Reggeli Ujság, 1941. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-01 / 1. szám
REGGELI ÚJSÁG 1 Transsylvania filmsztár műsora, | HH szerda, csütörtök, pénieni §1 Kabos Gyula és Vaszary Piri ragyogó zenés vígjátéka a§§ Cimzett ismeretlen | Irta: Bus Fekete László Szereplők: Ágay Irén, Ráday Imre. |gj τ§= Kísérő műsor: »A Kiváncsi Pinguin« szenzációs Smink-film. Ilyen még SJ ^ Marosvásárhelyen nem volt. — Friss Magyar és Illa hiradók! lg Újév első napján, szerdán délelőtt 11 órakor matiné a~ B Hindulánizsai. Helyár 60—60 ki. Délután 3 órakor lenti film rendes helyárakkal. B ÉSZAKERDÉLY PROBLÉMÁI Szemelvények: dr. vitéz Gereöffy Géza őrnagy a magyar katonai írók körének tagja »Erdély népi arca« c. tanulmányából II.-ik közlemény. Revízió alá kell múlhatatlanul venni a román földreformot, s helyre kell hozni azt a magyarság javára. Azt írja Ajtay József „Erdélyi problémák“ c. cikkében, hogy az erdélyi probléma igazi lényege magyar szempontból, a jövő nagy céljait szem elől nem tévesztve, abban rejlik, hogy egyszer ennek a visszatért területnek, különösen a Székelyföldnek népeltartó képességét átfogó gazdasági politikával nagymértékben növeljük, másrészt pedig az idegen uralom alatt maradt déli részre gyakorolt vonzó erejét minden igyekezettel fokozni igyekezzünk. Ez azt jelenti, hogy a népfelesleg elvándorlásának irányát tervszerűen a visszaszerzett terület nyugati részére, illetve az ország belseje felé kell terelni. Nem szabad annak a nemzeti szempontból végzetesen káros vérpazarlásnak folytatódnia, amely évszázadokon keresztül az idegen szapora székelység százezreinek a keleti és déli Kárpátokon túl eső területekre történő elvándorlását, állandó elszivárgását ölhetett kezekkel nézte és semmit sem tett, hogy ezt a Népvándorlást Erdély magyartalanná vált nyugati részeire vezesse. Erdély vasúti hálózata egyenesen úgy épült meg, hogy a magyarság állandóan buzgó bő forrásához, a Székelyföldhöz közelebb volt Bukarest, mint Kolozsvár, nem is szólva a Királyhágón túli országrészről, amely messze távolba esett az elvándorolni kénytelen székegységtől. A most visszatért északi részszel kapcsolatban a jövőt munkáló másik feladat is vár reánk: megmutatni és cáfolatlanul bizonyítani azt a nagy különbséget, mely a helyreállított magyar uralom és a déli részeken továbbra is megmaradt uralmi rendszer között mutatkozik a közélet és a közhatalom gyakorlásának minden vonatkozásában, így a közigazgatás kifogástalan tisztessége és népbarát szelleme, a gyors és pártatlan bíráskodás, valamint a szigorú jogrenden nyugvó gazdasági jogegyenlőség alapján álló méltányos nemzetiségi és a széles néprétegek érdekeit szolgáló szociális , politika tekintetében egyaránt. Éreztetni kell, hogy a hagyományos nyugateurópai szellemű és emelkedett gondolkodású magyar világ tért vissza ezen az északi területen és pedig fokozottabb szociális érzékkel, a gazdasági boldogulást céltudatosabban és tervszerűbben előmozdítani törejtvő közhatalmi támogatással. Nekünk trianoni magyaroknak az áldozatosan öntudatos hazaszeretetben kell összeforrni, hogy feltámadhassunk mesiási sorsunkban. Ala a hazaszeretet nem egyéb mint büszke érzete annak, hogy magyarnak születtünk és vágy oda, ami mienk volt, mit idegenek bitangolnak. Egy olyan kálváriás, de dicsőséges ezer esztendős történelem áll mögöttünk, amit önzetlen hősök, szentek, mártírok és vértanuk milliói csináltak, — hogy mi csak büszkék lehetünk elődeinkre. És a földrajzi, gazdasági egység, melyben a folyók mind ide folynak, a hegyek mind ide lejtenek, — hazánk térképe egyszeri