Reggeli Ujság, 1939. február (9. évfolyam, 25-48. szám)
1939-02-01 / 25. szám
| ______________________________________FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP ! » SZERDA ~| si AWaMnjb | TT Direstor respéamba I | IX. ÉVFOLYAM A a . 10) 1939 február 1 | ■§!«»»» M«. Stets» se! Mara 9/a. | | BÁRDI STEFAN | 25 1961 A négy beszéd mely a német birodalmi gyűlés hétfői ünnepe keretében elhangzott, Hitler vezérkancellár beszámolt az elmúlt hat esztendő küzdelmeiről és sikeréről. Nyíltan felvetette a gyarmatok visszaigénylésének kérdésát, melyet Németország létérdekeinek igazságos megnyilatkozásával indokolt. Nyersanyag nélkül a német ipari és gazdasági élet megállani nem tud, még kevésbé megélni. Rámutatott a beláthatatlan fegyverkezés mérhetetlen költségeire, amelyek, ha abba nem maradnak, katasztrófát idézhetnek fel a világ valamennyi népére. Rámutatott arra, hogy a német nép micsoda erőfeszítéseket tett a termelésre, épen ezért kér megfelelő részt a világgazdaságból. Rámutatott arra, hogy a német gyarmatok mandatáriusai a fegyverkezéssel jóval túlfizették a gyarmatok értékét s ha Németország visszakapná régi külső területeit, meg lehetne valósítani az eddig hiába áhított lefegyverkezést. Általában megállapítható, hogy Hitler vezérkancelár beszéde nem tartalmazott fenyegetést egyetlen állammal szemben sem. Ellenkezőleg reményét fejezte ki, hogy bízik a hosszú és zavartalan békében. Kellemes kinyilatkoztatása volt a beszédnek az a része, amelyet a Romániával, Jugoszláviával és Bulgáriával való barátságos kapcsolatok további fejlesztéséről szólott. A beszédet különösen Angliában fogadták érthető figyelemmel és arra Chamberlain miniszterelnök nyomban válaszol is. Felfogása visszatükröződik már birminghami beszédében, amely nyitva hagyta a lehetőséget, hogy összeegyezhetetlennek látszó ellentéteket is békés uton intézzenek el egymással a népek felelős képviselői. A vezérkancellár nyilatkozatában ezért igyekezett megmaradni a gyakorlatiasság ás mérséklet keretén belül. OMSfäräsekaáöas. A bochst meteorologisd Intézet jelentése OMcfo. északi északkeleti esés, változó felhőzet, sok helyen erdő, havaseső várható. A hőmérséklet kissé csökken. Nincsen egyetlen német sem, aki az angol birodalom megtámadására, vagy megsemmisülésére gondolna ! Hitler kancellár Ha azonban Olaszországot támadás éri, Németország szövetségese mellé áll Berlin, január 31. A világ közvéleménye nagy várakozással nézett Hitler német kancellár beszéde elé, amit a birodalmi gyűlés megnyitása alkalmából hétfőn este mondott el. A kancellár szózatát Európa legtöbb rádióállomása közvetítette s hozzávetőlegesen mintegy 250 millió ember hallgatta végig. Százatok álma valósult meg Mint tegnapi számunkban röviden közöltük, két fontos kérdéssel foglalkozott Hitler kancellár. A gyarmatok ügyével s Olaszország és Németország szövetségi viszonyából eredő kötelezettségekkel Elmondotta a kancellár, hogy amikor az uralmat átvette, az országban 35 párt volt, amelyeket egyedül az új mozgalom elleni gyűlölet egyesített. Ma az egész német nép egységesen élt szembe a megpróbáltatásokkal. A nemzeti szocializmus hat esztendő alatt évszázadok álmát valósította meg: megteremtette Nagy-Németországot. /I német ünrendellfiessen A Vezér ezután Ausztria és a szudétavidék csatlakozásának előzményeit és lefolyását ismertette. Emlékeztetett arra, hogy Wilson elnök a szövetségesek nevében ígéretet tett, hogy tiszteletben tartják a népek önrendelkezési jogát, ha Németország leteszi a fegyvert. 1918 ban senki sem törődött ezzel az ígérettel. Míg kezdetleges néger törzsek „önrendelkezési jogát“ Németország ellen használták fel, a német néptől megtagadták ezt a jogot. A német nép azonban igazságot csinált magának, és népsűrűség aránytalanságáról Foglalkozott az ország gazdasági nehézségeivel A kül-földi lapokban a legkülönbözőbb jóslatok jelentek meg a birodalom gazdasági összeomlásáról Az ellentétes felfogású világgazdasági teológusok csak abban a kívánságban egyeztek meg, hogy bár menne végre tönkre a német nép és különösen a nemzeti szociálista Németország. Tény az, hogy Németország túl van népesedve. Egy négyzetkilométeren 135 ember él minden külső segítség és régebbi tartalékok és gyarmatok nélkül Ennek ellenére nincsenek munkanélküliek, mint más országokban, ahol a népsűrűség csak 5—11 ember négyzetkilméterenként. Enyhtmültödés a demolsztíci ákkal Ilyen körülmények kereit a német nép helyiett a jelenlegi kormányzati rendűért és jobbnak tartja a réginél. Ezért céltalan minden kísérlet, amely más államformát akar Németországra rákényszeríteni. A demokráciákkal mágia lehetséges az együttműködés. Valamely nép államformája nem lehet nemzetkód megvitatás tárgya, Németországnak egészen közömbös, milyen államforma van más népeknél, Minden népnel si topa van élni — Önhittség lenne azt gondolni, — folytatta Hitler kancellár — hogy latén egy, vagy két nép számára teremtette a világot. Minden népnek joga van biztosítani életét a földön. Mégis már a háború előtt azt a gyermekes gondolatot hangoztatták, hogy Németország megsemmisítése óriási módon fokozná a kereskedelmi nyereségeket. A gyarmatok vissszaigénylése . A német gyarmatok elrablása olyan látvány, hogy az ember kísértésbe esik egy figyűnek mondani. Hogy egy 80 milliós népet egyeserűen páriává tenni, vagy csupán örökös rabszolgaságra lehessen kényszeríteni, azt senki sem hiheti komolyan. Azt mondják, hogy a volt német gyarmatoknak nincsen gazdasági jelentősége, egy okkal több, hogy visszaadják. A másik érv, hogy a gyamatokkal megerősödne Németország hadászati pozíciója. Ha így volna ró, ez sem változtat a helyzeten. A fegyverkeszéli verseny Hitler kancellár czután rámutatott arra, milyen következményekkel járt a gyarmatok elvétele a birtokos országokra. A bekövetkezett feszültség nyomán olyan óriási fegyverkezési verseny indult meg, hogy a birtokosok jelentékenyen túlfizették a nyereséget. Kétségtelen, hogy a fegyverkezés Németországnak is sok pénzébe kerül. A német nép azonban jogaiért küzd, a vele szembenlevő államok pedig olyan jogtalanságért, amely nekik csak terheket okoz , semmi hasznot sem hajt. A scidókérdés és a vallás Majd a zsidókérdésről beszélt. A demokrata államok sajtója hsogoa a zsidóság szenvedéseitől. Ez a sajtó egyetlen szót sem írt arról, hogy közvetlenül a háború után nyolcszázezer német gyermek halt éhhellált. Ha ezek az államok igazán a zsidóság segítségére akarnánk sietni, könnyen megtehetnék. Nem igaz, hogy Németország vallásellenes volna. Az elmúlt évben például 500 millió márka államsegélyt kaptak az egyházak. Nagy birtokaik vannak a jelentős adó-