásokba. A Daily Herald szerint az európai adósok kénytelenek lesznek jegyzékben közölni Amerikával, hogy az Egyesült Államokkal szemben fennálló kötelezettségüket egyáltalán nem tudják teljesíteni. Magyarországon szorongva lesik a konferencia határozatát A magyar kormánykörök rendkívül érdeklődéssel figyelnek Lausannera, ahol a német moratórium fölött döntenek. Irányadó körökben meg vannak győződve arról, hogyha Németország moratóriumot kap, ezt feltétlenül kiterjesztik Magyarországra is. egyszer egymást megváltó szeretetbe. Homlokredőink simuljanak el. Tekinteteink ne szórjanak villámokat egymásra. Ökölbe szorított kezeink nyíljanak ki — nem is baráti, hanem — testvéri kézszorításra. Népek hatalmas Istene! Hosszú kálváriás utunk után, adj már egy kis ízelítőt a boldogságból is! Engedd eljönni közénk a Te szent országodat, amelyben ismeretlen fogalommá válik a gyűlölet s minden szivet, lelket belölt a bethlehemi jászolból kiáradó szeretet. Add édes istenünk, hogy végre igaz legyen a költő kifakadása: , Melbünhödte már e nép a mintát s jövendőt!!" A rendőrség a helyi munkásvezérekert akarja felelőssé tenni az esetleges tüntetésekért A szerdai falelvonulás epilógusa Marosvásárhely, dec. 31. (A „Reggeli Újság“ munkatársától.) Érdekes fejleményei vannak a tegnapi munkanélküli tüntetésnek. A rendőrség ugyan szabadlábra helyezte a letartóztatott Kuchs Andor ifjúmunkást, de ma reggelre szabályszerű idézőt küldött Sós József, Botos Sándor, Grün Dezső, Benke Pál, Blütner József és Lipsitz József helyi munkásvezéreknek, kik meg is jelentek Luciu dr. Kvesztor előtt. A rendőrkresztor kijelentette a beidézettek előtt, hogy a munkanélküliek ezutáni esetleges akcióiért a munkásság vezetőit teszi felelősekké. A munkásvezérek visszautasítják a vádakat. A megjelent munkásvezérek kollektíve kijelentették, hogy mindazokért az akciókért, amelyeket ők szerveznek, vállalják a felelősséget.Amint az elől nem tértek ki a múltakban sem. Ám oly akciókért, mint a tegnapi is volt, amikor az elkeseredés spontán lett úrrá, az éhező, reményevesztett tömegben, vállalják a felelősséget azok az illetékes tényezők, akiknek hatalmukban állott volna ezeket a kitöréseket megelőzni és a tömeghangulatot kellő intézkedéssel levezetni. A dolog pikantériájához tartozik, hogy a megidézett munkásvezérek közül Sós József és Botos Sándor voltak azok, akik mint városi tanácsosok, az egész segélyezési akciót kezdeményezték és bizonyára nem rajtuk múlott, hogy ilyen fejleményei lettek a dolgoknak. Hágóban tárgyalnak a román-orosz megegyezésről Megérkezett az oroszok meghívója Bukarest, dec. 31. (Az Orient-Radio telefon tudósítása.) A szovjet válasza az orosz-román delegáció székhelyének kitűzése tárgyában, Bukarestbe beérkezett. Moszkvába hívják a román megbízottakat. Ezzel szemben a külügyi kormány semleges területet ajánl, így Rigát tartják tárgyalásra alkalmasnak. A megnemtámadási szerződés, létrehozását, a román politikai pártok helyeslik, azonban a tárgyalások kiinduló pontjául, Besszarábia csatlakozásának elismerését követelik.