Reggeli Ujság, 1941. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

REGGELI ÚJSÁG 1 Transsylvania filmsztár műsora, | HH szerda, csütörtök, pénieni §1 Kabos Gyula és Vaszary Piri ragyogó zenés vígjátéka a­­§§ Cimzett ismeretlen | Irta: Bus Fekete László Szereplők: Ágay Irén, Ráday Imre. |gj τ§= Kísérő műsor: »A Kiváncsi Pinguin« szenzációs Sm­ink-film. Ilyen még SJ ^ Marosvásárhelyen nem volt. — Friss Magyar és Illa hiradók! lg Újév első napján, szerdán délelőtt 11 órakor matiné a­­~ B Hindu­lánizsai. Helyár 60—60 k­i. Délután­ 3 órakor lenti film rendes helyárakkal. B ÉSZAKERDÉLY PROBLÉMÁI Szemelvények: dr. vitéz Gereöffy Géza őrnagy a magyar ka­­tonai írók körének tagja »Erdély népi arca« c. tanulmányából II.-ik közlemény. Revízió alá kell múlhatatlanul venni a román földreformot, s helyre kell hozni azt a magyar­ság javára. Azt írja Ajtay Jó­zsef „Erdélyi problémák“ c. cikkében, hogy az erdélyi prob­léma igazi lényege magyar szem­pontból, a jövő nagy céljait szem elől nem tévesztve, abban rejlik, hogy egyszer ennek a visszatért területnek, különösen a Székelyföldnek népeltartó ké­pességét átfogó gazdasági poli­tikával nagymértékben növeljük, másrészt pedig az idegen ura­lom alatt maradt déli részre gyakorolt vonzó erejét minden igyekezettel fokozni igyekez­zünk. Ez azt jelenti, hogy a népfelesleg elvándorlásának irá­nyát tervszerűen a visszaszer­zett terület nyugati részére, il­letve az ország belseje felé kell terelni. Nem szabad annak a nemzeti szempontból végzetesen káros vérpazarlásnak folytatód­nia, amely évszázadokon keresz­tül az idegen szapora székely­­ség százezreinek a keleti és déli Kárpátokon túl eső területekre történő elvándorlását, állandó elszivárgását ölhetett kezekkel nézte és semmit sem tett, hogy ezt a Népvándorlást Erdély magyartalanná vált nyugati ré­szeire vezesse. Erdély vasúti há­lózata egyenesen úgy­ épült meg, hogy a magyarság állandóan buzgó bő forrásához, a Székely­földhöz közelebb volt Bukarest, mint Kolozsvár, nem is szólva a Királyhágón túli országrész­ről, amely messze távolba esett az elvándorolni kénytelen szé­kegységtől. A most visszatért északi rész­szel kapcsolatban a jövőt mun­káló másik feladat is vár reánk: megmutatni és cáfolatlanul bi­zonyítani azt a nagy különbsé­get, mely a helyreállított magyar uralom és a déli részeken to­vábbra is megmaradt uralmi rendszer között mutatkozik a közélet és a közhatalom gyakor­lásának minden vonatkozásában, így a közigazgatás kifogástalan tisztessége és népbarát szelleme, a gyors és pártatlan bíráskodás, valamint a szigorú jogrenden nyugvó gazdasági jogegyenlőség alapján álló méltányos nemzeti­ségi és a széles néprétegek érde­keit­ szolgáló szociális , politika tekintetében egyaránt. Éreztetni kell, hogy a hagyományos nyu­gateurópai szellemű és emelke­dett gondolkodású magyar világ tért vissza ezen az északi terü­leten és pedig fokozottabb szo­ciális érzékkel, a gazdasági bol­dogulást céltudatosabban és terv­szerűbben előmozdítani törejtvő közhatalmi támogatással. Nekünk trianoni­ magyarok­­nak az áldozatosan öntudatos hazaszeretetben kell összeforrni, hogy feltámadhassunk mesiási sorsunkban. Ala a hazaszeretet nem egyéb mint büszke érzete annak, hogy magyarnak szület­tünk és vágy oda, ami mienk volt, mit idegenek bitangolnak. Egy olyan kálváriás, de dicső­séges ezer esztendős történelem áll mögöttünk, amit önzetlen hősök, szentek, mártírok és vér­tanuk milliói csináltak, — hogy mi csak büszkék lehetünk elő­deinkre. És a földrajzi, gazdasági egység, melyben a folyók mind ide folynak, a hegyek mind ide lejtenek, — hazánk térképe egy­szeri rápillantásra