Reggeli Ujság, 1937. május (7. évfolyam, 85-106. szám)

1937-05-01 / 85. szám

21 SZOMBAT 1937. május 1 Mai számunk 6 oldal FÜGGETLEN POLITIKAI ES KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Tárgu-Mureu VII. ÉVFOLYAM 85. szám 1 lej t élniakaráshetősége az öröksége az embernek,elyet az Istentől születésnapi adékul kaptunk. Az Emberi Fia pedig, akinek küldett épen most ünnepük többét sorstársaink, külön is megetették ezt az égi biztositét az örökélet ígéretével. De a polgári társadalom védőjére, tételes törvényeink biztosítják a munka és vagyonőrzés jogát. A mi alkotmásunk külön is kidomborítja a plgári boldogulás jussát minenki számára, amikor beiktattaz összes attélet polgárok egyenlőségének elvét. Úgy a krisztisi, mint a hazai törvények ebből indulnak ki és aki nemzeti vagy faji előjogokról beszél, magát az alkotmányt kerüli meg. Állami életünk berendezésének alapja is, a magánvagyon és a munka védelmére van alapítva. Nemcsak a lopást bünteti szigorúan a törvény, hanem a gazdasági javaknak bármily irányban való elidegenítését is. Ha valaki a szomszéd jószágából egy csirkét elidegenít, szembekerül a törvénnyel. Ezért támadt erős vita a földreform kapcsán is, a magántulajdon elvének értelmezése tekintetében. Az államnak milliókat kellett térítenie az idegen állampolgárok földjének kisajátítása miatt. Most újabb és veszedelmesebb lépésre akarja kényszeríteni az államot egy elfogult és szélsőséges csoport, amikor a nemzeti munka védelmének jelszava alatt újabb magánjavakat akar megterhelni egyéni érvényesülése érdekében. Tudjuk, ezeknek az uraknak nem az fáj, hogy a román falusi lakosság jobban szereti a földjét, mint a városi gyárak és munkatelepek füstjét, lekötöttségét. Ám a »nemzeti« jelszó köpenyében könnyűszerrel akarnak hozzájutni nagyszerű sinecurához és beülni a mások által végzett munka szüretjébe. Ez pedig végzetes csapás lenne nemcsak a hivatalokból és közmunkákból kiszorított kisebbségekre, de a magántulajdon alapján álló polgári társadalomra és államra is. A spanyol nemzetiek cirkálója bombázta az angolok élelmiszerszállító hajóit Köztársasági repülők elsülyesztették a spanyol hadiflotta büszkeségét as Espagnat, London, ápr. 30. A spanyol események, melyek állandó kísérői az európai politikai életnek, időnként az érdeklődés előterébe kerülnek. Ilyenkor sok gondot okoznak a diplomáciának, mert mindannyiszor súlyosbító fordulat folytán kerülnek a zöldasztal elé. A blotedd bonyodalm Az ibériai félszigetről újabban is aggasztó hírek érkeznek. A Reuter hírszogálati iroda munkatársának távirata szerint, tizenöt nemzeti repülőgép bombázta azt a négy kereskedelmi hajót, mely pár nap előtt áttörte a blokádot és élelmiszert tett partra a ciscayai partvidéken. A lövedékek nem találtak ugyan, de a dolog kellemetlen benyomást keltett Londonban s erélyes ellenintézkedések várhatók. Burgosból ezzel kapcsolatban közlik, hogy az Espana cirkáló parancsnoka, a zárlat áttörése idején figyelmeztette a kereskedelmi gőzösöket a támadás lehetőségére. Ielsülyesztették a nemzetiek vezérhajóját Az elmúlt napon különben a cirkáló tragikus véget ért. Mint a Havas-iroda jelenti, a köztársasági repülőgépek elsülyesztették. Az Espagna a spanyol hadifotta egyik büszkesége s 13,500 tonna tartalommal legnagyobb egysége volt. Eredetileg XIII. Alfonz nevét viselte, a királyság leépítése után vette fel új nevét. Még ég Guernica A harctéri események északon közelednek a végső kifejlődés felé. A nemzetiek gépesített osztagai feltartóztathatatlanul