Reggeli Ujság, 1939. február (9. évfolyam, 25-48. szám)

1939-02-01 / 25. szám

| ______________________________________FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP ! » SZERDA ~| si AWaMnjb | TT Direstor respéamba I | IX. ÉVFOLYAM A a . 10) 1939 február 1 | ■§!«»»» M«. Stets» se! Mara 9/a. | | BÁRDI STEFAN | 25 1­961 A négy beszéd mely a német birodalmi gyű­lés hétfői ünnepe keretében el­hangzott, Hitler vezérkancellár beszámolt az elmúlt hat esztendő küzdelmeiről és sikeréről. Nyíltan felvetette a gyarma­tok visszaigénylésének kérdé­sát, melyet Németország létér­dekeinek igazságos megnyilat­kozásával indokolt. Nyersanyag nélkül a német ipari és gaz­dasági élet megállani nem tud, még kevésbé megélni. Rámu­tatott a beláthatatlan fegyver­kezés mérhetetlen költségeire, amelyek, ha abba nem marad­nak, katasztrófát idézhetnek fel a világ valamennyi népére. Rámutatott arra, hogy a né­met nép micsoda erőfeszítése­­ket tett a termelésre, épen ezért kér megfelelő részt a világgaz­daságból. Rámutatott arra, hogy a német gyarmatok mandatá­­riusai a fegyverkezéssel jóval túlfizették a gyarmatok értékét s ha Németország visszakapná régi külső területeit, meg le­hetne valósítani az eddig hiába áhított lefegyverkezést. Általában megállapítható, hogy Hitler vezérkancelár be­széde nem tartalmazott fenye­getést egyetlen állammal szem­ben sem. Ellenkezőleg remé­nyét fejezte ki, hogy bízik a hosszú és zavartalan békében. Kellemes kinyilatkoztatása volt a beszédnek az a része, ame­lyet a Romániával, Jugoszláviá­val és Bulgáriával való barát­ságos kapcsolatok további fej­lesztéséről szólott. A beszédet különösen Angliá­ban fogadták érthető figyelem­mel és arra Chamberlain mi­niszterelnök nyomban válaszol is. Felfogása visszatükröződik már birminghami beszédében, amely nyitva hagyta a lehető­séget, hogy összeegyezhetetlen­­nek látszó ellentéteket is békés uton intézzenek el egymással a népek felelős képviselői. A vezérkancellár nyilatkoza­tában ezért igyekezett megma­radni a gyakorlatiasság ás mér­séklet keretén belül. O­MSfäräs­­ekaáöas. A bochst meteorologisd Intézet jelentése OMcfo. északi északkeleti esés, változó fel­hőzet, sok helyen erdő, havaseső vár­ható. A hőmérséklet kissé csökken. Nincsen egyetlen német sem, aki az angol birodalom megtámadására, vagy meg­semmisülésére gondolna ! Hitler kancellár Ha azonban Olaszországot támadás éri, Németország szövetségese mellé áll Berlin, január 31. A világ közvéleménye nagy vára­kozással nézett Hitler német kancellár beszéde elé, amit a birodalmi gyűlés megnyitása alkalmából hétfőn este mondott el. A kancellár szózatát Európa legtöbb rádióállomása köz­vetítette s hozzávetőlegesen mintegy 250 millió ember hall­gatta végig. Százatok álma valósult meg Mint tegnapi számunkban röviden közöltük, két fontos kérdéssel foglalkozott Hitler kancellár. A gyarmatok ügyével s Olaszország és Németország szövetségi viszonyából eredő kötelezettségekkel Elmondotta a kancellár, hogy amikor az uralmat átvette, az országban 35 párt volt, amelyeket egyedül az új mozgalom elleni gyűlölet egyesített. Ma az egész német nép egységesen élt szembe a megpróbáltatások­kal. A nemzeti szocializmus hat esztendő alatt évszázadok álmát valósította meg: megteremtette Nagy-Németországot. /I német ünrendellfiessen A Vezér ezután Ausztria és a szudétavidék csatlako­zásának előzményeit és lefolyását ismertette. Emlékeztetett arra, hogy Wilson elnök a szövetségesek nevében ígéretet tett, hogy tiszteletben tartják a népek önrendelkezési jogát, ha Németország leteszi a fegyvert. 