Reggeli Ujság, 1937. február (7. évfolyam, 26-43. szám)

1937-02-02 / 26. szám

VII. ÉVFOLYAM V] 16] 1937. február 2 Tárgy Műre? 26. szám 1 161 ­ Lüldsgyminisz­er szagai serint, a magyar hivatalos pa­­tika egyáltalán nem olyan flenséges színezetű, mint azt akart nálunk hirdetik. Az or­­zag legfelelősebb szaktekin­­élye ebben a kérdésben An­­inescu külügyminiszter. Faric­­nyabb a nyilatkozat értéke­zért, mert az állam külügyn­­ek kormányosa Génfből követ­ette kijelentéseit, ahol bizo­­yára alkalma volt a másik idásról is tájékozódnia. Hogy lesz-e gyakorlati haszna enek a külügyminiszteri meg­­n­apításnak, azt a jövő fogja megmutatni. Több előkelő rom­­­tán politikus azonban elismeri, egy a két ország szomszédv iszonyának rendezésében nagy­­zerű szerepet kaphatna az ilj­ő kisebbségi közvélemény, ennek útjába mi sem áll, ha a ormány valóban el akarja irt­ózni ezt a súlyos problémát. Legutóbb több jelentős ro­mán politikus nyiltkozott a kérdésben. Köztük Pop Gnji ír ismert nemzetipárti vezető­­politikus, aki osztja a külügy­­miniszt­r felfogását, ebből fo­­gólag szükségesnek tartja egy nemzetkisebbségi törvény meg­­alkotását. E" kodifikálná a pá­­risi kisebbségi egyezményt­ és az albaiuziai határozatok egyes untjait, amivel bizonyára ked­­vezőbb­ségkőr teremtődnék a M­agyarországgal való tárgyalá­sok beindítására is. Lehetőség adódnék arra, hogy a Ro­mánia területén élő ma­gyarság egyik oldalon fajtest­véri alapon, másrészt mint tör­vénytisztelő polgári réteg részt­­kapjon a hídverésből. Eddig úgy kezeltek bennünket, mintha túszok lennénk, a két ország között fennálló ellentétekből eredően. Ennek a gyanúnak és alap­talan ráfogásnak meg kell szűn­nie, hogy végre a kisebbségi kérdés úgy oldassák meg, hogy­­ az ne csak reánk kisebbségekre legyen megnyugtató, de az ál­­­­lamra is kézzelfogható ered­ményt válthasson ki. Úgy látjuk, hogy a külügy­miniszter úr helyes nyomokon próbálkozik, de a kormánynak ker­­etéren a kezdeményezést London, febr. 1. (A Dunaposta telefonjelentése). Hitler szombati beszéde, mint előrelátható volt, erős vissszhangot keltett a nemzetközi politikában. Általában megállapít­ható, hogy a nyilatkozat megfontolt hangja osztatlanul kedvező hatást keltett mindenfelé. Részletes tanul­mányozásán dolgoznak az érdekelt külügyminisztériumok, melyek a be­széd ítészeivel szemben még nem foglaltak állást. Az első hivatalos állásfoglalás va­sárnap, Delbos francia külügymi­niszter részéről történt, aki az egyik vidéki városban hősi emlékművet avatott s ebből az alkalomból kül­politikai kérdéseket is érintett. Nem kételkedik Hitler szavainak őszinte­ségében, mellyel a Franciaországgal való megbékülés lehetőségeit keresi. A módszerek tekintetében azonban továbbra is fennállanak a különb­ségek. Berlinben még nem látják be, hogy a francia-német béke nemcsak a két nemzet, hanem egész Európa ügye. Franciaország összekapcsolta sor­sát barátaiéval s erről az álláspont­járól nem tér le. A Völkischer Be­obachter hétfői kiadásában reflektál Delbos beszédére s kijelenti, hogy a francia álláspont Leon Blum be­széde óta nem változott, így a két hatalom álláspontja közt továbbra is fennáll a szakadék. Angliában még nem foglaltak ál­lást a berlini beszéddel kapcsolat­ban. Csupán a sajtó és távirati iro­dák fűznek ahhoz megjegyzéseket. A Press Association, Hiller beszé­dének azon részével foglalkozik, hogy gyarmatait visszaköveteli. M­eg­­állapítja a közlemény, hogy a Vezér csupán azokkal szemben támasztott igényeket, akik birtokolják a volt német afrikai területeket. Nyilván­való, hogy elsősorban Angliára cél­zott. A londoni politika vezetői és és a közvélemény ezt a lehetőséget ellenzi. Bizonyos azonban, hogy engedményeket mégis kell tenni, nehogy a gyarmati követelések új háborút robbantsanak ki. Az Oeuvre értesülése szerint az angol kormány, amennyiben a nyu­gati hatalmak közt tárgyalások le­hetősége mutatkozik, ezeket nem diplomáciai úton, hanem nyilvános megvitatás útján fogja előkészíteni. Csak ilyen módon lehet azt a lég­kört megteremteni, mely sikerrel kecsegtethet. Máskülönben egyes országoknak a közvetlen tárgyalá­sokkal szembeni gyanakvása és ki­elsősorban, a kisebbségi kérdés rendezésével elindítania, zakonatlansága