Reggeli Ujság, 1940. január (10. évfolyam, 1-23. szám)

1940-01-03 / 1. szám

Telefon 78. független politikai és közgazdasági napilap leid­ion 78. a | * SZERDA |i Redacpa administratia | | Director responsabil: I­X. ÉVFOLYAM a | • i ?0j 1040 január 3 § ^Sigii-Mures. Str. Stefan cel Mare d/a | | Bárdi Stefan | 1. szám | 101 törvény­javaslat * jelent meg a napokban az ügyvédi gyakorlat szabályo­zásáról A javaslat különle­ges elvi jelentőséggel bír, mert törvényhozásunk tör­ténetében első ízben kívánja érvényesíteni a román elem elsőbbségének princípiumát, amely az alkotmány huszon­­hetedik szakaszában van le­fektetve. A tervezet értelmében a kisebbségekre vonatkozó arányszámot a törvény élet­­beléptetése után a kamarák választmánya állapítja meg. Azokban a megyékben azon­ban, ahol a kisebbségi lakos­ság számaránya a megye összlakosságához viszonyítva meghaladja a 36 százalékot, a kisebbségi ügyvédek száma nagyobb lehet az országos nemzetiségi arányszámnál s ezt nem a kamara, de az ügyvédi kamarák országos szövetségének választmánya fogja megállapítani. A javaslattal kapcsolatban mindenekelőtt le kell szögez­nünk, hogy az erdélyi ma­gyarság nem ellenzi az ér­vényesülési lehetőségek lélek­­szám szerint való elosztását. Készséggel elfogadja, hogy az egyes foglalkozási ágak­ban nemzetisége arányában legyen képviselve. Az a kí­vánsága azonban, hogy az arányszámot ne csak orszá­gosan, de megyék szerint is állapítsák meg, a tényleges nemzetiségi helyzet alapján.­­A számítás szerint például Maros megyében az ügyvé­dek felerésze lenne magyar, míg ha az országos arány­­számot alkalmazzuk, legfel­jebb tíz százalékban lehetné­nek a kamara tagjai magyar nemzetiségűek. A megyei arányszám alkalmazásával előálló helyi­ jellegű eltoló­dásokat ellensúlyozza az a körülmény, hogy az erdélyi részeket kivéve az ország más megyéjében csak elvétve akad egy-egy magyar ügy­véd. A másik kérésünk az volna, hogy az arányszám­ rendsze­rét ne csupán egy vagy két kategóriában, hanem általa.­ Őfelsége II. Károly király a román nép békés szándékait hangoztatta újévi rádió­beszédében București, január 2. (Rador) Őfel­sége II. Károly király rádióbeszédet intézett az újév alkalmából az or­szág népéhez. Az Uralkodó beszé­dében a következőket mondotta : — Az újév küszöbén minden sze­­retetemmel népemre gondolok. Mindnyájan tudjuk, hogy súlyos ag­godalommal telt, tehát olyan időkön haladunk keresztül, midőn a nem­zeti szolidaritás és egy gondolat, egyetlen hit körül való összefogás erősebb kell legyen mint valaha. Én, aki rendíthetetlenül őrködöm, hogy Románia határozottsággal a békés fejlődés útján ha­ladjon, bárkinél jobban átérzem ennek szükséges­ségét. Az ország minden öntudatos ereje­­ vállvetve működjön közre ennek megvalósításában. E pillanatban fő­leg azokra gondolok, akik megértet­ték ezt a parancsot és habozás nél­kül egyetlen nyaláb kötelékébe lép­tek, akik nyugalmat, kiengesztelő­­dést és jobbat óhajtanak. Újév kü­szöbén legforróbb óhajtásom, hogy országomat­­kímélje meg a gyűlölködés és a békés fejlődés útján mentél inkább előrehaladjon. Ugyanakkor azonban az öntudatos román telkek­nek ez a szent egysége adjon erőt, hogy megvédjük ősi szent jogainkat. Kérjük a Mindenhatót, ajándé­kozzon meg bennünket és az egész világot békével és a népek közötti jó egyetértéssel. Sok boldog évet! Egészséget! Őfelsége és Mihály nagyvajda a kalanák k­­özött Őfelsége II. Károly király M­ihály nagyvajda kíséretében az újévet is amiként a karácsonyt a csapatok körében Con^tan^an töltötte. A ka­tonai díszszemle után ünnepélyes fogadás következett a con^tan^ai városháza­ dísztermében, melyet trónteremmé alakítottak át, ahol Tatarescu királyi tanácsos, miniszter­elnök, Gafencu