Reggeli Ujság, 1935. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-01 / 50. szám

4­1 * PÉNTEK FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP V. ÉVFOLYAM 1­1­0 / 1935. Március 1 Targu-Mure§1­50. azárr, A ^^1 ismét kíséri a kenyérbélyeg risszfetérése. A ▼árost újra kényszeríteni akar­ják, hogy látszólag a lavi­na - fára áldozatot hozzon. A kon­verzió után, újabb terhet erő­­j­e zakórnak a fogyasztókra, hogy­­ a búzaárakat mesterségesen­­ tartani tudják. Mi magunk is talljuk, hogy­­ a falusi népet gyámolítani és boldogulásit minden eszközzel­t segíteni kell. Ámde magunk is­­ annyira leszegényedtünk, hogy­­ alig bírjuk megszerezni a napi kenyeret. Ezt most mestersé­­gesen faldrágítani egyértelmű azzal, mintha a betiyószlatot megdézsmálják a gyermekek­es a munkásság szájában. A kormány cégeredményben nem is a falusi gazdákat segíti a kenyérbélyeggel, hanem az exportőröket és a nagytőkét. A falusi gazda már régen eladta a maga termését, hogy ebből fizethesse közterheit és edezze házi szük­ságlé­tét. A spekulánsok hatalmas raktárai azonban zsúfolva vannak ga­bonával. Ezeket juttatja tulaj­­donképen külön nagy haszon­hoz a kormány szándékolt megterhelése, mellyel a fehér kenyeret 2 lej, a barna ke­nyeret 1 lej adóval drágítani akarja. A városok lakosságának leg­alább fele csaknem kizárólag kenyéren él a téli nehéz idők­ben. Ebben a pillanatban még sdindig dúl a s­unkanélküliség és a bizonytalan kereset átka. Ezeket az embereket elsőrendű kötelessége volna az államnak segélyezni és számukra betevő­­falatról gondoskodni. Ha most megdrágul a kenyér a bélyeg kilónkénti árával, ez azt jelenti, hogy a munkásnegyedekben újra kisebb lesz a fejadag a gyermekek szájában a falat. Anélkül azonban, hogy a gazda jobban el tudná adni áruját, mint azt eddig tehette. A kenyérbélyeggel a kor­mány csak látszólag segíti a falut. Valójában a spekuláció számára kaparja ki a hamuból a gesztenyét. Ezért igazságta­lan a kenyérbélyeg, mellyel kétszeresen büntetik a városi lakosságot, amikor kenyerét roegdre" is elvonják szá­juktól az addigi porciót Sir Simon angol külügyminiszter berlini útja előtt megbeszéléseket folytat Párissal Zárkossolt és ideges a hangulat a franciáknál London, febr. 28. (A Dunapesta telefon jelentése) Sir John Simon angol külügyminiszter szerdán este féltiz­­órakor Londont­ól elindult Párisba, hogy Berlinben, Moszkvába és Varsóban teendő útja előtt mégegyszer ta­lálkozzék a francia államférfiakkal. Francia körükben a látogatással kapcsolatban megállapítják, hogy a ps­ülügy­min­iszter teljes egyetértésben jár el Berlinben, ahol nem egyez­mény megkötéséről tárgyal, hanem csupán elgondolásait cseréli ki a nélasz államférfiakkal Mint London­ból jelentik, az angol minisztert­a­náci még mindig nem döntött vég­legesen Sir Simon európai körút­járól MacDonald miniszterelnöknek az a véleménye, hogyha Sir Simon­­ Moszkvát és Varsót is felkeresi, nem marad elég ideje arra, hogy a tisztá­zásra váró kérdéseket a német államférfiak­­kal behatóan megtár­gyalja. A Daily Telegraf kedvezően ír a tervbe vett berlini látogatásról, a francia lapok azonban még mindig zárkózottak és idegesek. Harmincezer németországi vendéget várnak a Saar-vidékre, a