Reggeli Ujság, 1932. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1932-03-01 / 50. szám

2. OLDAL REGGELI ÚJSÁG KEDD, 1932. MÁRCIUS 1. A kereskedők már nem bírják a terheket!-­m­ondotta a s­eresk­ed­ők vasárnapi közgyűlé­sén az egyik szónok A konverzációs javaslat sírját ásta meg a kereskedelemnek, íga a kormány ez­zel együtt a kereskedők moratóriumát nem mondja ki! — fejtette ki a közgyű­lésen Márk Miklós (dr. Marosvásárhely, febr. 29. (A Reg­geli Újság munkatársától) A maros­vásárhelyi Kereskedő Társulat va­sárnap népes ülést tartott, amelyen Rosenfeld Jenő elnök tartott magvas beszámolót az elmúlt esztendőről. Az elnöki megnyitó megállapította, hogy a gazdasági krízis a ma­­rosvásárhelyi kereskedők soraiban a legnagyobb pusztítást végezte és a jövő a legnagyobb aggodalomra ad okot. — Meg kell teremteni a polgári egyesülés frontját, — mondotta Ro­senfeld Jenő, — amelyben egymás mellett dolgozzék a kereskedő és az iparososztály. Majd a fiatalságot hívta föl, hogy ebben a fontos élet­védelmi munkában vegyenek részt. Márk Miklós dr. beszámolt a ko­lozsvári nagygyűlés lefolyásáról, ahol a marosvásárhelyi Kereskedő Társu­lat titkára a moratórium sürgős meg­valósítását szorgalmazta. A konverziós javaslat ugyanis első­sorban a kereskedőket érinti, akik­nek valósággal sírját ássa meg a konverzió, ha a kormány a keres­kedők tartozásaira egyidejűleg nem ad moratóriumot. Márk Miklós dr. szerint az állam terheinek túlnyomó részét a kereskedők fizetik, akiknek teherbíróképessége már annyira le­csökkent, hogy képtelenek tovább vállalni ezt a feladatot. Figyelmezteti a kereskedőket, hogy a legújabb rendelet szerint a patenta fixa osztályo­zása ellen is lehet feleb­­­bezni, ha az adómegállapí - tás helytelen. Szláma Sándor a jóléti intézmény súlyos válságáról tett jelentést a köz­gyűlésnek és megállapította, hogy az alakulás alkalmából 283 tagú intéz­mény ma 95 tagra sorvadt le. A meglévő tagok is ne­hezen teljesítik kötelezett­ségeiket. Meleg ovációban részesítette a közgyűlés Vadady F. Sándort, aki a lakbércsökkentési akcióban, a leg­messzebbmenő fáradhatatlansággal és önzetlenséggel tevékenykedett. Májusban 500.000 lejes bérredukciót, novemberben pedig 300.000 lejes engedményt sikerült kivívnia. Ezután a társaság vagyoni hely­zetét terjeszti elő Szántó Jakab, a számvizsgáló bizottság elnöke, aki megállapítja, hogy a tagsági díjak nem foly­nak be a kívánt sikerrel, ezért a múlt évi mérleg 17.951­ é les deficittel zá­ródik. Mestitz Albert előadó szerint a választmányt fel kell frissíteni fiatal erőkkel, akik új vérkeringést, pezs­­dítlő életet vigyenek be az új tiszti­karba és a kereskedelmi életbe. Ezek után megejtették az új válasz­tást, amely Rosenfeld Jenőt közfel­kiáltással ismét az ügyek élére állí­totta. Rosenfeld Jenő programmjában munkára hívta fel az új vezetőséget és a maga részéről is üdvözölte az ifjúságot az egyesületi életben. Végül Erdélyi Emil dr. mondott temperamentumos beszédet, amely­ben az iparosság és a kereskeres­­kedő társadalom összefogó munkáját jelölte meg a jövőben való munkál­kodás útjára. Az ifjúság kulturális nevelésére hívta fel a közfigyelmet. Ezzel az ülés bezárult. Az illecsi szász itoJhcSiileSott uzsora miatt elítélte a marsvásárhelyi törvényszék Marosvásárhely, márc. 1. (A Reg­geli Újság munkatársától) Egyszerű szász emberek töltötték meg hétfőn délelőtt a törvényszék II. szekciójá­nak üléstermét. A máskülönbben józan, minden szenvedélyességtől tartózkodó, óvatos szász emberek, valósággal lázban égtek és az elnök figyelmeztető csengettyűszava, alig tudta fékentartani a szenvedélytől fűtött embereket. Em­erich Gheorghe nagy­­idecsi milliomos paraszt­­gazda állott uzsoraváddal terhelve a bírák előtt. A dúsgazdag ember a megszorult falusi gazdáknak, 18—25° 6-os ka­matra adott kölcsönöket, melyekről kiderült, hogy ezt a kamatot nem is egy évre, — de — félévre fizették. A kamatokat természetesen azon­nal le is vonta a kölcsönadott pénz­ből. Áldozatai szorgalmasan fizették a kamatokat. Emerich pedig nem engedett, sőt a tőkéből törlesztettek, de a követelés nem akart apadni. Végül is a kétségbeesett emberek feljelentették a lelketlen uzsorást az ügyészségen. A törvényszék ma tárgyalta az idecsi­nábob ügyét, ahol szenvedé­lyes kifakadások hangzottak el a kitűnő falusi Rotschild ellen. — Felkínáltam neki a földemet, csak hogy szabaduljak tőle, de pénzt követelt