Reggeli Ujság, 1935. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-01 / 50. szám
41 * PÉNTEK FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP V. ÉVFOLYAM 110 / 1935. Március 1 Targu-Mure§150. azárr, A ^^1 ismét kíséri a kenyérbélyeg risszfetérése. A ▼árost újra kényszeríteni akarják, hogy látszólag a lavina - fára áldozatot hozzon. A konverzió után, újabb terhet erője zakórnak a fogyasztókra, hogy a búzaárakat mesterségesen tartani tudják. Mi magunk is talljuk, hogy a falusi népet gyámolítani és boldogulásit minden eszközzelt segíteni kell. Ámde magunk is annyira leszegényedtünk, hogy alig bírjuk megszerezni a napi kenyeret. Ezt most mesterségesen faldrágítani egyértelmű azzal, mintha a betiyószlatot megdézsmálják a gyermekekes a munkásság szájában. A kormány cégeredményben nem is a falusi gazdákat segíti a kenyérbélyeggel, hanem az exportőröket és a nagytőkét. A falusi gazda már régen eladta a maga termését, hogy ebből fizethesse közterheit és edezze házi szükságlétét. A spekulánsok hatalmas raktárai azonban zsúfolva vannak gabonával. Ezeket juttatja tulajdonképen külön nagy haszonhoz a kormány szándékolt megterhelése, mellyel a fehér kenyeret 2 lej, a barna kenyeret 1 lej adóval drágítani akarja. A városok lakosságának legalább fele csaknem kizárólag kenyéren él a téli nehéz időkben. Ebben a pillanatban még sdindig dúl a sunkanélküliség és a bizonytalan kereset átka. Ezeket az embereket elsőrendű kötelessége volna az államnak segélyezni és számukra betevőfalatról gondoskodni. Ha most megdrágul a kenyér a bélyeg kilónkénti árával, ez azt jelenti, hogy a munkásnegyedekben újra kisebb lesz a fejadag a gyermekek szájában a falat. Anélkül azonban, hogy a gazda jobban el tudná adni áruját, mint azt eddig tehette. A kenyérbélyeggel a kormány csak látszólag segíti a falut. Valójában a spekuláció számára kaparja ki a hamuból a gesztenyét. Ezért igazságtalan a kenyérbélyeg, mellyel kétszeresen büntetik a városi lakosságot, amikor kenyerét roegdre" is elvonják szájuktól az addigi porciót Sir Simon angol külügyminiszter berlini útja előtt megbeszéléseket folytat Párissal Zárkossolt és ideges a hangulat a franciáknál London, febr. 28. (A Dunapesta telefon jelentése) Sir John Simon angol külügyminiszter szerdán este féltizórakor Londontól elindult Párisba, hogy Berlinben, Moszkvába és Varsóban teendő útja előtt mégegyszer találkozzék a francia államférfiakkal. Francia körükben a látogatással kapcsolatban megállapítják, hogy a psülügyminiszter teljes egyetértésben jár el Berlinben, ahol nem egyezmény megkötéséről tárgyal, hanem csupán elgondolásait cseréli ki a nélasz államférfiakkal Mint Londonból jelentik, az angol minisztertanáci még mindig nem döntött véglegesen Sir Simon európai körútjáról MacDonald miniszterelnöknek az a véleménye, hogyha Sir Simon Moszkvát és Varsót is felkeresi, nem marad elég ideje arra, hogy a tisztázásra váró kérdéseket a német államférfiakkal behatóan megtárgyalja. A Daily Telegraf kedvezően ír a tervbe vett berlini látogatásról, a francia lapok azonban még mindig zárkózottak és idegesek. Harmincezer németországi vendéget várnak a Saar-vidékre, a felszabadulási ünnepségekre Bécs, febr. 28. (Rádió) Megírta a Reggeli Újság, hogy péntektől kezdve a Saar terület ténylegesen is visszakerül Németország fennhatósága alá. Ebből az alkalomból Németország szerte nagy ünnepségek lesznek és valamennyi német rádióállomás Ünnepi műsort közvetít a helyszínről. Saarbrücken máris tömegesen érkeznek a vendégek a birodalom minden részéből. Pénteken reggelig 30 különvonat bonyolítja le a személyszállítást, úgyhogy tízezrekre menő vendégekre számítanak a Saar vidéken. Knox népszövetségi megbízott csütörtökön már et is adta a rendőrség fölött való rendelkezés jogát a német kormány megbízottjának. Mindenfelé készülnek a nagy felszabadulási ünnepre. Saarbrükkenben csütörtökön délben olyan nagy tömeg lepte el az utcákat, hogy a közlekedés csaknem megszakadt. A visszacsatolás ténye, a bécsi egyetem nemzeti szocialista érzelmű diáksága körében tüntetésekre adott okot. Mintegy hatvan diák gyűlt össze az egyetem folyosóján és elénekelték a német himnuszt. Mivel a rektorátus tiltó rendelete ellenére is folytatták a demonstrációt, a rektor a karhatalmat vette igénybe. Valamennyi diákot letartóztatták és egyelőre őrizetbe vették. Súlyos botrány a marseillei merénylet ügyében letartóztatott vádlottak vizsgálata körül Marseille, febr. 28. (A Dunaposta telefonjelentése) A marseillei merénylet ügyében, csütörtökön délelőtt Pospisilt hallgatta ki a vizsgálóbíró. A vádlott feltűnést keltő vallomást tett. Elmondotta, hogy cellájukban pár nap előtt egy jugoszláv alattvaló jelent meg, ak Ine Se nevét, akkor nem ismertéti. A szembesítés során kiderült, hogy Simonovics rendőrfőnök volt az illető. Azt mondotta, tegyenek töredelmes vallomást, így rövidesen sor kerül a szabadulásra. Jugoszláviában ugyanis rövidesen mélyreható változások lesznek és mikor „ők“ kerülnek uralomra, mindhármukat kiszabadítják a fogságból. A foglyok éltek a gyanúval, hogy itt csak beugratásról lehet szó, ezért nem vállalták magukra a tét felséget. Panaszt emelt Pospinil a jugoszláv konzul által kiküldött tolmács ellen is. Ez egyrészt nem tolmácsolja megfelelően a vádlottak vallomását, másrészt azt mondotta ezeknek, hogy 3 napon belül kiszolgáltatja őket a jugoszláv hatóságoknak, akik majd elbánnak velük. Emiatt öngyilkosságot akartak elkövetni mindhárman. Nyelvüket akarták leharapni, hogy elvérezzenek, semhogy a jugoszláv hatóságok kezébe kerüljenek. Disbeau, a vádlottak védője szintén kérte a tolmács felváltását. A francia lapok élénken tárgyalják ezt a vizsgálati módszert és nem a legvizelgőbb hangon írnak a vizsgálat menetéről. Egyes lapok visszaélésnek mondják a történteket. Vérével pecsélte a Filippis szigetek parlamentje az uj alkotmányt Manaila, febr. 28. (Rádió) Érdekes körülmények között írták alá a Filippi-szigetek új alkotmányát. Miután az alkotmány szövegét felolvasták Gregorio Prefecto képviselő jobb karján feltörte ingét és intett a kirendelt orvosnak, vegyen tőle egy tintásüvegnyi vért. Mikor ez a művelet megtörtént, a tollat a képviselő belemártotta a vérbe és nagy lelkesedés, éljenzés közepette elsőnek aláírta az okiratot. Utána valamennyi képviselő vértintával kanyarította az okmányra a nevét.