Reggeli Ujság, 1941. április (11. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-01 / 74. szám
SMfikesztőség és kiadóhivatal • Herosvásárhely, Bolyai acca 9 Iva: 6 fillér • POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP MAROSVÁSÁRHELY, 1941 ÁPRILIS 1. KEDD , TIZENEGYEDIK ÉVFOLYAM 74. SZafif. TELEFON 78 Felelős serkesztő ZSIBÓI BÉLA Tovább az úton az új magyar életért Új utakon és új célok felé indult el Erdély magyarsága, hogy felszakadt részben a két évtizedes trianoni köd az erdélyi tájakról. A homályban, a ránkborult sűrű éjszakában, amely rémségeivel megejtette s lidércnyomásként ülte meg a lelkeket, egyetlen törekvésünk volt egymásra találni, egymást megtartani, őrt állani addig, míg egyszer ránk köszönt a hajnal. Mert tudtuk és vágyakozó hittel hittük, hogy el kell jönnie a fénynek, amely bevilágítja majd a rettentő éjszakát. A fény felvillant s a kisebbségi sors számkivetettjei a magyar hajnal hasadására lázas készülődésbe kezdtek, hogy pótolják a kényszerű tétlenség veszteségeit. Mert amíg az éjben minden erőt az egymásbafogódzás, a kétségbeesett megtartaniakarás kötött le, most új utakra, új célokhoz kell az erő. A nemzet keresi és — mint legutóbb miniszterelnökünk mondotta — igyekszik is megtalálni a jövő útját. Az ébredező nyugtalanság a jövőépítés iránt betölti a nemzet minden egyes tagját, aki felérti e napok jelentőségét és felelősséges érzülettel aggódik a holnapért. Nagy nemzeti gondokkal küzdünk, amíg út meg új problémák ismétlődő keresztutjai között haladjuk utunk. Mielőtt azonban erre az útra léptünk, fel kellett számolnunk előző mindennapjaink. Számot kellett vetnünk magunkkal, alkalmasak vagyunk-e arra, hogy szavunkkal tanácsoljunk, tetteinkkel példát hirdessünk, hogy utat mutassunk. Nem szégyen és nincs benne restelni való, ha a munkás leszolgálta idejét, ha elhaladt felette a kor és erejét meghaladják az uj idők uj követelményei. A közösség érdekében az uj utakra lépés előtt arra hívatottak szemlét tartanak az eddigi élenjárók között s a már meg nem felelőket, a kiöregedetteket s főként azokat, akik múltjuknál fogva nem alkalmasak többé fenkölt jövő feladatok elvégzésére, lecserélik, helyükbe mások lépnek, terüket mások veszik át. Az uj idők új feladatainak lázas napjaiban vettük át megbízatásunkat e helyen. Alig kell mondanunk, sok és kemény ellenszenvvel találkoztunk. Gáncsvetők, alattomos csapdarakók, ártatlan külsőben jelentkező képmutatók, jóindulatot színlelő érdekbérencek — köztük nem egy olyan, aki mindeddig a tár írta: Zsidói Béla sadalom gáncsnélkülijeként játszotta meg magát — ilyen, vagy amolyan érdekből igyekezett jószándékú munkánkat már előre elakasztani. Vádakkal illettek, amelyeket igazában e sorok írója olvashatna — mert így a való, mint arról meg is győződtünk, — a diplomata ravaszságával „falazok" és a nemzeti és keresztény magyar társadalomtól idegen érdekek szolgálatába szegődött „protektorok fejére. A mindez azonban elmúlt. Tiszta lelkiismerettel álltuk a vádakat, a hát megötti sugdolódzásokat, amelyekkel ellenünk hangolni igyekeztek egyeseket, sőt magát a közvéleményt is. De elégtételül szolgál, hogy most már nemcsak a közvélemény, hanem felelős tényezők is alkalmasnak találtak bennünket arra, hogy továbbra is részt vehessünk abban az építőmunkában, amelyet eddig is a magyar haza, a nemzeti és keresztény- magyar társadalom, a már szabad erdélyi magyarság, nevezetesen pedig a székelység, annak boldogabb jövője érdekében a rendelkezésünkre álló szerény eszközökkel, minden gondolatunkkal és törekítésünkkel, szívvel és lélekkel vállaltunk. Az új idők új feladatokat rónak ránk. Tengernyi itt a feladat, ami sajátos helyzetünkből fakad. Gazdasági életünk a legkétségbeejtőbb képet mutatja a megrabolt