Reggeli Ujság, 1940. szeptember (10. évfolyam, 200-224. szám)

1940-09-01 / 200. szám

' jé* FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP telefOJD 78. r- | * VASÁRNAP I Ssdacjä® 41 aáinifiístrtitia I ^N­P sm. jjj^N 8 Birseiül rcspoButbUi 8 ÉVFOLYAM | | -| 1940 szeptember 1 1 Sír. e»| Mar* 9/*. I §1 CElht[j|I[jI'';'‘| Bárdi Status | 200 szám A bécsi döntés a pattanásig feszült idegeket lecsillapította. A román ko­ronatanács új román kiadott királyi marsall jelentés hozta először hírül, hogy Német­ország és Olaszország elfo­gadták a román—magyar viták kérdésében a döntő­bíró szerepét. A külö­nböző nyelvű rá­diók pedig pénteken a kora­délutáni órákban a szélrózsa minden irányában szerte vit­ték a döntés hírét, amely mintegy négy­vennégyezer négyzetkilométer területet, amelyet a Páris-környéki, úgynevezett trianoni szerző­dés a világháború után a magyar élettérről leszakított, visszattért Magyarországnak. Kihangsúlyozza a döntés, hogy ebben az ítéletében elsősorban az új európai el­rendezés népeket megbékítő, igazságos kialakulásának szelleme vezette. Bukarestiben pénteken éj­félkor újból koronatanács volt, amelyen megvitatták annak a hivatalos jelentés­nek szövegét, amelyet szom­baton reggel a rádió ismer­tetett és a vitt szét a közvé­leménybe. Hangsúlyozták ebben, hogy Romániának bele kell nyugodnia a tör­téntekbe, mert élet és halál kérdése volt az államra en­nek az ítélkezésnek elfoga­dása. Másfelől Budapesten hangzott el a miniszterelnök beszámolójában a hála és köszönet megnyilatkozása a tengelyállamok felé, amelyek élet-halál küzdelmükben is időt szakítottak maguknak, hogy az igazságosság jegyé­ben teremtsenek békét és rendet a Balkán és Duna terében. A székely népterületnek csaknem egész medencéje visszakerült régi állam jogi kapcsolatába. Mindenki őrizze meg nyugalmát és várja türelemmel a dolgok kialakulását, amelyre vonat­kozólag a két kormány kö­zött a megegyezés létrejött. Legyen a mai vasárnap a béke és a hála ünnepnapja. A Magyar Népközösség­­ kiáltványa Erdély magyar­ságához ! MAGYAROK! 1 Németország és Olaszország 1940 au*­­­gusztus 30 án Bécsben határozott sorsunk-­ ról Ezt a határozatot II Károly király elnök­lete mellett a koronatanács elfogadta. A tengelyhatalmak döntését megnyugt­­­vással kell fogadnunk. Adjuk bizonyítékát ebben a történelmi órában annak, hogy mi magyarok mindenütt és minden körülmények között meg tudjuk őrizni azt a férfias fegyelmet és magyar méltóságérzést, amelyről mindenkor tanúbi­zonyságot tettünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély. Csak így maradhatunk méltóak Erdély földjéhez. Szavunk egyaránt szól minden magyar­­ testvérünkből­. Minden testvérünkhöz, azok-­­ hoz is, akik az uj magyar határokon kívül­­ maradtak! Lelki egységünket soha semmi sem bonthatja meg. BÁLFFY MIKLÓS, a Magyar Népközösség elnöke A Népközösség helyi is go» z«*f«i»a& felhvésa MAGYAR TESTVÉREK! Az aikzphat&b­e* változá­sával kapcsolatosan­ nyoma­tékosan felhívunk minden egyes m&gy&r testvért, hogy a m rendet és cs* « art őrizze meg. Tartózkodjatok mindet? kihívástól, fé? elmesk­őség­től és olyan magatartástól, ame­l más polgártársakkal, vagy a hátsággal való surv­­Adásra, összeülte­tés­re ve­zethetne. Ne­kgyetek türelmetle­nek és bántók. Tanúsítsa­tok higgadt és méltóságtel­jes gatartást, ezzel mu­­’ tszln­ meg értékeiteket s mindenki előtt. A meg nem­­ fon­tolt magatartás csak ok­­j I nélküli kárt és szenvedést­­ okoz. A rend fenntartására és a nyugodt átmenet biztosí­ tására minden intézkedés megtételeit M.Ó­vásárhely, 1940 aug.31. Adorján Gábor, Dr Barabássa Albert Dr György József S­almágyi János Jaross Béla Nagy Endre Dr Sebess Jenő Dr Szoboszlay László Dr Toldalagi Mihály gróf gttrawrkiiiiff twrrmmmmmmmmammmmtBm­mm A beszarábiai frontról üzent Kemenes egykori marosvásárhelyi iskolatársainak A világháború megkésett epi­zódja,­ amely bekivánkozik a legendakörbe Marosvásárhely. Szept. 1. A tör­ténelem szeszélyes kiugrásokat csi­nál és labdázik az emberek sorsá­val Különösen áll ez az elmúrt vi­lágháború szereplőivel szemben, aki­nek neveivel hol a hősi halottak jegyzékében, hol szemtanuk hiteles vallomásában, végül hosszú évek elmúltán m­agukkal az illetőkkel találkozunk szembe. Ilyen természetű eset történt leg­utóbb Beszarábia területének áten­gedése rendén egy, a román had­seregben szolgált megyei gazdasíró­vél. Amikor a két katonai alakulat egymást leváltotta, kiállott a középre egy törzstisztnek tetsző egyén és megkérdezte, van e a században marosv­ásárhelyi, vagy marosvásár­­helykörnyéki katona. Majd mikor jelentkezett ilyen, ezt mondotta a többiek fülebalatára: — Kemenes vagyok, a marosvá­sárhelyi, kollégiumban jártam isko­lába. Üdvözlöm egykori iskolatár­saimat és a marosvásárheyieket. Szeretettel őrzöm emlékeiket. A történelem tett egy lépést, a hírhozó átadta az üzenetét és mi eljutatjuk azokhoz, akiket illet. A Reggeli Újság tudósítója próbálta megállapítani, ki lehet az a Keme­nes, aki az orosz hadseregben törzs­tiszti kariert csinált. A városnál levő katonai nyilvántársban két Keme­nes nevével találkozunk. Az egyiket Ferencznek hívták és mészáros se­géd volt néhai Enyedi Jenő közis­­mert és becsült helyi mászárosmes­­terné­. Itt szabadult és ide is tért vissza a világháború után. Ez a Kemenes tehát nem lehetett az, aki Besz­aráb­iából küldte az üzenetet A második Kemenes, akit talán sokkal többen ismertek Marosvá­sárhelyen, mint a névrokoné­, Keme­nes Mór, a helyi izraelita elemi iskola igazgató tanulója volt Ez a Kemenes csakugyan járt a köbé­

Next