Reggeli Ujság, 1939. július (9. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-01 / 147. szám
A Xil-ik Katolikus nagygyűlés pénteken reagal kezdődött Csíkszeredán. Az ájtatos, sivük mélyéig vallás érzülettől átitatott Csíkszeredai és csiksomlyói székelyek is vendégszeretettel fopolják Erdély katolikus társadalmának kiküldötteit. Jelentéseink szerint Juszefer Hivő zarándokol el a nagygyűlésre, hogy hitében megerősödnek a vallás szépséges ünnepélyességéből, a nehéz mindennapok sivárságát kibirni, fényt meritően. Pápai színek robopak és örövendeztetik a nagygyűlésre jöttekét, a csíkszeredai római katolikus főgimnázium udvarán tejis pompájában várja a hatalmas tábori oltár a nagygyűlés legfelemelőbb mozzanatát: a tábori misét és a csiksomlyói kegytemplomban csodálatos jelenet tanúi lehetnek az összegyűltek : 1288 gyermek csengő hangja száll majd a magasságok felé és érd, könyörög meghallgatáséit az is szak tiszta imái számára. Megható szertartás előzte meg a háromnapos nagygyűlést : Márton Áron püspök, fényes papi segédlettel, ősi szertartás keretében tizenkét vépen teológust szentelt pappá. A nagygyűlés napirendjének minden pontja hozzájárul az összegyűltek megújulásához, lelki megerősödéséhez. A katolikus hívek életérdekeit érintő kérdések tág nyilvánosság előtt való megvitatása, mas színvonalú vallási hangversenyek egész sora, irodalmi estély oktat, gyönyörködhet mindenkit. Milyen szükség van mai életünkben ez ilyen nagy tömegben való testvéri találkozásra! Hányszor elcsiggóda vlvodj, hányátik az erőnk mágus krakagyottságunkban! A Csíkszeredái vallási jellegű nagygyűlésre szeretettel tekint az egész romániai magyarság. A székelyek bucsujáróhelyén folyó Xlllk Katolikus Nagygyűlés az Istenhit, a hagyományba lég, a népi közösségérzés napsugara, boldog ünnepe. #ßG§ftIM POLITIKAI El CÖZGAIDASAGI NAPILAP Ä * » SZOMBAT I MA el ^teMteamb Dlsesii«* seep«meB«»ai I IX. ÉVFOLYAM 4 « . 1 vm Mi« l I mmmm m mm■ m hm m: bAroi Stefan | 1 lej Küszöbön áll a Szabad Város Németországhoz való csatolása s ebben az esetben Anglia és Franciaország vállalja szer-rződési kötelezettségeit Mussolini skiles- daléihozó készül — Julius Siófodikán kezdődnek a japán—angol ráirigyelések ítait a tárca vezetőivel. A világlapok foglalkoznak a titokzatos látogatással, ha a látogató kilóiéra vonatkötésig semmiféle adatot nem közölnek. Az Ualtad Press tudósítójának elkerüli megbeszélést folytatnia ki nyilatkozatot kapnia a rajtólyan német vezéregyéniségtől. A nyilatorozat szerint Danzig agy Lengyelország részéről várható támadás a«® után vidakatni akar és azz védekezés! akció áll a jelenleg! Danzigban és a környéken végrehajtott laptoskadésak hátterében. — Az igaz, mozdizz titokzatos látogató, hogy a német ifjúság tek ittélyes szánban át kazalt, ha nam a városban helyezték al őkat, hajéra a Szabad Vár a határiban a nemrégen épített kaszárnyákban. Ha a német csapatok bevonulnának Danzigba, azt háborús oknak tekintik, ha pedig a Szenátus mondaná ki a csatlakozást azt sem minősítik enyhébben. Érthető tehát, folytatta a nyilatkozó, hogy a Szabad Város megszervezi haderejét, de az biztos, hogy Danzigban a rendőrség«» kívül egyenruhás tömeg nincs. A német birodalom tisstóban van azal, hogy Dansigot nem tahst bekebelezni városiiác nélkül. Mi tartózkodunk olyaneltektől, amelyek háborút tatázhat véznek elő. Juliam Baiodi* Uda Mexdednek CB Japánangol tárgya-IdsoU A löktől lapok olyan értelmil ég* laifllceakat kötölnek, hogy a japánangol tárgyalásokalias hatodikén kezdődnek. A dencsiai helyzetban lényegesebb enyhülés történt, a japán és angol konzulok ott már meg se kezdték a imádkozásokat természetesen a katonai vezezető személyiségek bevonásával. Állandó kapcsolatban áll tokiói angol nagykövet és a japán külügyminiszter is. A japán kadaeragnak az a terakvisa, hogy Anglia japánellenes magatartását letörje. Egyébként a japán hadvazatócég huszonöt japán hadihajót vont össze Foclén kikötője körütl. Pária, Július 1. A francia sajtó riasztó kinkst közöl a danzigi helyzetről. A Psaz Parisien is az Excelsior "Varsóból szerzett értesülései szerint Danzigban és a Szabad Város határában olyan katonai jellegű intézkedések történtek, amelyek arra mutatnak, hogy Damignak Németországhoz való csatolása küszöbön áll. A Petit Párisien kifejt, korty abban az esetben, ha a Szabad Város helyzetében a legkisebb változás történik, elkerülhetetlen a német lengyel összecsapás és ebben az esetben Lengyelország segítséget fog kérni szövetségeseitől az önműködő segélynyújtási szerződésekben foglalt kötelezettségek és jogok alapján. Az Excelsior azt írja, hogy az angol és francia kormány tisztán látja a danzigi helyzetet és az azonnali segélynyújtást vállalja is. A danszigi msendius elmondja a szepyet Intérni? Az Excelsior tovább feltűnő politikai következtetést von le a danzigi szenátus magatartásából. A lap megállapítja, hogy a szenátus eddig is minden alkalommal igyekezett eleget tenni a német követeléseknek és a főben is úgy fog eljárni, hogy a német birodalomnak megfelelő legyen. Ezért, az Exceltior szerint, nem is lesz szükség arra, hogy a német csapatok bevonuljanak a szabad városba, a csatlakozást belülről fogják végrehajtani éspedig úgy, hogy a szenátus kimondja ez egyesülést. Ebben az esetben a lengyel fellépés elmaradhatatlan. Csak nyugtalanítani a marsdU a lengyeleket Ellenőrizhetetlen hírek szerint német részről olyan katonai intézkedések történtek Danzigban, amelyek aggodalomra adnak okot. A Times varsói jelentése szerint ezek a német katonai mozdulatok tulajdonképen nem is hadászati természetűek, hanem kizárólag abból a célból történtek, hogy lengyel körökben nyugtalanságot okozzanak. A Danziger Vorpost megállapítja, hogy ezeket az intézkedésekről szóló híreszteléseket megbízhatatlan egyének és politikai gonosztevői terjesztik. A lap még megállapítja, hogy minden más beállítással szemben a Noga folyón áthaladó hidat sem harcászati okokba építették. A lap még megállapítja azt is, hogy Danzig nem maradhat közönyös, ha Lengyelország részéről háborús fenyegetések érik. TitoRxaton német vezéregyéniség nyilatkozatot adott danxigban Beszámolónak arról, hogy egy au- t tett Danzigban, felülvizsgálta az erőgaláriású német személylátogatási ditményeket és tanácskozást folyta