üldözik a visszavonuló köztársasági egységeket. Ezek a második védelmi vonalra vonultak vissza. A tengerparton a nemzetiek már csak 16 kilométerre állanak Bilbao városától. Guernica helység még mindig lángokban áll. Ki gyújtotta fel a várost ? A város pusztulása élénken foglalkoztatja a nemzetközi közvéleményt. Az a vád, hogy német repülők bombázták volna rommá a várost s a lángok közepette alacsonyra szállva, végig gépfegyverezték a védtelen lakosságot, még mindig tartja magát a sajtó bizonyos rétegében A Daily Express riportere beszélgetett Leno tábornokkal, aki kijelentette, hogy a kérdéses időben olyan köd volt, hogy egyetlen nemzeti repülő sem szálhatott fel. Bizonyító fényképfelvételek — Guernicát ugyanazok a kezek döntötték romba — mondotta a tábornok — melyek annak idején Irán városát is elpusztították. A nemzeti repülők utóbb felemelked ős köztársaság tere Páriában Del Vayo köztársasági külügyminiszter, feleségével együtt Párisban tartózkodik. Ezzel kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, hogy a marxista diplomata békeközvetítésre akarja kérni a nagyhatalmakat. teh s az akkor készített felvételek igazolják, hogy nem felülről, hanem belülről robbantották fel az épületeket. Isülügyminiszt erre azonban nemzeti részről a jövőben még kevésbé hajlandók, mint eddig lettek volna. Hét eleji diplo máciai látogatás A diplomáciai látogatások legközelebbi eseménye, Neurath külügyminiszter római, illetőleg Miklas osztrák köztársasági elnök budapesti utazása lesznek. Mindketten hétfőn érkeznek meg a fővárosokba. Neurath német külügyminiszter útja, Göring pár nap előtti látogatása után fokozott jelentőséget nyert. Különös fontosságot tulajdonítanak annak a hírnek, hogy a külügyminiszter útja során kihallgatáson jelenik meg Pius pápánál is. A Szentszék és a Harmadik Birodalom közt az utóbbi időben rendkívül elmérgesedett a helyzet s a látogatás fényéből úgy vélik, hogy még nem veszett el minden reménység a megbékülésre. Egyelőre a hangulat feszült. A német lapok átvették a Völkischer Beobachter katholikusellenes hadjáratának hangját s legfrissebb számaikat sűrűn tarkítják kirohanások. Ajánlják a Szentszéknek, hogy a német kormányzat elleni támadó jellegű encyklikájának megszövegezése előtt, tegye vizsgálat tárgyává a németországi katholikus vezetők ténykedését. A szülők, akik beadják gyermekeiket a kolostorba, személyesen kellene hogy körülnézzenek azokban. A lapok azzal fenyegetnek, hogy rövid időn belül állami felügyelet alá helyezik a kolostorokat és zárdákat Maniu volt miniszterelnök, aki Páris felé utaztában néhány nap óta Bécsben tartózkodik, az osztrák fővárosban fogadta az Új Nemzedék munkatársát, akinek nyilatkozott a két országot érintő problémáról, a román magyar kibékülés lehetőségéről. Az újságíró Bethlen István közeledési ajánlásából indult ki s kikérte erre nézve a volt miniszterelnök véleményét. — Bethlen István gróf ajánlatát olyan fontosnak tartom — felelte Maniu Gyula — hogy az abban foglaltak, a magyar román viszony megjavítására vonatkozó tárgyalások alapjául szolgálhatnak. Ilyen ajánlatra nem felelhetek egyszerű nyilatkozattal, de keresni fogom az alkalmat, hogy megfelelő fórumról válaszolhassak arra. — Magyar román viszony ma még kedvezőtlen s a jelenlegi állapot fenntartása, mindkét államra nézve terhes! — fejezte be nyilatkozatát Maniu Gyula, aki további terveiről, tekintettel a jelenlegi romániai belpolitikai helyzetre s arra, hogy külföldön tartózkodik, nem óhajtott beszélni.