Reggeli Ujság, 1936. február (6. évfolyam, 25-49. szám)

1936-02-01 / 25. szám

i I ' oZOMeaT UGGfeTLEN POUiírLai ui. KÖZGAZDAsAGi NAPILAP VI. ÉVFOLYAM 4 %• i 1936 Február 1 Tárgu-Mureu 25. szám 4 Micky Maus humoros jelenetét juttatja eszünkbe az a zűrzavar, fe­jetlenség, bizonytalanság, amely az adóvallomások betoln­a körül országszerte uralkodik. A mozgó fényképek népszerű­sített figurái nyújtogatják így groteszk alakjukat összevissza, előre, hátra, oldalt, hogy az­tán lenyelje őket a zűrzavar, így vagyunk a liberális kor­mány intézkedésével is az adóvallomások körül. A mi­niszterelnök pár héttel ezelőtt kijelentette, hogy a kormány az adókat nem fogja emelni. Miért akar mégis vallomást, amelynek rendén új kirovást eszközölnek a pénzügyi adó­kivetők. Azt pedig már ta­pasztalatból tudjuk, hogy az új kivetés folyamán az adó­kat nem apasztják, hanem emelik. Ezért vannak napirenden a botrányos végrehajtások, ami­kor kiviszik a műhelyekből a gépeket, a kereskedésekből az árut. Ebben a pillanatban kap­juk a hírt, hogy egy főtéri ékszerész feladja üzletét, mert nem tudja kikeresni a reá ki­vetett horribilis adóösszeget. Általában az a különös mód­szer dívik ma a hatóságoknál, mint a kormányban, hogy napról-napra drágítanak min­dent, emelik a közterheket és növelik a taxákat, vámokat, de nem számolnak azzal, hogy az összterhelés súlya alatt összeomlik az adózó népréteg. Csakugyan szükség van adó­bevallásra, de nem azért, hogy ennek alapján növeljék a kvó­tát, hanem azért, mert a leg­több ember mas adóját sem tudja kifizetni. Erre beszédes tanulság a napról-napra folyó zálogolás és adóárverés. Kor­mányrendelet van arra, hogy ahol nincsen veszélyeztetve a behajtás lehetősége, onnan nem szabad kimozdíta­ni a lefoglalt ingóságokat. Ennek ellenére napról-napra pereg a dob, ami azt igazolja, hogy még akkor sem tud fizetni az adózó, ha különben van is megfelelő fedezete. Ebben az esztendőben te­hát egy fillérrel sem lehet emelni az adókat, de figye­lembe kell venni minden olyan bejelentést, amely a terhek méltányos leszál­­lását keresi. Károly király Parisban fontos meg­beszéléseket folytat a kölcsönről, az orosz-román kapcsolatról és Bulgáriá­nak a kisantanthoz való csatlakozásáról Páris, jan. 31. (A Dunaposta telefonjelentése.) A nem­zetközi politika színtere, London után a francia fővárosba terelődött át. A György király temetéséről hazatérő királyi személyek és államférfiak csaknem kivétel nélkül átutaznak a francia fővároson, ahol pár napot időznek. I-I Király fogadtatása Pénteken Párisba érkezett Károly király is, akit a fran­­cia sajtó vezető helyen üdvözöl. Fogadtatására a pályaudvaron megjelent Paul Boncour, a külügyminisztérium előkelőségeivel, a cseh és lengyel követek, valamint a román kolónia tagjai. Bár a király útja magánjellegű, fontos pénzügyi tárgyalások kerülnek ezúttal szóba, ezenkívül az uralkodó Titulescu társa­ságában megbeszélést folytat vezető francia körökkel is. A­ francia—szovjet egyez­mény állása A Petit Parisien szerint, Károly király szombaton Flan­­dinnal és Savauttal találkozik. A Matin szerint a megbeszé­lések fő célja az orosz—román kapcsolatok megvitatása. Romá­niának a szovjettel való kapcsolatát, Franciaország után irá­nyítja. A francia képviselőház, szovjet—francia szerződésről kezdődő vitája előtt, a tájékozódás nagyon is időszerű. Az Oeuvre szerint Románia csak akkor tárgyal a szovjettel, ha a szerződést a francia