Reggeli Ujság, 1933. június (3. évfolyam, 124-147. szám)

1933-06-01 / 124. szám

.|| - CSÜTÖRTÖK FIÜSSEN­EH POLITIKAI FS KÖZGAZDASAGI NAPILAP III. ÉVFOLYAM. || -­ 1933. Junius 1 Torge­ffenffe*—Marosvásárhely 124. szám | Az elszabadult indulatok egymásután robbannak ki az ország különböző pontján és lesznek úrrá a rend és a tör­vényesség ellen. Sinfalván, Magyarigenben a revízió elleni gyűlésekről hazatérő tömegek rombolnak, Bukarestben a tör­vényszék tárgyalótermében lőtte le vélt ellenfelét egy rok­kant kapitány. Egy bukaresti távirat arról számol be, hogy Jasi mellett a Cantacuzino birtokot rohanta meg mintegy 80 falusi ember, akik szétdúlták az urasági kas­télyt, leölték a háziállatokat és elpusztították a raktárakat. Olyan jelenségek ezek, ame­lyek mellett nem mehet el szenvtelenül a közvélemény és az államhatalom, itt már nem váratlanul kirobbant egyéni kilengésekről és személyi in­dulatokról van szó, hanem a népi életben megnyilatkozó káros hatású eltévelyedésekről. Jól látták a fejleményeket azok, akik az agrárreform, majd a konverzió túlzott mér­tékéből, a tömegek uralmának túltengésére következtettek. Más oldalról az ismétlődő diák­­tüntetések, cuoista kilengések és vasgárdista mozdulások messzemenőkig megrendítették a társadalmi egymásrautaltság és fegyelem rendjét. A kor­mány ezeket a jelenségeket túl enyhén ítélte és azokkal szemben a megtorló eljárást a legritkábban alkalmazta. A sinfalvi és borrévi, majd a Jasi­ melletti tömegrombolá­sok bizonyítják, hogy könnyel­műség játszani a tűzzel, amely­nek zsarátnokai sokszor mesz­­szebbre is elszállnak, mint azt a toronyból megítélni lehet. Tegnap még csak a kisebbsé­gek vagyon és életbiztonságát fenyegette az elszabadult tö­megindulat, mara már Jasi mellett is rombolt az elsza­badult tömeg. Ha az államha­talom felelősségérzete elejét vette volna az előbbi rombo­lásoknak és kilengéseknek, bi­zonnyal nem következett volna el Sinfalva és Jasi. Stanciu kapitány füstölgő revolvere is azt tanúsítja, hogy káros következményei vannak A stássnástist prágai értekezlete a négy­hatalmi szerződés mellett nyilatkozott Határaink érinthetetlensége­ minden rendelkezésre álló eszközzel biztosítokl — mondottá­­­izereses a külügyminiszter Prága, május 31. (Rádió) A kis­­antant államok konferenciája szerdán este végetért és ennek nyomán a kisantant államok külügyminiszterei, a prágai rádiótársaság mikrofonja elől deklarációt adtak le. Elsőnek Benes csehszlovák külügyminiszter cseh nyelven, Jeszics jugoszláv kül­ügyminiszter szerbül és Titulescu román kül­ügyminiszter románul mondták el nyilatko­­zatukat. Titulescu külügyminiszter ismer­tette deklarációjában a kisantant szö­vetség létrejöttét, létjogosultságát és a benne lévő tagállamok egymáshoz való viszonyát. — A kisantant nem papirosalapon létrejött szövetségi keret — mon­dotta a külügyminiszter — hanem a szükség létrehozta szerves egység. A kisantant szükségessége minden vitán felüláll. Tagállamai földrajzi és gazdasági egységet képeznek, melyek­nek politikai és gazdasági egymásra utaltsáá­va magyarázza a Kisan­tant parancsoló szü­k­­ségét. Majd rátért a román külügymi­niszter a jelenlegi politikai helyzet ismertetésére. Ismerteti a négyha­talmi szövetség programját és kije­lenti, hogy a kisantant tagállamai ebben a kérdésben teljesen egysé­gesek, mivel a legteljesebb