Reggeli Ujság, 1932. május (2. évfolyam, 102-125. szám)

1932-05-01 / 102. szám

1 Leu VASARNAP 1932 május hó 1. ■■H—ii ■Tiii'imi mammaammmmmnamaaaam FÜ­GGETLEN POLITIKAI IS KÖZGAZDASAGI NAPILAP 1 argu-Mureu—Marosvásárhely n. ÉVFOLYAM, 102. szám 1 Leu 4 régi május az élet ünnepe volt. Nemcsak a fák lombosodtak, a virágok pattantak életre és a füvek bársonyos teste duzzadt puha hencserré, hanem az élet dü­börgő szekere is telve volt ígérettel, reménnyel, gyümölcs­­termő zengzetességgel. Zenéltek a gépek és duz­zadó kedvvel dolgoztak a munkáskezek, hogy május elsejét megünnepelhessék. A műhelyek alkotó zenéje meg­álloit e napon, a koltók mel­lől kiáradt a jókedvű munkás­nép, hogy megülje a munka helikoni ünnepét. Bár akkor nem iktatták még nemzetközi szerződésekkel törvénybe a munka tiszteletét, ünnepét. De a munkahelyeken égtek a parázsló tüzek, mint a Vesta-templomokban soha ki nem aludt a szent láng. A május elseje, mégis a legszebb ünnep volt, amelyen jóllakott, boldog emberek tet­ték le a szerszámot azért, hogy május elseje után újra fölvegyék. Máma az lenne az ünnep, amikor bevonulnának, a hosszú hónapokon keresztül a munkanélküliség bizonyta­lanságába döntött dolgozni­­akarók a gyárakba és a mű­helyekbe. Ezért színtelen és rideg az idei május, amelynek munkaszüneti ünneplését hiába iktatták nemzetközi törvény­nyel a népek tudatába. A népek nyomorúsága megváltoztatta a május elseji ünnep lényegét is. Akkor a munkásság céltudatos pro­grammal küzdött a holnap könnyebbségéért, a gépek uralmáért, a társadalmi és kulturális előhaladásért. Mára a hatóságok attól tartanak, hogy a lombsugárzás ünnep­sége nemcsak meleget és dalt fakaszt a szívekben, de forradalmi szélsőségekre is ragadtathatja magát. Ezért tilos minden májusi gyüleke­zés, táborozás, ünneplés. Hi­ába iktatták törvénybe a május elseji szabadságot, ezzel nem élhet az ünneplő, akinek hétköznapon is munkaszünete lett. Valami hiba itt is van a gépezetben. A termelésben megbénult a rend és a ma­tematikai biztonság. Az ember hiába lett úrrá acélon és fűtőanyagon, hasztalan ková­csol magának emberi izmok helyett dolgozó gépszörnyete­get, nem tudott úrrá lenni az anyagon, amely csak akkor dolgozik, ha kincsekkel táp­lálják. A gép nem hozta meg a várt felszabadulást. Ezért nyugtalan a május és vált forradalommá az ünneplés. Az emberi cserő és akarat azonban bizonnyal meg fogja találni az igazi utat, amely számára a gépek rabszolgasá­gát felszabadítja. És akkor újra együtt ünnepli május el­sejét az egész emberiség nagy munkatábora. Sanghajban kihirdették az ostromálla­potot, mert további zavargásoktól tartanak A londoni sajtó végzetes következmény­ek­t­ől tart, mint Szarajevó előidézte a világháborút London, ápr. 30. (A Dunaposta távirati tudósítása) Az angol sajtó behatóan és részletesen foglalkozik a sanghai merénylettel, amelyet a sarajevói tragikus esettel hasonlít össze. Több vezető világlap meg­állapítja, hogy a merényletnek végze­tes következményei lehetnek, mint ah­ogy Sarajevo előidézte a világháborút. Sanghai jelentés szerint a város lakossága a merénylet óta rémü­letben él. A japánok hír szerint a kínai kormányt vádolják a merénylet szerzőségével. Sanghai távirat szerint a városban kihirdet­­ték­ az ostromállapotot amely még a nemzet­­közi telepre is kiterjed A japán hatóságok zavargásoktól tartanak. A japán sebesültek hősiesen viselik sorsukat. Sanghai-i távirat szerint a me­rénylet kapcsán megsebesült japán főemberek hősiesen viselik sérülé­süket, így Sigemiku japán követ súlyos sérülése elle­nére is táviratot inté­zett kormányához, a­melyben részletesen