mindenáron! — panaszolja az egyik falusi szász ember. Russu biró valóságos erkölcsi prédikációt tartott Emerichnek és a konverziót emlegette. — Nem lehet a kérem — mondja meggyőződéssel a nagygazda, akiből senki sem nézné ki a dúsgazdag embert. Emerichet 5000 lei fő és 3000 lei mellékbüntetésre ítélte a bíróság. Azonkívül kötelezte a bíróság 15 ezer lei kamattöbblet visszafizeté­sére is. Emerich fellebbezett az ítélet ellen. Megújalt Ambrus Zoltán a magyar kritiku­­sok nestora Budapest, febr. 29. (A Dunaposta távirati tudósítása) Ambrus Zoltán, aki egy héttel ezelőtt töltötte be 71-ik életévét, ma éjszaka influen­zában meghalt. Ambrus Zoltán a magyar kritikusok nestora és a leg­­kiválóbb analizáló elme volt. Az utóbbi hetekben már betegeskedett, amelyhez hozzájárult az influenza fellépte. A hét végén már negyven fokos láz gyötörte Ambrus Zoltánt, aki tegnap egymásután kapta az injekciókat. Segíteni azonban az elő­rehaladott korú nagybetegen már nem tudott az orvosi tudomány. Ambrus Zoltán 1861-ben született Debrecenben. Jogásznak készült, de már 18 éves korában megkezdte irodalmi munkásságát. A Budapesti Hírlapban, a Pesti Naplóban és szá­mos előkelő folyóiratban jelentek meg írásai. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és a Kisfaludy- és Petőfi-társaságoknak. 1917-ben a Nemzeti Színház igaz­gatója lett és itt öt esztendeig műkö­dött. Számos elbeszélés és öt regény­­kötet maradt a kiváló magyar kri­tikus után. SZÍNHÁZ Fehérék elbúcsúztak Vásár­helytől. Fehér Imre és F. Fekete Rózsi 4 hónapos marosvásárhelyi tartózkodásuk után búcsút mondtak a városnak. Sok meleg és művészi estét szereztek közönségünknek nagy és apró műkedvelőikkel. Fehérék új működési területén, szeretettel vár­ják barátaik, jóembereik, akik a régi jóidők emlékeit becsülik az új jö­vevényekben. Kívánjuk máshol is érezzék jól magukat és ha vissza­jönnek, mi mindig szívesen látjuk Fehér Imrét és Fekete Rózsit. A sslanusvásárrhelyi polgárság nagygyűlésen m­onlta ki, hogy képviselteti magát a várOSz in­terinál­bizottság ülésein A városi hatóság felfüggesztette az új vízdíjak szedésére megalkotott javaslatot Marosvásárhely, február 29. (A Reggeli Újság munkatársától) A vá­rosi polgárság vasárnap erősen láto­gatott gyűlést tartott az Apollo­­nagytermében. Kovács Elek beszá­molt annak a bizottságnak a mun­kájáról, amely a magas vízdíjak ellen a városi tanácsnál járt és annak felfüggesztését kérte. Elmondotta beszámolójában, hogy különböző hatóságok öt­millió lejvel vannak hát­ralékban víz- és csatorna­díjakkal, ezt az összeget akarta behozni az interi­­már bizottság az emelés­sel. A polgárság a legsúlyosabb viszo­nyok között él, — mondotta Kovács Elek — ezért ismételten kérik a várost, hogy álljon el most a vízmű­vek kibővítésének a gondolatától. Értesülésünk szerint az interimár bizottság még a nagygyűlés előtt ki­mondotta, hogy a vízdíjakat a tavalyi ki­vetés szerint vételezi be a polgárságtól mindaddig, ameddig módot talál ennek a kérdésnek méltányos meg­oldására. Bernády György dr. rámutat a roppant terhekre, amelyeket a városi polgárságnak viselnie kell, így az interimár bizottság csaknem egymillió fejébe került a város polgárságának. Van ugyan törvény arról is, hogy a tisztviselői állásokat, ha üresedés, vagy halálozás áll be, nem szabad új tisztviselőkkel betölteni, Bernády mégis új arcokat lát minden alkalommal, amikor a városházán dolga akad. Indítványozza, hogy alakítsanak egy bizottságot, amely járjon el az interimár bizottság üléseire és infor­málja a polgárságot az ott történ­tekről. A népgyűlés ezt a bizottságot meg is választja. Annak elnöke Bernády György dr. lett, tagjai pedig Cocu­­lescu és Petro ny. alezredesek, Kas­sai Imre, Both Károly, Mészáros Ferenc, Nagy Samu, Nádasy József, Koros Péter, Simon László, Szabó Gyula, Máté Pompejus, Vancea Jó­zsef dr. és Kovács Elek lettek. ­ Változatlanul fenntartja a kormány a kenyérbélyeget. Buka­restből jelenti az Ori­ent­ Rádió . A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a kenyérbélyegrendszert változatlanul fenntartja és erélyes intézkedéseket fog tenni rendeletének pontos be­tartása végett. MÁRCIUS 5-én a Zsielé Multosh­ázb­an A ZSIDÓ IPAROSOK AGGHEJHAZUK ZAVARA RENDEZEKDŐ M­űsoros táncestély Várrét"t­ufi »JoBEngs aoys feasad« szolgaittija. ----------­Jegyek előre válthatók SFasior Testeészek főtéri üzleteken ‘HSH MÁRCIUS 5-én a Zsidó italiarkázkacB

Next