kamara elfogadja. Bulgária belép a Kisan­aniba Károly király Londonban is ered­ményesen tárgyalt. A lapok kiu­si­­nesén kiemelik azt a megbeszélést, malyat Cseb­éga Gyö­rgy görög kar­caggal, Borla bolgár király társasá­gában folytatott. Ennak célja Bul­gária megnyerése a klaantanthoc ▼aló csatlakozáshoz. Mint a lapok megírják, ebben a tekintetban is előrehaladott megállapodások jöttek létre. Genfi körök úgy vélik, ha a kő­­olajbojkot ügya ismét napirendra kerülne, Románia kijelenti, hogy a szerződés felmondása nagy károkat okozhat az országnak, ezért csak abban az esetben veti alá magát a szankciós határozatnak, ha kárpót­lásul a többi hatalmak viszik át az Olaszországba irányított olajmennyi­séget. A­ négus meg­­morgálja Ressa herceget Ugyancsak az olasz—abasszínügy fejleményéhez tartozik, hogy a négus rendkívül haragszik Desaa hercegre a déli vereség miatt. Táviratilag is rosszulását fejezte ki Dózsával szem­ben, aki vers­égét azzal indokolja, hogy a főhadiszállás nem tartotta be az általa megállapított haditervet. A vereséggel kapcsolatban olyan hírek is elterjedtek, hogy Desia összejátszott az olaszokkal. Csapa­taitól elvonta a felszerelést és fegy­vert, amelyet az olaszok a győzelem tudatában féláron vettek meg. Haladéktalanul elő kell ké­szíteni a városi jéggyár üzemének munkájáé Tg.-Mure?, január 31. (A Reggeli Ujság munkatársától) Azok a tava­­szzes napok, amelyek mostanában ugyanolyán egész Nyugat Európában állandósultak, problematikussá teszik a téli fagyok elkövetkezését. A me­teorológusok ugyan biztatnak, hogy még nem múlt el a tél időszaka, orvosi körök aggodalommal vannak eltelve a jéghiány elkövetkezése miatt. Általános az óhaj mindenfélé, hogy a város már most tegyen elő­készületet a vágóhídon levő jéggyár fokozott üzem betartására. A magán­­vállalkozás ugyanis, ha a jégvermek számára gondoskodott jégről, az leg­többször valamely sörgyár lerakata számára történt, úgy, hogy még a rokonszakmákat sem tudja ellátni a szükséges jégmennyiséggel. Viszont a kórházak és más egész­ségügyi intézményeknek fel­tétlenül szükségük van jégre. Pár év előtt megtörtént, hogy a hatósági joggyár üzembe helyezésára már nem tudták beszerezni az im­­monlákot, mert elkéstek a gondos­kodással. Most tehát feltétlenül meg kell tenni az előzetes lépéseket, ne­hogy készületlenül érjen bennünket a jéghiány és a járvány lehetősége. Mines megegyezés a Habsburg Kérdésben Ami a most kezdődő párlat ta­il­ácakozásokat illeti, Itt, miként Lon­donban kávés teret hentetnek az olasz Fabelatin Agynak. Inkább újabban felmerült problémákat vitat­nak meg. Egy­ik a német fegyver­­kezés, másik az osztrák kérdés. Ez utóbbi rövidesen lekerül napirend­ről informált helyen megállapítják, hogy a változástól bizonyos álló nők függetlenségüket féltik a eleve vétót­ A Dryll Herald című angol lap genfi értesülésre hivatkozva közli, hogy Románia Londonban szerző­dést kötött Olaszországgal, melyben kötelezi magét, hogy 1937 tavaszáig fél, mert Stahremberg hercegnek Londonban meg kellett győződni, hogy a kérdés a jelenlegi körülmé­nyek között nem időszerű. Ezért Ottóval való tanácskozása folyamán közölte­ fogja, hogy még évekig nem lehet azó a Habsburgoknak Ausz­triába való visszatáréséről. Titkos rugók emeltek a restaurációs kísérlettel szemben. Románia olajat szállít az olaszoknak ellátja Olaszországot a háborúhoz szükséges kőolaj mennyiséggel. Ha szóba kerül az olajtilalom

Next