meg­­győződésük, hogy a négy hatalmi szerző­dés nem teljes botrá­nyos egyik Kisantant államra sem. — Mi­toesntant államok béke­­­­szándéka minden vitán felül áll — mondotta Titulescu külügyminisz­ter. — Valamennyi állama a leg­messzebbmenő leszerelési engedmé­nyekre hajlandó, azonban a saját jól felfogott érdekük és az igazság alapján állva követelik, hogy teljes garanciájuk legyen biztonságukra vonatkozólag. Meg vagyok győződve, hogy egyetlen állam sem engedi, hogy a nem­­zetközi l­éle szerző­dések­ által nekiítélt területek, minden jog és igazság ellenére, a revíziót követelő álla­mok birtokába jussa­nak. — Határaink érintetlenségét min­den rendelkezésünkre álló eszközzel meg fogjuk védeni. Mint mondottam, nem akarunk háborút, de ha eldob­ják a keztyűt, mi felvesszük azt! — fejezte be deklarációját Titulescu külügyminiszter. Orosz-dísz­konvenció készül messze­ilítIlii!ft ftfiaflklfjll Mussolini ujabb külpolitikai sikeréről állSla'it uGiUitAIII adnak­­iri a római lapok. Róma, máj. 31. (A Dunaposta táv­irati tudósítása) Az olasz sajtó rend­kívül melegen és jelentőségteljesen tájékoztatja a közvéleményt, egy olasz-orosz konvenció közeli létre­­jöveteléről. Az olasz lapok szerint alusso­mi ifjabb nagy külpolitikai sikert aratott, amelynek jelentősége túlmegy a legutóbbi h­e­­tek gazdasági megállapo­dásainak keretén. Olasz kormánykörökből hivatalo­san közült, hogy Potenkin római szovjet követ, ma Genfbe utazott, hogy Litvinovval megtárgyalja az olasz-orosz tárgyalásokat, majd Moszkvába megy, hogy kormányának tegyen je­lentést a megállapodás­ról. Mivel az utóbbi időben a szovjet­olasz kapcsolatok úgy a sajtóban, mint hivatalos részről is rendkívül szívélyessé váltak, a létrejövő szer­ződés arányát rendkívüli jelentősé­gűnek tartják. Mm már­ az egész világ tudasára ébredt annak, hogy milyen gonosz szenvedély a gas£4lasá.gi naciona­lissmus i­s mondtatta. a joul&si Herceg* egy diplomáciai összejövetelen London, máj. 31. (A Dunaposta távirati tudósítása) A walesi herceg, az amerikai nagykövet tiszteletére tegnap lakomát adott, amelyen nagy beszédet mondott a jelenlegi világ­­krízisről. — Az amerikai közvélemény, — mondotta az angol trón váromá­nyosa — abban a téves hitben élt, hogy a magas vámok majd bér­emelést és jólétet fognak eredmé­nyezni. Ma már bebizonyosodott, hogy ez a felfogás helytelen. A mostani ínség nyo­mán az egész világ tudatára ébredt annak hogy milyen gonosz szenvedély a gazda­sági nacionalizmus. — Remélhetőleg a világ minden Aláírták a fjapágit-hieiai fegyverszüneti es meg­­állapostást Tokió, máj. 31. (A Dunaposta országa összefog mostmár, hogy az egész emberiség boldogulásának útját egyengesse! — fejezte be általános feltűnést keltő beszédét az angol trón­örökös­ távirati tudósítása.­ A japán-kínai fegyverszüneti megállapodást ma hivatalosan aláírták. Az aláírás a Tien-Csin melletti Han Kong város­kában történt, egyrészről Ókamura japán tábornok, másrészről Csiung- Ping kínai hadügyi tanácsos részéről. a túlfűtött sovinizmusnak és politikai szélsőségeskedések­nek. Reméljük, hogy a kor­mány a mostani kilengésekből levonja a tanulságokat és végre felelősségteljesen és erélyesen lép fel mindenféle terrorcse­lekménnyel szemben. t Hnntfffi í i Trn i1 u Pum nuu? i i ifir.l Tiaiiir«l Iim!!l fiiií it T tfjsm ’Trnim'f v TTmrTnfrS Olvassa a Reggeli Ujsag­ot

Next