eleve kétségessé teszi az eredményt. Kivédéseiért a Qaldtran­ékt irodzijista hai Moszkvai hivatalos jelentés sze­rint, a trockijista per 13 halálra­ítélt vádlottját hétfőre virradóra ki­végezték. A közlemény megállapítja, hogy az Unió végrehajtó bizottsága kegyelmi kérvényüket visszautasí­totta s igy az ítélet egy órán belül végrehajthatóvá lett, ami meg is tör­tént. A Mexikóban tartózkodó Trockij, amint értesült a kivégzésről, magá­hoz kérette az újságírókat, akik előtt kijelentette, hogy semleges nemzetközi bíróság előtt hajlandó okmányokat feltárni, amiből kitű­nik, hogy ami Moszkvában történt, csalás és megtévesztés. Nem a sze­rencsétlen kivégzettek, hanem bíráik a bűnösök a történtek miatt. Rigai jelentés szerint letartóztat­ták a keleti tengeri haderő főpa­rancsnokát is. Feltűnést kelt az a hír is, hogy Litvinov Géniből sietve hazautazott. Ezzel kapcsolatban úgy­ tudják, hogy feleségét szintén őri­zetbe vették, mert baráti összekötte­tést tartott Szokolnyikovval. Jugoszláviában mind nagyobb erőre kap a kommunista mozgalom. A problémával már a szkupcsina is foglalkozott, ahol Krekk tárca nél­küli miniszter felolvasta Korosec belügyér jelentését, mely szerint az üzemekben titkos ügynökök állan­dóan felforgató propagandát fejte­nek ki Azt is megállapították, hogy a mozgalmat külföldi államból irá­nyítják és szervezik. Úgy határoz­tak, hogy a biztonsági rendszert sürgősen kiépítik. M­oszk­vai ve­­ngérk­ari tisztjeit erősílik­ Madridot A spanyol harctereken szünetel a tevékenység. Az árvizek akadá­lyoznak minden nagyobb hadmű­veletet. Ezzel szemben az állóharc a nemzetieket juttatja előnyökhöz, amennyiben vörös katonák állan­dóan szöknek át táborukba. Elmon­dotta, hogy Madrid polgári kiüríté­sén lázasan dolgoznak. Ezzel pár­huzamosan moszkvai vezérkari tisz­tek vezetése mellett folyik a város megerősítése és barrikádok kiépí­tése. Vatikáni jelentés szerint, Goma teledói érseket, aki hosszabb idő óta a Szentszéken teljesített belső szolgálatot, ismét visszaküldték Bur­­gosba. Ezzel kapcsolatban az a hír terjedt el, hogy a Vatikán elismerte a burgosi kormányt. A hírt nem erősítették meg. Bék­e a siriai sztandzsidk­­ban Ankarai jelentések hírül adják, hogy egész Törökország népe nagy örömmel ünnepli alexandretti hon­fitársai helyzetének megjavítását. A köztársasági elnök és a kormány állandóan kapja az üdvözlő távira­tokat, szerencsés diplomáciai sike­réért. A lengyel sajtó kedvezően fo­gadja Hitler beszédét. A „Curier Polski“ szerint Németország a va­lóságok útján halad. Kiemeli a lap a beszéd mérsékelt hangját. Egy másik lap megállapítja, hogy Hitler beszéde fontos állomás az általá­nos feszültség enyhítésére. Érdekes hatása a beszédnek, hogy a szigetországban nagy tekintélynek örvendő, úgynevezett „Nyolcvanak köre” ülést tartott. Ez alkalommal foglalkoztak a gyarmatok kérdésé­vel s arra a meggyőződésre jutot­tak, hogy a béke nélkülözhetetlen feltétele, hogy minden állam nyers­anyagkészlethez jusson. Bár a Népszövetség szerencsésen megoldotta az alexandretti szand­zsák ügyét, az arab lakosság koránt sem tekinti befejezettnek a kérdést. Damaszkuszban állandó tüntetések folynak Törökország ellen. Négy tagból álló szír küldöttség alakult, mely felkeresi a Népszövetséget­ hogy tájékoztassa a helyzetről. — Elmaradt a Tartalékos Ak­­ititek egyesületének közgyűlése. A Mures megyei volt Továbbszolgáló és Tartalékos Altisztek Egyesületé­nek ezidei közgyűlését, mint azt a Reggeli Újság megírta, vasárnap dél­utánra tűzték ki a városháza nagy­termében. A közgyűlésre, a rend­kívül népes egyesületnek tagjai ki­sebb számban jelentek meg, mint a határozathozatal céljából erre szükség lett volna. Ezért a közgyűlés elma­radt és azt a tagok számának te­kintetbevétele nélkül e hó 7-én va­sárnap tartják ugyancsak a város­háza nagytermében. — Karminetnyilván más. »Mind­azoknak, akik felejthetetlen jó fér­jem temetésén részvétükkel könnyí­tettek fájdalmamon ezúton mondok hálás köszönetet. Özv. Lukács Ist­vánná. Franciaország kitart az orosz szövetség mellett! - jelentette ki Delbos kü­lü­gy­* ■ a Anglia hősi véleménye ellenzi a német gyár­m­inister mátok­ossavítását, a kormány azonban k­lSSfl­ípiai engedékenységre hajlamos

Next