beszámolt a merénylet lefolyásáról. Sajnálkozását fejezi ki, hogy a béketárgyalásokat nem vezetheti sze­mélyesen, de kihangsúlyozza, hogy a megegyezés rendkívül fontos. A japán közvélemény egy­előre nyűgodő­ Tokió. A japán kormány egyelőre nem tiltakozott Nankingban a me­rénylet miatt, amit azzal magya­ráznak, hogy a merénylet színhelye japán közigazgatás alatt áll, sőt maga a merénylő is japán. A megsérült személyiségek állá­sait egyelőre nem töltik be és a külügyminiszter utasította a követ­­ségi titkárt, hogy folytassa Kínával a béketárgyalásokat. A japán sajtó elítéli ugyan a me­rényletet, de hangja Kínával szem­ben mérsékelt, sőt azon sajnálkoznak, hogy a békeszerződés aláírása halasztást szenvedett a merény­let miatt. Az Exchange Telegraph értesülése szerint a merénylő összeköttetésben állott azokkal a terroristákkal, akik januárban bombamerényletet kísé­­­­reltek meg a mikádó ellen. A K­épszövetség vegyes bi­zottságot állít fel Sanghaiban Genf, ápr. 30. (A Dunaposta táv­irati tudósítása) A népszövetség a sanghai merénylet ügyében ma rend­kívüli közgyűlést tartott, hogy vala­melyes formában megkísérelje ren­dezni a bonyodalmat. Az elnök ha­tározati javaslatot terjesztett a köz­gyűlés elé, mely szerint Sanghaiban egy vegyes bizottságot létesítsenek. A bizottság, a Sanghaiban különösen érdekelt államok képviselőiből állana és adott eset­ben szótöbbséggel döntene a két fél által vállalt kötelezettsé­­gek végrehajtásáról. A szavazásnál az összes résztvevő államok delegátusai elfogadták a javaslatot, csupán a japán kiküldött tartózkodott a szavazástól. Utána újabb intézkedésig a gyűlést elna­polták. Japán sietteti a fegyver­szüneti tárgyalások befeje­zését Tokió. A japán minisztertanács elhatározta, hogy teljesen szétvá­lasztja a kínai-japán fegyverszüneti kérdést, a sanghaji merénylet ügyé­től. Illetékesek szerint Japán nemhogy meg­változtatná magatar­tását a fegyverszüneti kérdésben, hanem el­­lenkezőleg sietteti a tárgyalások befejezé­sét. A kisantatt államai önálló úton keresikk a kibontakozást a gazdasági vá­lságból Bukarest, ápr. 30. (Az Orient­ Rádió telefonjelentése) A kisantant konfe­renciája, amelyet május elejéről, május 15-re halasztottak el, Benes csehszlovák külügyminiszter határo­zott óhajára, párnapos késést szen­vedett. A cseh külügyminiszter sze­rint ugyanis az általános külpolitikai helyzet annyira zavaros­nak látszott, hogy szük­ségesnek mutatkozott egy kis várakozás. Úgy látszik, hogy a problémák nyugalomra jutottak, mert a kisan­tant államai között már létrejött a megegyezés a konferencia programja felől. Elsősorban a Dunaszövetség létre­hozásának a lehetőségeit vitatják meg, abból a szempontból, hogy ennek keretében az általános gaz­dasági problémákat megoldják. A konferencia azonban külön is keresi a gazda­sági krízisből való kibon­takozás lehetőségét és a kisantant önálló úton akar ebben a kérdésben dön­teni. A konferencián a leszerelés és jóvátétel kérdésével is foglalkoznak, mely kérdéseket illetőleg a kisantant egyértelműleg fog fellépni Genfben és Lausanneban. A Dunaállamok­ gazdasági megújhodása csakis pénz­ügyi segítéssel érhető el London, ápr. 30. (A Dunaposta táv­irati tudósítása) A Daily Herald ér­tesülése szerint, a négy nagyhatalom pénzügyi szakértői Genfben megál­lapították, hogy a Duna­ államok gazdasági újjászervezését csakis pénzügyi segítséggel lehet elérni. A pénzügyi szakértők megvizsgál­ták valamennyi Dum­aállam helyze­tét, de határozott tervet, a segítés módozatára nézve nem állapítottak meg, csupán a különböző nézetekről és indítványokról szerkesztettek je­lentést.

Next