Reggeli Ujság, 1937. december (7. évfolyam, 261-286. szám)

1937-12-01 / 261. szám

­ FÜGGEtS^OUTIKaI és közgazdasági napilap . . SZERDA I Redactfa 9! Administrate I S Redactor responsmbil: R VII. ÉVFOLYAM - 1 • 1 «I 1937. december 1 § T&rgu-Mure?, Str. Stefan cel Mare 9/a. j jj SIGISMUND GYULAI | 261. szám­­ * v| Nehéz perceid­ben amikor a könnyek nem szá­radnak a szemekben és a lel­keket a bibliai mób próbatétele szorongatja, az isteni gondvi­selés elküldi a maga kiválasz­tottjait, hogy vállalják a szen­vedéseket és lelkirázkódtatáso­­kat. Ilyen küldetésben került hoz­zánk mintegy hét évtizeddel ez­előtt Kovács Ferenc róm. katho­­likus prelátus-plébános, akinek százesztendős születésnapját kegyelettel ünnepelte meg a hálás utókor megpróbáltatók népe. A jobbágyság felszabadí­tása, a bécsi ka­mari­na urait szembeállította a magyarsággal. A szabadságát hősiesen vé­delmező maroknyi magyarsá­got, az orosz cári uralom be­avatkozásával leverték. Azután ellepte Erdély területét az ab­szolutizmus lakájserege, amely besúgókkal és árulókkal pró­bálta átgyűrni a közhangulatot. Másfelől zsoldosokkal és csend­őrökkel kormányozták a köz­akaratot. Egy elnyomott nép száját be lehet fogni, de szi­vét nem! — mondotta egy nagy angol államférfi. Az erdélyi püspök hű ma­radt ehhez az erkölcsi törvény­hez és inkább száműzetésbe ment, hogysem a bécsi kor­mány abszolitikus rendeleteit végrehajtsa. Haynald Lajos püs­pöknek volt a neveltje Kovács Ferenc helyi apátplébános, aki­nek alkotóereje hívta életre azokat a kultúrintézményeket, amelyek ma is országosan ki­emelkednek a napi élet szint­jéből. Ő volt a megteremtője az iparmúzeumnak, kiharcolója a kereskedelmi és iparkama­rának, alapítója az állami ipari­szakiskolának. A nyolcvanas években első­ elnöke lett a Kemény Zsigmond irodalmi társaságnak, alapítója a róm. katholikus leányisko­lának, kiépítője a róm. katho­likus főgimnáziumnak, amely­nek nagyszerű színvonalát di­cséri, hogy a román közélet számos mai kitűnősége nyerte itt mintaszerű képzését. Szegényen halt meg, de ne­vét a hálás utókor beiktatta a halhatatlanok gyémántfogla­latába. Bizakodó a hangulat a londoni tanácskozások nyomán Nem áll­ idol Barailanol­ass ellentétet semmiféle irányban London, nov. 30. A francia és angol vezető államférfiak­­ tanácskozásának első napja rendkívül kedvező és bizakodó hangulatot váltott ki az érdekelt nyugati fővárosokban. Chau­­temps miniszterelnök távozóban az újságíróknak leplezetlen megelégedéssel jelentette ki, hogy jó munkát végeztek A sajtó kommentárjaiból szintén reménykedés és derűlátás olvasható ki. 2 p­er­án nem áll szárítóba A hétfői tárgyalások gerincét Halifax beszámolójának megvitatása képezte. A főpecsétőr előadásából kiderült, hogy Hitler egyáltalában nem gondol a francia-angol egység meg­bontására. — Reálpolitikát folytatok — mondotta a Führer Hali­­faxnak — s nem kedvelem a katonai kalandokat. Hogyha azonban Németországot az egyetemes biztonság acélövébe akarnák szorítani, minden kísérlet eleve meghiúsultnak te­kinthető. Pátria ellenvéleménye Hitler hajthatatlansága ebben a tekintetben valószínűleg nehézségeket fog okozni. Erre vall a párisi és londoni lapok értesülése, mely szerint minden engedmény előfeltételének te­kintik, különösen francia részről, hogy Németország kezdjen tárgyalásokat a világbéke fenntartását célzó intézkedésekről. Ezeknek kiinduló pontját az általános biztonsági rendszerhez­­ való csatlakozás képezné. A nyitott kapu elve A két hatalom kész tárgyalni a gyarmatok visszaadása tekintetében. A Daily Herald szerint ezt a német követelést két módon oldanák meg: 1. A nyitott kapu politikájával Né­metország javára, nyersanyagokat bocsájtanának a Harmadik Birodalom rendelkezésére. 