Erdélyben . . Aztán nem ismerjük saját magunkat sem s nem látjuk a követendő utat, de azért — meggondolatlanul — tetszetős új eszmék, látszatvalóságok után futkorászunk. Majd itt is, ott is egyéni érdekeket hajszolunk. S mindezt azért, mert még mindig hiányzik belőlünk a közösségi szellem jegyében megfontolt cselekvés. Ez a helyzet nemcsak gazdasági, hanem művelődési és általában a társadalmi élet egyéb megnyilvánulásainak terén is. Munkánk elsősorban nevelő munka lesz, mert valóban egyre sürgősebb a keresztény társadalom fokozottabb erkölcsi és gazdasági nevelése. Fel kell mérnünk helyzetünket. Őszintén kell feltárnunk a magyar élet külső és belső betegségeit. Megismerni a magyar Ugar vad mezejét, melynek szent humuszán még mindig vad indák gyűrűznek. Az egészséges megújulás nagy folyamata csak a népi rétegekből indulhat meg, ezért mindenek előtt a népi céloknak és érdekeknek, — amelyek így az egész magyarság érdekei is — felismerésére, tudatosítására kell törekednünk. Ha pedig ezeket felismertük, megdönthetetlen aka- rattal, tántoríthatatlan és meg- s alkuvás nélkül küzdenünk kell értük a népért, a magyar gazdag társadalomért, a magyar munkásért, az iparosságért és kereskedőtársadalomért. Hogyan ? Csak egyetlen út van : s ez az egység, az e hasábokon már sokat hangoztatott közös vállvetett munka útja. Az összefogás tűzönvizen át, mely erdélyi vonatkozásban egyetlen átfogó és erdélyi magyar életünk minden síkjára kiterjedő hatalmas, a valóságos helyzetet, érdekeiket, szükségleteinket ismerő és megvédeni, megoldani képes szervezet — az Erdélyi Párt. Az egység hiánya, a széthúzásra hajlamosság ősi betegsége a fajnak. Idegen példákért rajongunk, szolgai módon utánzunk ott is, ahol a magyar múlt útmutatással szolgálhatna a jövőre. Az eszmék tisztázása mindenekelőtt a legfontosabb, mert könnyen hiszünk látszatigazságokban s nagyhangú ígéretekben. A felszínen járunk és délibábokat kergetünk, ahelyett, hogy a mélybe tekintenénk. Vájjon mi jobb: a magunk küzdelmes, tövises útján, de magyar utón járni, vagy „a parfümjét érezni a szavaknak és elvérezni egy fonák igény ? Jugoszláviában tovább folynak a tüntetések A német és olasz állampolgárok utolsó különvonata is elhagyta Belgrádot A jugoszláv hadvezetőség újabb korosztályokat hívott fegyverbe. Lirománia beszüntette a kőolajszállítást Jugoszláviának Belgrád, március 31. Az új hét kezdete a jugoszláv helyzetben döntő eseményeket tartogat. Minden a belgrádi kormány nyilatkozatától függ, amelyet a hét közepére várnak. Bizonyos jelekből úgy látszik, hogy a helyzet kiéleződés felé halad. A német és olaszellenes tüntetések napirenden vannak Jugoszláviában, ahonnan tegnap éjszaka elszállították az utolsó birodalmi és fasiszta alattvalókat is. Hírek érkeznek katonai intézkedésekről s a sajtóhadjárat is egyre veszedelmesebb és támadóbb hangnemet ölt. Hogy fájják a helyzetet Berlinben Berlin. (MTI) Német körökben még mindig elzárkóznak a hivatalos állásfoglalástól, de megállapítják, hogy Jugoszláviában a német és olaszellenes irányzat egyre nagyobb teret kap. A birodalmi kormány sohasem hagyta befolyásolni magát az utca népétől, de nem türheti, hogy egy vele szövetséges országban tétlenül nézzék a német méltóság megalázását. A belgrádi kormányegy politikai nyilatkozatól már rett, de ebben egy szó sem esett a Tengelyhez való viszonyról. Végül hangoztatják Berlinben, hogy von Heeren német követ sűrű érintkezést tart fenn a jugoszláv kormány vezetőivel. Hiter az olasz sajtó Róma. (MTI.) Az olasz sajtó, a Belgrádból érkező hírek hatása alatt egyre élesebb hangot üt meg. A Telegrapho Berlinből közli, hogy a német kormány mindezideig semmiféle értesítést nem kapott arról, hogy Jugoszlávia elismeri vagy megtagadja-e a hármas