Reggeli Ujság, 1941. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Bolyai ucea 9 Asa - 6 fillér (2 Eeii) FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP MAROSVÁSÁRHELY, 1941 FEBRUÁR 1. SZOMBAT TIZENEGYÜNK ÉVFOLYAM 26 SZÁM.------------TELEFON 78. Felelős szerkesztő : ZSIBÓI PAWLINETZ BÉLA A nemzet kincse, a gyermek ma minden idők­nél nagyobb érdeklődés és felkarolás középpontjában áll. Mint a nemzeti jövendő letéteményesi és hordozói, első lélegzetvételüktől kezdve az intézményesen kiépített gondozás fokozataiba nőnek bele, amíg megfelelően hoz­záerősödnek az élethez. Or­vosok, szanatóriumok, külön hatalmas pénzügyi alapok állanak ort, hogy az első gyenge láng ki ne aludjék, mert a háborúktól megtize­delt népeknek szükségük van minden életre, késhegyre és élet-halálra megy ez a harc is a nemzetek közt. A gyermek ma sok szá­zalékkal biztosabban meg­marad az életnek, mint csak évtizedekkel előbb is. De a nagy célhoz csupán fél utat jelent a fizikai lét biztosítása. Hogy a gyenge palánta vi­harálló fává nemesüljön, biz­tosítani kell számára az egészséges fejlődési lehető­ségeket. Akárhogyan is pró­bálnánk kikerülni a kérdés lényegét, az az igazság, hogy nagy kiállásainknál, de az ennél talán fontosabb hét­köznapok építő munkájában is, csak azokra számíthatunk, akik életüknek értelmét so­raink közt, nemzeti társa­dalmunkban meg is találják. Súlyosan esnek itt latba a mindennapi, prózai létgon­dok, amelyek minden szel­lemi és lelki értállás mellett, a boldogulni és érvényesülni akaró egyén előtt döntően előtérbe jutnak. Ma már nyugodtan mond­hatjuk, hogy ezen a fronton is meg tudjuk vívni a harcot. A rendkívüli idők nehézsé­gei dacára, ebben az ország­ban méltánylásra talál min­den becsületes munkakészség, tehetség. Megvannak az ál­lamnak az eszközei arra is, hogy, ahol hiányzik megadja a szükséges alapot az indu­láshoz. Természetes viszont az, hogy nem lehet égi man­nát váróan teljesen erre a megsegítésre támaszkodni, mert a lehetőségek itt is korlátoltak. A nemzet nagy család­jai A délerdélyi városokra is átcsap­tak a román polgárháború véres hullámai Bukarest, január 31. A román fővárosban még mindig­­ magas hullámokat vernek a közelmúlt forradalmi eseményei. A megmozdulás szálai a legmagasabb állású közéleti szemé­lyekig nyúlnak fel, egyházi, katonai, politikai vezetőegyénisé­­geket sodor el a tisztogató hadjárat. Antonescu miniszterelnök felhívással fordult az ország lakosságához s ebben hangoztatja, hogy megkérdezése nélkül bármilyen politikai akcióba kezdeni tilos. A katonai közigazgatás megszervezése mindenütt gyors ütemben folyik, de nem megy teljesen simán. Délerdélyi megmozdulások Csak most tűnik ki, újabb jelentésekből, hogy a dél­­erdélyi városokat is messzemenően megpróbálta a veszedel­mes terrorhullám. Aradon tizenöt lázadót, köztük a prefektust is őrizetbe vették. A város és a megye élére katonai vezető­ket neveztek ki. Temesváron huszonhat embert, köztük egy lelkészt tartóztattak le. A Budapesti Tudósító jelenti, hogy Temesváron a né­met tanosztagok fellépése akadályozta meg a nagyobb vér­ontást. A vasgárdisták megszállották a prefektúrát és az úgy-­­ nevezett Unió teret s további kilengéseket készítettek elő.­­ Ekkor a téren három német katonai autó jelent meg, amely­ből egy tiszt szállott ki, aki közölte, hogy átveszi a rendfenn­tartást. Rövidesen még két német század vonult ki, amelyek­­ megszállották a vasgárdistáktól időközben kiürített középüle­teket. Segesváron a házkutatások folyamán egy légionáriusnál két tehergépkocsit megsörtő lopott ingóságot találtak. Mások­nál ékszert, nagyösszegű készpénzeket foglaltak le. Tordán tizenegy embert vettek őrizetbe, akik üzletek kirablására használták fel a zavart­ térni hallgatók. Ennek követ­keztében számos rektort, dé­kánt, főiskolai igazgatót el­mozdítottak. Bukarestben eddig kétezer­­huszonkét embert vettek őri­zetbe. Ügyüket valószínűleg rendes bíróság elé utalják. Gépfegyver ropogott Brailában A katonai közigazgatási ve­zetők hivatalba iktatása nem ment mindenütt simán. Brailá­ban Mazinu vasgárdista rend­őrkapitány nem akarta átadni hivatalát. Az épület előtt 4­ 500 főnyi tüntető tömeget vonultatott fel, akikkel egy szakasz katona állott szembe. Az őrség először csak a már megszokott utcai felvonulásra gondolt s a tömeget egészen közel engedte. A tüntetők azonban hirtelen megrohanták s le akarták fegy­verezni a katonákat. A pa­rancsnokló tiszt erre műkö­désbe helyezte a gépfegyve­reket s tizenegy ember ma­radt holtan a térségen. A vizsgálat megállapítása szerint valamennyien ismert kommu­nisták voltak. Elmozdítások az egyetemeken A vizsgálat megállapította azt is, hogy a forradalmi meg­mozdulásban rendkívül nagy­­ számban vettek részt egyes Hitler vezérkancellár beszéd élénken foglalkoztat­ja a nemzetközi közvéleményt Berlin. A nemzetközi sajtó érdek­lődésének előterében Hitler vezér­kancellár csütörtöki nagy beszéde áll. A lapok különösen kiemelik azt a bizonyosságot, amellyel a Vezér az eljövendő győzelemről beszélt. Ezzel kapcsolatosan utalnak arra is, hogy Hitler még a jelenlegi évben nak nincsenek mostoha gyer­mekei. De nem szabad le­gyenek hálátlan fiai sem, mert a külön utakra térök nem élhetnek közöttünk.­­ keresztül akarja vinni a döntést, ji Ugyancsak fontos résznek tartják a­­ beszédben azt is, ahol a Vezér a német-olasz barátság megbonthatat­­■­lanságát szögezte le. A jövő alakulása szempontjából­­ nagy horderejűnek tartják Hitler azon bejelentését, hogy rövidesen megkezdődik a hatalmas arányú búvárhajó háború. A balkáni akció lehetőségére szintén utalt a Führer mikor kijelentette, hogy a Tengely mindenütt megtámadja Angliát, ahol a brit oroszlán Európa földjére teszi lábát. Amerikai válasz Summer Welles helyettes ameri­kai külügyi államtitkár a new yorki egyetemen előadást tartott, amely­nek keretében több olyan politikai­­ megállapítást tett, melyet a Német Távirati Iroda, Hitler beszéde után, mintegy válaszként idéz. Az állam­titkár először belpolitikai kérdéseket

Next