külügyminiszter, Ileus tábornok, Paul Teodorescu tábornok Radian és Slavescu miniszterek vár­ták az Uralkodót. A belépő Uralkodót szűnni nem akaró éljenzés fogadta, majd Tata­rescu miniszterelnök elmondotta üdvözlő beszédét. Tatares cu mimi&xterelnöl* Sire ! Az újév aggodalmak jegyében kezdődik. A világ békéje ismét fel van zavarva, nincs ország mely ne kezdte volna érezni a háború által felidézett következményeket, mely ismét az emberiségre nehezedik. Az év, mely most következik, a súlyos szükségletek és előre nem látott nehézsé­gek éve lesz. Lehetséges, hogy átalakulásokat és a népek közötti együttélés új tör­vényeit hozza magával az egész vi­lág számára. Népünk az események kifejlődé­sét közelről figyelve, kitart békepo­litikája mellett, az egyetértés és együttműködés ama szellemétől ve­zetve, mely eddig is minden tény­kedését irányította. Ezen az eszten­dőn is azzal az elhatározással ha­ladunk keresztül, hogy kivétel nél­kül az összes népekkel fejlesszük ba­ráti kapcsolatainkat annak a semleges politikának keretében, melyet kor­mányra kerülésünk kez­detén újból hangoztattunk ugyanakkor azonban el vagyunk szánva, hogy erőnk végső határáig védelmezzük és megvédjük függet­lenségünk s határaink sértetlensé­­gét. Nem az erő szeszélye állapí­totta meg a román határokat, de az igazság verdiktje diktálta azokat. nosan alkalmazzák, így pél­dául a bírói testületben, az orvosi karban és a hivatal­noki osztálya körében is. Határainkat az igazság nevében azoknak akarata szabta meg, akik évszázadokon át érintetlenül őrizték a közös származás tudatát és nem­­zedékről-nemzedékre várták a fel­szabadítást. Ezen határokon belül örökre egyesülve állunk ma Felsé­ged jogara alatt, a többi népek kö­zött a rend és haladás elemét kép­viselve és olyan rendszert biztosítva a velünk együttlakó kisebbségeknek, mely nyelvük, hitük és kultú­rájuk megtartását bizto­sítja részü­kre. Tisztában vagyunk jogaink erejé­vel, így nyugalommal nézhetünk az események fejlődése elé, attól az óhajtól áthatva, hogy a barátságos megegyezés szellemében hozzájárul­junk a gyümölcsöző és tartós béke megteremtéséhez. Felség ! Akármilyen súlyos lesz a nehéz­ség, amely előttünk fog állni és akármilyen áldozatot fog tőlünk kö­vetelni, népünk férfiasan és szoro­san a Trón köré állva fogja a hol­napi nap ismeretlen nehézségeit le­győzni. Felséged példaadása vissz­hangra talált az összes szívekben. Az egész románság megértette a példa magas értelmét, mely az­­ön­feláldozás és holnapi nap áldozatos, férfias munkájában meghozza gyü­mölcsét. Isten éltesse Felségedet! Éljen Őfensége Mihály nagy vajda ! Egész­séget ! Ő/efaége //. Károly­i király cotomianfai Miniszterelnök Úr ! Uraim ! Mindenekelőtt lelkem mélyéből köszönöm a meleg jókívánság sza­vait, melyeket a kormány és az ország nevében intéztek Hozzám. Azt az eszményképet követve, hogy a jelen időkben ezen nagy ünnepe­peket azok körében kell töltenem, kik arra hivattak, hogy teljesítsék szent kötelességüket és a románság határköveit erősítsék jelenlétükkel, ma az ország tenger által vont ha­tárához jöttem, hogy a hadsereg katonáitól körülvéve töltsem az új­évet. A nyugati határ őrzői között töltött karácsonyi nap örömmel tel­jes megújult bizalommal töltötte meg szívemet a román katona morális erejével szemben. Akaratunkon kí­vül álló és általunk határozottan nem kívánt események játszottak közre, melyek az újévben is fő cél­kitűzéssé teszik, hogy tökéletesítsük és teljessé tegyük a nemzetvédelmet. Sohasem volt erőteljesebb értelme ennek a kifejezésnek, mely röviden és világosan magába foglalja békés politikánk és szilárd elhatározásuia­­t Erősítjük és tökéletesítjük a hadse­reg felszerelését, hogy megvédjük.

Next