2. A Népszövetségi megbízások újbóli szétosztása, de csak úgy, ha ez a lépés egy általános béketerv részét képezné. Egyes lapok tudni vélik, hogy a fran­cia és angol miniszterek már a visszaadandó területekről is tanácskoztak.Í­rásai kifogyhatatlanok s a vissza­vonulás csak megfelelőbb védelmi vonalba való elhelyezkedést jelent csupán. Közép Kínában már épül­nek is az új betonvárak s a friss tartalékok kiképzése is teljes erővel folyik. Előre Juína, a japán Hadi­­­afók Tokióban is úgy látják, hogy messze van még az az idő, amikor a nankíngi kormány leül a zöld­­asztalhoz tárgyalni A kínai hadse­reget sikerült némileg megtörni, de térdre kényszeríteni nem. Újabban a japán csapatok elfoglalták a kiang­­vani bevehetetlennek tartott erődöt, így birtokába jutnak azoknak a gázműveknek, amelyek eddig aka­dályozták a hadihajóknak a Jangce folyón való felhatolását. Helbos Kesswern­ 'Prágában A Daily Herald szerint, csak a tényleges békebiztosítékok után le­het szó további közeledésről. A legközelebbi feladat tehát a két szembenálló tengely közti megegye­zés létrehozása. A lap szerint meg­állapodtak abban is, hogy Német­országnak Középeurópában nem adnak szabadkezet. Megpróbálnak engedményeket kieszközölni, főleg Csehország részéről. Ezzel a fel­adattal Delbos külügyminisztert bíz­­ták meg, aki pár nap múlva indul közép és keleteurópai útjára. Le­hetséges, hogy ennek az eredménye dönti el az egész újjáépítési politika sorsát. Mit ír a Cesco* Slovo ? A News Cronicle szerint a meg­oldás nem lehetetlen. A prágai kormány nem helyezkedik szembe a német kívánságokkal, annál in­kább, mert Berlinben elsősorban csehországi testvéreik megsegítését sürgetik. Ily irányban a cseh kor­mány már tett is lépéseket s a jö­vőben sem zárkózik el az elől. A Cesko Slovo szerint a prágai kor­mány várja a londoni tárgyalások eredményét. Tisztában van hadá­szati helyzetével s bízik szövetsé­geseiben. A távolkeleti háború új időszak­hoz közeledik. Ezt jelentette be egy kínai kormányférfi, aki elmondotta, hogy a Mennyei Birodalom erőfor­ Japán elismeri a nembeli Zsármányt Japánban nagy megelégedést kelt az a hír, hogy Olaszország elismerte Mandzsukuot. Hangoztatják, hogy ez az esemény, valamint hogy Japán Francot elismeri jelentékenyen erősíti és szélesíti a kommunista egyezményben résztvevő államok hatáskörét- Vétó a blokád ellen Londonból jelentik, hogy az an­gol kormány vétót emelt a nemzeti hajóhad parancsnokságának terve ellen, hogy zárlat alá akarja venni a köztámsági partvidéket. Ugyan­ekkor közölte hogy a köztársasági kormánynak sincs joga ilyen intéz­kedéshez. Tanácskozá­­sok a római egyeszség keretében Római körök cáfolják a híreket, mintha Stojsdinovits küszöbönálló római látogatása során az olasz fő­városban osztrák és magyar állam­férfiak bevonásával tárgyalások kezdődnének. Mármost jelzik azon­ban, hogy január közepén Ciano külügyminiszter két osztrák minisz­ter társaságában Budapestre utazik, ahol a római egyezmény szellemé­ben politikai és gazdasági termé­szetű tanácskozások lesznek.

Next