Reggeli Ujság, 1936. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1936-03-01 / 50. szám
iai VASÁRNAP FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP VI. ÉVFOLYAM - 1 * * 1936. Mercua Tárgu-Marti 50. szám . Tanulságos példa az itt élő kisebbségekre a a módszer, amellyel egy közeli megyei községben kulturtaásikat akarnak építtetni a magyarsággal. Érdesekre vágyó kőfalkai vsstottak buzgólkodnak, hogy egymást túllicitálják nem önáldozattal, hanem olyan fellépéssel, mely előtt meg kell nyílnia a polgári áldozatkészségnek. Az Itt élő magyarság a megpróbáltatások tövisekkel rakott nehéz útját járja. Ugyszólván le van szorítva minden hivatalos érvényesülésből. Még a falusi nép is fokozott gondokkal és nehézségekkel küzd. Alig tudja fenntartani iskoláit és templomait. Ha volna megtakarított fillérje, azt is elveszi a gyerekei, iskoláztatása, nevelése. Mégis most arra szorítják, ha ügyes baja akad a hatósági személyekkel, hogy ebből a kicsiből is levegyen egy karajt. Pedig nálunk nemzetfentartó ereje van a kisebbségi szegénységnek is. Csak akkor tudjuk leróni adónkat, megvédeni egészségünket, ha van miből fizetni ezeket a kiadásokat. Nekünk az állam nem épít egyetemeket, könyvtárakat. Pedig égető szükségünk volna kultúrházakra. Úgy látszik, ennek ki is kell telni a mi zsebünkből, de nem a magunk javulására. Itt kínálkozik épen a tanulság. Ha tudunk építeni idegen lelkeseteknek templomokat, nagyszerű gazdasági helyzetben élő maroknyi tisztviselői karnak százezrekbe kerülő csarnokokat, teljék a magunk lelki szükségletre is. Hónapok óta magára eszmélt ennek a városnak a társadalma, hogy meg kell építeni a Magyar Házat, amelyben helyet kapjanak hajléktalan kulturális, emberbaráti és népi sézélményeink. Ennél előbbre azonban nem jutott ez a szorongó életparancsa kisebbségi fenmaradásunknak. Most megkaptuk a példaadást arra, miként kell vérségi kötelességünket teljesíteni. Minden helyi kisebbségi egyesület haladéktalanul mozduljon meg és kezdje el a téglagyűjtést. Akik- Japánban helyreállva a rend, Genfben azonban bonyolódik a megtorlás kérdése I Párisban idegességgel szemlélik Németország hallgatását Tokió, febr. 29. (A Danaposte idlefonjelentései) Félhivatalos jelentés szerint, a tokiói forradalom szombaton délben végetért. A felkelők a reggeli órákban még hajthatatlanoknak mutatkoztak, mert még remélték, hogy a tárgyalások folyamán további engedményeket kapnak ki Harakirit követtek el a forradalmárok A mikádó felszólítása hatott a a lendülök kiürítették a megszállott épületeket és a déli órákban visszatártak a kaszárnyáikba. A legénységgel szemben semmiféle megtorlást nem alkalmaznak, de, egyelőre laktanyáikba internálták őket. A tisztek közül 18, felsőbb parancsra agyonlőtte megát, tizenötöt eltávolítanak a hadseregből. Ez látszott a a tigmejjfalelőbb megoldási módnak, hogy elkerüljék a feszültségetkeltő hosszas hadbírósági tárgyalást, s tűzött céljaik tekintetében. Hivatalos körök azonban véget akartak vetni a feszültségnek, ezért beszüntették a tárgyalást a a császár nevében repülőgépről kidobott röpcédulákon közölték a lázadókkal, hogyha a nap folyamán meg nem adják magukat, fegyveresen lépnek fel ellenük. Nincs bosszú és megtorlás mindent megtettek, hogy a katonaság egymás elleni harcát elkerüljék, ami a nemzeti érzelmeket is súlyosan sértette volna. A forradalom tehát végetért, anélkül, hogy vérontásra került volna sor. Ebben nagy érdeme van a császári háznak a a felkelőktől oly gyűlölt mértékeit elemeknek, akik jelentkezett a halottnak hitt kormányelnök A kedvezőre fordult helyzet érdekes meglepetéssel is szolgált. Szombaton délelőtt általános csodálkoséira megjelent