Reggeli Ujság, 1940. szeptember (10. évfolyam, 200-224. szám)
1940-09-01 / 200. szám
' jé* FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP telefOJD 78. r- | * VASÁRNAP I Ssdacjä® 41 aáinifiístrtitia I ^NP sm. jjj^N 8 Birseiül rcspoButbUi 8 ÉVFOLYAM | | -| 1940 szeptember 1 1 Sír. e»| Mar* 9/*. I §1 CElht[j|I[jI'';'‘| Bárdi Status | 200 szám A bécsi döntés a pattanásig feszült idegeket lecsillapította. A román koronatanács új román kiadott királyi marsall jelentés hozta először hírül, hogy Németország és Olaszország elfogadták a román—magyar viták kérdésében a döntőbíró szerepét. A különböző nyelvű rádiók pedig pénteken a koradélutáni órákban a szélrózsa minden irányában szerte vitték a döntés hírét, amely mintegy négyvennégyezer négyzetkilométer területet, amelyet a Páris-környéki, úgynevezett trianoni szerződés a világháború után a magyar élettérről leszakított, visszattért Magyarországnak. Kihangsúlyozza a döntés, hogy ebben az ítéletében elsősorban az új európai elrendezés népeket megbékítő, igazságos kialakulásának szelleme vezette. Bukarestiben pénteken éjfélkor újból koronatanács volt, amelyen megvitatták annak a hivatalos jelentésnek szövegét, amelyet szombaton reggel a rádió ismertetett és a vitt szét a közvéleménybe. Hangsúlyozták ebben, hogy Romániának bele kell nyugodnia a történtekbe, mert élet és halál kérdése volt az államra ennek az ítélkezésnek elfogadása. Másfelől Budapesten hangzott el a miniszterelnök beszámolójában a hála és köszönet megnyilatkozása a tengelyállamok felé, amelyek élet-halál küzdelmükben is időt szakítottak maguknak, hogy az igazságosság jegyében teremtsenek békét és rendet a Balkán és Duna terében. A székely népterületnek csaknem egész medencéje visszakerült régi állam jogi kapcsolatába. Mindenki őrizze meg nyugalmát és várja türelemmel a dolgok kialakulását, amelyre vonatkozólag a két kormány között a megegyezés létrejött. Legyen a mai vasárnap a béke és a hála ünnepnapja. A Magyar Népközösség kiáltványa Erdély magyarságához ! MAGYAROK! 1 Németország és Olaszország 1940 au*gusztus 30 án Bécsben határozott sorsunk- ról Ezt a határozatot II Károly király elnöklete mellett a koronatanács elfogadta. A tengelyhatalmak döntését megnyugtvással kell fogadnunk. Adjuk bizonyítékát ebben a történelmi órában annak, hogy mi magyarok mindenütt és minden körülmények között meg tudjuk őrizni azt a férfias fegyelmet és magyar méltóságérzést, amelyről mindenkor tanúbizonyságot tettünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély. Csak így maradhatunk méltóak Erdély földjéhez. Szavunk egyaránt szól minden magyar testvérünkből. Minden testvérünkhöz, azok- hoz is, akik az uj magyar határokon kívül maradtak! Lelki egységünket soha semmi sem bonthatja meg. BÁLFFY MIKLÓS, a Magyar Népközösség elnöke A Népközösség helyi is go» z«*f«i»a& felhvésa MAGYAR TESTVÉREK! Az aikzphat&be* változásával kapcsolatosan nyomatékosan felhívunk minden egyes m&gy&r testvért, hogy a m rendet és cs* « art őrizze meg. Tartózkodjatok mindet? kihívástól, fé? elmeskőségtől és olyan magatartástól, amel más polgártársakkal, vagy a hátsággal való survAdásra, összeültetésre vezethetne. Nekgyetek türelmetlenek és bántók. Tanúsítsatok higgadt és méltóságteljes gatartást, ezzel mu’ tszln meg értékeiteket s mindenki előtt. A meg nem fontolt magatartás csak okj I nélküli kárt és szenvedést okoz. A rend fenntartására és a nyugodt átmenet biztosí tására minden intézkedés megtételeit M.Óvásárhely, 1940 aug.31. Adorján Gábor, Dr Barabássa Albert Dr György József Salmágyi János Jaross Béla Nagy Endre Dr Sebess Jenő Dr Szoboszlay László Dr Toldalagi Mihály gróf gttrawrkiiiiff twrrmmmmmmmmammmmtBmmm A beszarábiai frontról üzent Kemenes egykori marosvásárhelyi iskolatársainak A világháború megkésett epizódja, amely bekivánkozik a legendakörbe Marosvásárhely. Szept. 1. A történelem szeszélyes kiugrásokat csinál és labdázik az emberek sorsával Különösen áll ez az elmúrt világháború szereplőivel szemben, akinek neveivel hol a hősi halottak jegyzékében, hol szemtanuk hiteles vallomásában, végül hosszú évek elmúltán magukkal az illetőkkel találkozunk szembe. Ilyen természetű eset történt legutóbb Beszarábia területének átengedése rendén egy, a román hadseregben szolgált megyei gazdasíróvél. Amikor a két katonai alakulat egymást leváltotta, kiállott a középre egy törzstisztnek tetsző egyén és megkérdezte, van e a században marosvásárhelyi, vagy marosvásárhelykörnyéki katona. Majd mikor jelentkezett ilyen, ezt mondotta a többiek fülebalatára: — Kemenes vagyok, a marosvásárhelyi, kollégiumban jártam iskolába. Üdvözlöm egykori iskolatársaimat és a marosvásárheyieket. Szeretettel őrzöm emlékeiket. A történelem tett egy lépést, a hírhozó átadta az üzenetét és mi eljutatjuk azokhoz, akiket illet. A Reggeli Újság tudósítója próbálta megállapítani, ki lehet az a Kemenes, aki az orosz hadseregben törzstiszti kariert csinált. A városnál levő katonai nyilvántársban két Kemenes nevével találkozunk. Az egyiket Ferencznek hívták és mészáros segéd volt néhai Enyedi Jenő közismert és becsült helyi mászárosmesterné. Itt szabadult és ide is tért vissza a világháború után. Ez a Kemenes tehát nem lehetett az, aki Beszarábiából küldte az üzenetet A második Kemenes, akit talán sokkal többen ismertek Marosvásárhelyen, mint a névrokoné, Kemenes Mór, a helyi izraelita elemi iskola igazgató tanulója volt Ez a Kemenes csakugyan járt a köbé