Reggeli Ujság, 1933. november (3. évfolyam, 252-276. szám)
1933-11-01 / 252. szám
Nai SZERDA 1933. November 1 FÜGGETLEN POLiTIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPNAP Targushire|—Namvásárhely III. ÉVFOLYAM, 252. szám 1 Le| Álmodoszóte és Valancsorok tizenöt évvel ezelőtt őszirózsás forradalmat csináltak. Azt hitték, hogy virággal meg lehet váltani a világot. Egy nemzet katasztrófájának fejfája lett az a jelmondat, mellyel a forradalmi hadügyminiszter leszerelte a véderőt: — Nem akarok többé katonát látni! A kalandorok pedig bandita módra használták ki a zavarost és tették el láb alól egykori ellenfeleiket. így lopakodott be a bátor vakság Tisza István gróf, volt miniszterelnök lakásába, akit ismeretlen tettesek agyonlőttek. Soha súlyosabb következménye nem volt tettnek, mint a Tisza István életére törő banditatársaság merénylete. A háborúspárti Tisza Istvánt akarták elpusztítani október 31-én azok, akik nem ismerték a béke legnemesebb harcosát, Tisza István grófot. Ma már megállapított történelmi tény, hogy Tisza István nemcsak a legjobb magyarok példányképe, de a béke legőszintébb barátja is volt. Ha tőle függ, soha nem áll elő a mai állapot. Egyetlen ember el nem pusztul a kavernákban és a drótakadályok között. Soha sem ismertük volna meg, a moratóriumok és valutavédelem fojtó levegőjét, a gazdasági válságnak gránátoknál is veszedelmesebb pusztítását. Tisza István gróf alakja a becsület, a jólét és a polgári megelégedés szimbóluma volt. Másfél évtized után, az őszirózsás forradalom emléke, mint cuklon vonul át emlékezetünkön. Tisza István alakja pedig, mint egy hatalmas tölgy, amelyet a vihar derékba törött, és tovább a történelem örök lapján. Vértelen volt az őszirózsás forradalom, de az az egy ember, akit kalandorok gyilkos keze pusztított el, gyászba döntött egy országot, egy becsületes, hősi népet. Ezért gyászol ezen a napon minden magyar ember, akit a világháború számomra, a szélrózsa bármely szigetére sodort is el. Súlyos nemzetközi viszályokra kerülhet sor, ha nem jön létre megegyezés Németország és a nagyhatalmak között S imon&GítaL Senes a jküli&gyé tessoriságban Prága okt. 31.A Dunaposta távirati tudósítása) Benes csehszlovák külügyminiszter kedden délután nagy beszédet mondott a külügyi helyzetről. ismertette Németország kiválásának hullámait. Megállapította, hogy Németország nem fogad el semmiféle olyan korlátozást, amely alárendelt sorba helyezné a többi nagy fiatalommal szemben. Erre vezethető vissza a német kormánynak az az elhatározása, hogy a versaillesi szerződés katonai záradékát nem akarja tovább respektálni. — Ilyen körülmények között — mondotta Benes — mindenki várja, hogy a nagyhatalmak között újabb tárgyalások induljanak a leszerelési szerződés módosítására. Csak ha ez sikerül, akkor lehet szó Németország visszatéréséről a Népszövetségbe. Természetesen a kérdést Németország kívánságának megfelelően kellene megoldani. — Tisztában vagyok azzal — fejezte be beszédét Benes, — hogy ha nem jönne létre a németekkel a megegyezés, igen súlyos nemzetközi viszályokra kerülhet a sor, amelyek a Népszövetség fennállását is veszélyeztetik. A lengyelek sitternek látják Cseh— 1 - 0 I A ~ A Az egyik kormánylap arról ír, hogy a szlovén városokat visszacsatolhatják a régi anyaországhoz Varsó, okt. 27. (A Dunaposta távirati tudósítása) A lengyel sajtó élénken foglalkozik a szlovenszkói kisebbségi sérelmekkel. Közük a lengyel lapok, a szlovenszkói városok népesedési rétegének erőszakos meghamisítását. Különösen a „Cas“, melynek a kormányhoz való kapcsolatai közismertek, támadja a cseheket, akik a lengyel lap szerint azért hamisítják meg a népszámlálás igazi adatait, mert félnek, hogy férméről a magyar és szlovén rétegű városoknak a régi anyaországhoz való visszacsatolása kérdése. — Ezért akarják mindenáron eltüntetni a magyar elemet, úgy ahogy a németek Sziléziában teszik a lengyelekkel. Csehszlovákia felett — állapítja meg a lengyel félhivatalos — nagyon sötét felhők tornyosulnak. Súlyos vallomás hangzott el Torgler ellen a gyujtogatási perben Egy üveges azt vallja, hogy Torgler jó ezer márkát ígért neki, ha felgyújtja a birodalmi gyűlés épületét Berlin, okt. 31. (A Dunaposta távirati tudósítása) A gyújtogatási per keddi tárgyalásán rendkívül súlyos vallomás hangzott el Torgler kommunista képviselő ellen. Egy Lebermann nevű üveges jelentkezett, aki azt állítja, hogy Torgler őt a birodalmi gyűlés felgyújtására akarta rávenni. Lebermann elmondotta, hogy Torglerrel két év előtt ismerkedett meg Hamburgban. Lebermann akkor az anarchista szervezet tagja volt. 1932 januárjában Torgler azt mondotta, hogy a nácik ellen nagy akciót kell beszervezni és középületeket felgyújtani. Itt szerepelt a birodalmi gyűlés felgyújtása is. Torgler megbízást is adott, hogy 1933. március 6-án gyújtsa fel a parlamentet. Az ügyész kérdésére, kijelenti, hogy Torgler 16 ezer márkát ígért neki a gyújtogatásért. Torgler felugrik helyéről és önmagából kikelve kiáltja, hogy soha sem látta Lebermannt, anarchistákkal pedig sohasem beszélt. — Az elhangzott vallomás hazugság ! kiáltja Torgler. Dimitrov is felugrik helyéről és ordítva kérdi: — Ki befolyásolta ezt a tanút erre a gyalázatos vallomásra ?! — Az elnök megvonja tőle a szót. Bukarestben rendkívül fontos leveleik „lantsak «s melyeket Károly király §€€?!ittpran !külömbölő ípelyeikre Bukarest, okt. 31. (Rádió). A román fővárosnak nagy szenzációja van. A főpostán, ahol a király lovaiéit adta fel egy udvari személy, több fontos levelet elloptak. A király vagyonkezelője vitte a postára az uralkodó leveleit, melyeket pillanatra maga mellé tett. Alig időzött a postán pár percig, a vagyonkezelő megdöbbenve tapasztalta, hogy a király levelei eltűntek mellőle. Nyomban segítségért kiáltott, a rendőrség elásta a postahivatal valamennyi kijáratát, mindenkit leigazoltak, de a leveleket nem tudták megkenteni.