a főváros utcáin a halottnak hitt Okuda ministerelnök. Kiderült, hogy az utolsó percben sikerült elkerülnie a lázadók fegyvereit. Egy bizalmsas fele toron értesítette hogy felkelők tartanak lakása felé, mire sietve elrejtőzködött. Itt maradt csütörtökig, amikor a forradalmárok kiürítették a miniszterelnökségi palotát. Az események végleges kibontakozásáig mégsem tartotta helyénvalónak, hogy mutatkozzék, így Goto belügyminiszter által kérta a császártól lemondásának tudomásulvételét. A mikádó nem fogadta el lemondását , Így továbbra is az ügyük élén marad. Megkönnyebbülés Európában A kedvező híreket Európában ió általános megnyugvás fogadja, mert a most következő napokban a nemzetközi diplomáciának nagy szüksége van, hogy minden figyelmét a kontinensre fordíthassa. Talán még sohasem ültek össze Gécsben olyan bizonytalanságban a diplomaták, mint a holnap kezdődő népszövetségi megtorlási bizottság ülésére. Teljesen megoszlik a vélemény a napirenden szereplő olasz- abbeszia kérdés bírálata tekintetében. Nem értenek egyet az összeülő diplomaták abban az alapvető kérdésben sem, váljon helyes-e a szankciós politika, vagy el kell azt ejteni. A megfontolás lép előtérbe Genfben A legfőbb állam megbízottja olyan utasítást kapott, hogy a többség javaslatát tegye magáévá, anélkül, hogy kezdeményező szerepet vállalna. Ez két Irányból indulhatott volna ki egyébként is: Franckországból, vagy Angliából. Párizban azonban a német probléma köti lá a figyelmet a ehhez járult Mussolini Intő szava, melyben a francia-olasz szerződés felmondását helyezte kilátásba. Amerika h*z pedig bekopogtattak, ne »sokba 63*a* markát a kötelességteje»ité* előtt, amely elöl nem tud kitérni, azt idegen célokra kérik tőle. semlegessége elhatározó A Figaro című francia lap azerint, Londonból nána tesznek kezdeményező képest a szankciók kiterjesztése érdekében. Angol körökben ugyanis, Amerika visszavonulása után hatástalannak ítélik meg az olajzárlat ügyét. Mégpedig a népszövetségi módszer tudatos ándarckifugasztása nem lehet célja Angliának, mikor annyi időn keresztül exponálta magát ezért. A lap szerint a munkáspárt kielégítése érdekében annyit mágra megteztek, hogy albizottság kiküldését javasolják, amely aztán tanulmányozná a kőolajzárlat további módszerét. Edlen nem engedi Ezzel számban a Dayl Mail tudniveit, hogy az angol külögyminisztar Gsnfben a szankciók megszigorítását fogja javasolni. Eden hajthatatlan maradt, minisztertársai hiába próbálták lebeszélni. Az esetre, ha elejtik a kőolajtilalmi javaslatot, ] Eden indítványod fogja, hogy a népszövetségi tagállamok zárják le kikötőiket az olasz hajók elé). A berlini csend Páriában ezért a tervért sem túlságosan lelkesednek. Francia körök ugyanis izgalommal figyelik azt a nyugalmat, mellyel Németország a szovjettel kötött egyezményt látszó tag fogadta. Általános vihert vártak a német főváros felől , nem titkolják meglepetésüket és gyanakvó inokat ennek elmaradása miatt. — Mi ez a csend ? ! — kérdi aggodalommal a Paris Midi — majd annak a véleményének ad kifejezést, hogy Hitler valószínűleg előbb Róma felé puhatolódzik, mielőtt cselekedne. Vezérkarok megbeszélése készül így a francia diplomácia abba a kínos helyzetbe került, hogy vagy Hitler útját egyengeti, vagy az angol barátságon ejt csorbát. Párisi jelentés szerint a francia belga és angol vezérkarok a közelben megtárgyalják azokat az intézkedéseket, amelyeket a rajnai semlegseség megsértés® esetén akarnak foganatosítani. Parisban egyidejűleg hangoztatják, hogy nem akarják nélkülözni Németország együttműködését a nemzetközi álésban. Ennek azonban három feltétele van a lapok szerint: 1. Németország térjen vissza a