1918 ban senki sem törődött ezzel az ígérettel. Míg kezdetleges néger törzsek „önrendelke­zési jogát“ Németország ellen használták fel, a német néptől megtagadták ezt a jogot. A német nép azonban igazságot csinált magának, és népsűrűség aránytalan­­ságáról Foglalkozott az ország gazdasági nehézségeivel A kül-­­­földi lapokban a legkülönbözőbb jóslatok jelentek meg a bi­rodalom gazdasági összeomlásáról Az ellentétes felfogású vi­lággazdasági teológusok csak abban a kívánságban egyeztek meg, hogy bár menne végre tönkre a német nép és különösen a nemzeti szociálista Németország. Tény az, hogy Német­ország túl van népesedve. Egy négyzetkilométeren 135 ember él minden külső segítség és régebbi tartalékok és gyarmatok nélkül Ennek ellenére nincsenek munkanélküliek, mint más országokban, ahol a népsűrűség csak 5—11 ember négyzet­ki­lmé­terenk­ént. Enyhtmültödés a demolsztíci­­­ ákkal Ilyen körülmények kereit a né­met nép helyiett a jelenlegi kor­mányzati rendűért és jobbnak tartja a réginél. Ezért céltalan minden kísérlet, amely más államformát akar Németországra rákényszeríteni. A demokráciákkal mágia lehetséges az együttműködés. Valamely nép államformája nem lehet nemzet­kód megvitatás tárgya, Németországnak egészen közömbös, milyen állam­forma van más népeknél, Minden népnel si topa van élni — Önhittség lenne azt gondolni, — folytatta Hitler kancellár — hogy latén egy, vagy két nép számára teremtette a világot. Minden nép­­nek joga van biztosítani életét a földön. Mégis már a háború előtt azt a gyermekes gondolatot han­­goztatták, hogy Németország meg­semmisítése óriási módon fokozná a kereskedelmi nyereségeket. A gyarmatok vissszaigény­lése . A német gyarmatok elrablása olyan látvány, hogy az ember kí­sértésbe esik egy figyűnek mondani. Hogy egy 80 milliós népet egyese­rűen páriává tenni, vagy csupán örökös rabszolgaságra lehessen kényszeríteni, azt senki sem hiheti komolyan. Azt mondják, hogy a volt német gyarmatoknak nincsen gazdasági jelentősége, egy okkal több, hogy visszaadják. A másik érv, hogy a gya­matokkal megerő­södne Németország hadászati pozí­­ciója. Ha így volna ró, ez sem vál­toztat a helyzeten. A fegyverke­­széli verseny Hitler kancellár czután rámutatott arra, milyen következményekkel járt a gyarmatok elvétele a birtokos országokra. A bekövetkezett feszült­­ség nyomán olyan óriási fegyverke­zési verseny indult meg, hogy a birtokosok jelentékenyen túlfizették a nyereséget. Kétségtelen, hogy a fegyverkezés Németországnak is sok pénzébe kerül. A német nép azon­ban jogaiért küzd, a vele szemben­­levő államok pedig olyan jogtalan­ságért, amely nekik csak terheket okoz , semmi hasznot sem hajt. A sc­idókérdés és a vallás Majd a zsidókérdésről beszélt. A demokrata államok sajtója hsogoa a zsidóság szenvedéseitől. Ez a sajtó egyetlen szót sem írt arról, hogy közvetlenül a háború után nyolcszázezer német gyermek halt éhhellált. Ha ezek az államok iga­zán a zsidóság segítségére akarná­­nk sietni, könnyen megtehetnék. Nem igaz, hogy Németország val­lásellenes volna. Az elmúlt évben például 500 millió márka államse­gélyt kaptak az egyházak. Nagy birtokaik vannak a jelentős adó-

Next