arról kell min­denkit meggyőzzön, hogy nekünk oda kell menni a folyók forrá­sához, a hegyek vállaihoz, ame­lyek ormai oda integetnek a zizegő búzamezők felé. Csak úgy tud a hazaszeretetünk elmélyülté gyémántosodni s annak két ere­dője : a büszkeség és vágy gyö­kérbe fogódzani és virágot te­remni, ha ismerjük önmagunkat és tudjuk és hirdetjük, hogy nincs bennünk idegenek által kitalált „turáni átok“, hanem a „vérszerződés“ szent­ esküvése. Csonka­ magyar testvéremben keljen ki az öntudatmag, hogy olyan magyar legyen, akinek­ magyar szíve van, mely magya­rul érez és beszél, aki rendület­lenül tud hinni nemzete fenn­­maradásában és örök életében. Akit a nemzet tagjává, nem puszta faji származás törzsökös­­sége és pogánysága avat, hanem elsősorban az ezeréves szent­­istváni közösség tudata. Erre a magyar szívre különösen ma van szükség, amikor éreznünk kell, hogy egy­edül vagyunk a magunk finn-ugor-török altájiságában és amikor Európa hálája számunkra a bástyás kiállásért csak a déli harangszót hagyta meg. A visszatért területet eggyé kell forrasztani az anyatesttel- Óriási feladat ez, mert sok a tenni való gazdasági téren! Pó­tolni és kiegészíteni kell a tria­noni és erdélyi magyarság mű­velődését. A megoldandó a nem­zetiségi kérdés összes politikai és erkölcsi vonatkozásban. Az a lényeg, hogy a magyar nem­zet ezer éves erkölcsi méltósá­gához és becsületéhez szabott politika legyen ez, melyben Er­dély szava a döntő, mely ösztö­nösen megérzi azt a politikát, amely a régi három nemzet (magyar, székely, szász) helyett az új három nemzet (magyar, szász, román) olyan együttélé­sét tudja megteremteni, hogy a magasabb történelmi hivatás munkaközösségében összeforrja­nak. Ne feledjük, hogy nem Er­dély tért vissza, mint ahogy a sajtó és közbeszéd ,hirdeti ké­nyelemszeretetből. Északerdélyt ne vonjuk a történelmi, politi­kai és földrajzi Erdély forgal­mának tartalmi jegye alá. Eh­hez Dél-Erdély is tartozik, amelyért még jövő feladatok ál­lanak előttünk. Csonka hazánk jó védeni megparancsolja, hogy­­ nagy barátaink támogatásával és magyar akarattal harcoljunk­­ azért, hogy hazánk déli határait­­ is a Kárpátok karéjjá övezze. Ennek kiváló betonerőd voltát az ezer éves állandósága igazolja, mert a természetes határ min­den jó tulajdonságát egyesíti ez a tájegységeket, népeket, kultú­rákat, élettereket elválasztó nép­­szegény magashegység. A magyar geográfusoknak a feladata rámutatni arra a nagy világ előtt, hogy a jelenlegi új gúnyhatár a jó földrajzi határ tulajdonságait teljesen nélkülözi. Amely a mesterséges szerkeze­tével alaktanilag és gazdasági­lag egységes területeket vág ketté és a hazánk biztonságát szavatolni képtelen utak, vas­utak, házak, emberek kettésze­­lésével és kívül hagyva a határt mellett az őslakó magyarság százezres tömegeit. Hesstig Hihaly és Fiai műbutorraktára, ala­pitva 1869 ben. ===^ HELYISÉGEIT áthelyezte saját telepére, ___­ Szondy György a 10 alá. 3. OLDAL boldog újesztendőt ezen a szép, magyar földön. Őszinte $§? jjp, szívve! kívánunk mindenkinek |j|| i r\ íz i „ ^ az 1941-es esztendőre: ..£♦ .£ ||£ szebb jövőt, munkát, jó Legszebben és legjobban fest, tisztit KrrzssmM Bolyai-ucca 2 és Petőfi tér 2. T mim főm mmtíem IWSL C$. Erzsébet v&rosunll Ica­­váló gratolo. gn inc/e $oge*d Fű tér 37 alatti axaloalállatkt Vámos Ic&res- Vedö főtéri fid­­xána­k ax eme­letén. 1 ajtó. Új keresztyén csnyvnománia közigazgatási és kereskedelmi nyomtatványok pontos készítését és szállítását legolcsóbban vállalja. Kiss Ernő­­ és Petri Károly könyvnyomda és bélyegző üzeme, Ne­mzetfy ú­k, Marosvásárhely, Bolyai utca. Kollégium épület­

Next