felszabadulási ünnepségekre Bécs, febr. 28. (Rádió) Megírta a Reggeli Újság, hogy péntektől kezdve a Saar terület ténylegesen is vissza­kerül Németország fennhatósága alá. Ebből az alkalomból Németország szerte nagy ü­nnepségek lesznek és valamennyi német rádióállomás Ünnepi műsort közvetít a helyszínről. Saarbrücken­ máris tömegesen érkeznek a vendégek a birodalom minden részéből. Pénteken reggelig 30 különvonat bonyolítja le a sze­mélyszállítást, úgyhogy tízezrekre menő vendégekre számítanak a Saar vidéken. Knox népszövetségi megbízott csütörtökön már et is adta a rendőrség fölött való rendelke­zés jogát a német kor­mány megbízott­jának. Mindenfelé készülnek a nagy fel­szabadulási ünnepre. Saarbrükken­­ben csütörtökön délben olyan nagy tömeg lepte el az utcákat, hogy a közlekedés csaknem megszakadt. A visszacsatolás ténye, a bécsi egyetem nemzeti szocialista érzelmű diáksága körében tüntetésekre adott okot. Mintegy hatvan diák gyűlt össze az egyetem fo­lyosóján és elénekel­ték a német himnuszt. Mivel a rektorátus tiltó rendelete ellenére is folytatták a demonstrá­ciót, a rektor a karhatalmat vette igénybe. Valamennyi diákot letar­tóztatták és egyelőre őrizetbe vették. Súlyos botrány a marseillei merénylet ügyében letartóztatott vádlottak vizs­gálata körül Marseille, febr. 28. (A Duna­posta telefonjelentése) A marseillei merénylet ügyében, csütörtökön dél­előtt Pospisilt hallgatta ki a vizs­gálóbíró. A vádlott feltűnést keltő vallomást tett. Elmondotta, hogy cellájukban pár nap előtt egy jugoszláv alattvaló jelent meg, ak­ Ine Se nevét, ak­k­or nem ismertéti. A szembesítés során kiderült, hogy Simonovics rendőrfőnök volt az illető. Azt mondotta, tegyenek töredelmes vallomást, így rövidesen sor kerül a szabadulásra. Jugoszlá­viában ugyanis rövidesen mélyre­ható változások lesznek és mikor „ők“ kerülnek uralomra, mindhár­mukat kiszabadítják a fogságból. A foglyok éltek a gyanúval, hogy itt csak beugratásról lehet szó, ezért nem vállalták magukra a tét felséget. Panaszt emelt Pospinil a jugoszláv konzul által kiküldött tol­mács ellen is. Ez egyrészt nem tol­mácsolja megfelelően a vádlottak vallomását, másrészt azt mondotta ezeknek, hogy 3 napon belül kiszol­gáltatja őket a jugo­szláv hatóságoknak, akik majd elbánnak velük. Emiatt öngyilkosságot akartak el­követni mindhárman. Nyelvüket akar­ták leharapni, hogy elvérezzenek, semhogy a jugoszláv hatóságok ke­zébe kerüljenek. Disbeau, a vádlot­tak védője szintén kérte a tolmács felváltását. A francia lapok élénken tárgyal­ják ezt a vizsgálati módszert és nem a legvizelgőbb hangon írnak a vizs­gálat menetéről. Egyes lapok visszaélésnek mond­ják a történteket. Vérével pecsélte a Filippi­­s szigetek parlamentje a­z uj alkotmányt Manaila, febr. 28. (Rádió) Érdekes körülmények kö­zött írták alá a Filippi-szigetek új alkotmányát. Miután az alkotmány szövegét felolvasták Gregorio Prefecto képviselő jobb karján feltörte ingét és intett a kirendelt orvosnak, vegyen tőle egy tintásüvegnyi vért. Mikor ez a művelet megtörtént, a tollat a képviselő be­lemártotta a vérbe és nagy lelkesedés, éljenzés közepette elsőnek aláírta az okiratot. Utána valamennyi képviselő vér­tintával kanyarította az okmányra a nevét.

Next