rápillantásra arról kell mindenkit meggyőzzön, hogy nekünk oda kell menni a folyók forrásához, a hegyek vállaihoz, amelyek ormai oda integetnek a zizegő búzamezők felé. Csak úgy tud a hazaszeretetünk elmélyülté gyémántosodni s annak két eredője : a büszkeség és vágy gyökérbe fogódzani és virágot teremni, ha ismerjük önmagunkat és tudjuk és hirdetjük, hogy nincs bennünk idegenek által kitalált „turáni átok“, hanem a „vérszerződés“ szent esküvése. Csonka magyar testvéremben keljen ki az öntudatmag, hogy olyan magyar legyen, akinek magyar szíve van, mely magyarul érez és beszél, aki rendületlenül tud hinni nemzete fennmaradásában és örök életében. Akit a nemzet tagjává, nem puszta faji származás törzsökössége és pogánysága avat, hanem elsősorban az ezeréves szentistváni közösség tudata. Erre a magyar szívre különösen ma van szükség, amikor éreznünk kell, hogy egyedül vagyunk a magunk finn-ugor-török altájiságában és amikor Európa hálája számunkra a bástyás kiállásért csak a déli harangszót hagyta meg. A visszatért területet eggyé kell forrasztani az anyatesttel- Óriási feladat ez, mert sok a tenni való gazdasági téren! Pótolni és kiegészíteni kell a trianoni és erdélyi magyarság művelődését. A megoldandó a nemzetiségi kérdés összes politikai és erkölcsi vonatkozásban. Az a lényeg, hogy a magyar nemzet ezer éves erkölcsi méltóságához és becsületéhez szabott politika legyen ez, melyben Erdély szava a döntő, mely ösztönösen megérzi azt a politikát, amely a régi három nemzet (magyar, székely, szász) helyett az új három nemzet (magyar, szász, román) olyan együttélését tudja megteremteni, hogy a magasabb történelmi hivatás munkaközösségében összeforrjanak. Ne feledjük, hogy nem Erdély tért vissza, mint ahogy a sajtó és közbeszéd ,hirdeti kényelemszeretetből. Északerdélyt ne vonjuk a történelmi, politikai és földrajzi Erdély forgalmának tartalmi jegye alá. Ehhez Dél-Erdély is tartozik, amelyért még jövő feladatok állanak előttünk. Csonka hazánk jó védeni megparancsolja, hogy nagy barátaink támogatásával és magyar akarattal harcoljunk azért, hogy hazánk déli határait is a Kárpátok karéjjá övezze. Ennek kiváló betonerőd voltát az ezer éves állandósága igazolja, mert a természetes határ minden jó tulajdonságát egyesíti ez a tájegységeket, népeket, kultúrákat, élettereket elválasztó népszegény magashegység. A magyar geográfusoknak a feladata rámutatni arra a nagy világ előtt, hogy a jelenlegi új gúnyhatár a jó földrajzi határ tulajdonságait teljesen nélkülözi. Amely a mesterséges szerkezetével alaktanilag és gazdaságilag egységes területeket vág ketté és a hazánk biztonságát szavatolni képtelen utak, vasutak, házak, emberek kettészelésével és kívül hagyva a határt mellett az őslakó magyarság százezres tömegeit. Hesstig Hihaly és Fiai műbutorraktára, alapitva 1869 ben. ===^ HELYISÉGEIT áthelyezte saját telepére, ___ Szondy György a 10 alá. 3. OLDAL boldog újesztendőt ezen a szép, magyar földön. Őszinte $§? jjp, szívve! kívánunk mindenkinek |j|| i r\ íz i „ ^ az 1941-es esztendőre: ..£♦ .£ ||£ szebb jövőt, munkát, jó Legszebben és legjobban fest, tisztit KrrzssmM Bolyai-ucca 2 és Petőfi tér 2. T mim főm mmtíem IWSL C$. Erzsébet v&rosunll Icaváló gratolo. gn inc/e $oge*d Fű tér 37 alatti axaloalállatkt Vámos Ic&res- Vedö főtéri fidxának ax emeletén. 1 ajtó. Új keresztyén csnyvnománia közigazgatási és kereskedelmi nyomtatványok pontos készítését és szállítását legolcsóbban vállalja. Kiss Ernő és Petri Károly könyvnyomda és bélyegző üzeme, Nemzetfy úk, Marosvásárhely, Bolyai utca. Kollégium épület