Reggeli Ujság, 1941. szeptember (11. évfolyam, 197-220. szám)
1941-09-02 / 197. szám
REGGELI ÚJSÁG A magyarok támadnak Német újságíró egy vörösök által felgyújtott város lángtengerén való előtörés hősi teljesítményeiről (Willy Kahlert, a német véderők propaganda-századának tagja írta ezt a tudósítást.) A magyar csapatok a szó igazi értelmében váll-váll mellett harcolnak a németekkel a moszkvai világpestis ellen. A magyarok egyszer már véres harcokban védték meg hazájukat a bolsevikiek ellen s büszkén vallhatják, hogy a német balti harcosokkal együtt elsőkként vágták le a megsemmisülés hidrájának fejét. Azok a férfiak, akik a földszinti egyenruhájukban ma együtt küzdenek a mi tábori szürkéinkkel, az akkori harcok idején még gyermekek voltak, mégis jól emlékeznek mindenre. Ha magyarokkal beszél az ember, mindenkitől csak ezt hallja: — Szívesen harcolunk a bolsevisták ellen, mert ha ők győznének, a vörös terror sokkal borzalmasabb lenne hazánkban, mint amilyen 1919- ben volt. A bolsevizmus megsemmisítése minden európai nép magától értetődő kötelessége. Ilyen egyszerűen, de egyben mély meggyőződéssel beszél minden magyar, akár tiszt, akár legénységbeli. Szavaikból mindig kiérződik a német katona iránt való tisztelet. Büszkék arra, hogy oldalunkon küzdhetnek a bolsevizmus ellen. Amikor éjfél után T. városba bevonultunk, a város lángokban állott, mert a menekülő vörösek felgyújtották. A magyar csapatok befejezték a reggeli támadáshoz való előkészületeket. Járműveiket gondosan elrejtették, nehogy áldozatul essenek egy esetleges éjszakai repülőtámadásnak, melynek az égő város lángtengere jó látási lehetőségeket nyújthatna. Az őrök felvonultak, hogy bajtársaik néhány órás pihenését biztosítsák. Kora hajnalban menetre készen állottak a páncélos és gépesített gyalogos oszlopok. Valamennyien égnek a vágytól, hogy legázolják a vörösöket. Közben szakadatlanul folyik az előnyomulás. A vörösök egyelőre nem mutatkoznak, de körülbelül tízkilométeres út után olyan vad tüzérségi tűz fogad, amilyent ritkán tapasztaltunk itt Keleten. A vörösök kétségbeesett kitörést kísérelnek meg a vasgyűrűsből, amely egyre összébb szorul körülöttük. A tüzérség vadul veri a terepet s megszólalnak a géppuskák és munkába lépnek a gránátvetők is. Feladatunk nehéz, mert a vörösök állásait erdő védi, mi pedig fedetlen terepen támadunk, csak itt-ott nyújt némi fedezést egy-egy gabonatábla. A pokoli tüzérségi tűzben mindenki a földre lapul, de egyszerre megnyílik a magyar páncélosok és ütegek tüze is. Lőnek, ahogy csak a csövek bírják. Ezalatt erősítés érkezik, lehetővé válik az erdő körülzárása és most már sikerrel kecsegtet az oldaltámadás. A magyar gyalogság kifejlődik, állásba mennek a géppuskák is és oldalba kapják a vörösöket. Azok gyengén viszonozzák a tüzet, de így sem sokáig, mert az összpontosított tűz hatása alatt feladják állásaikat és menekülésszerűen vonulnak vissza. Ebben a pillanatban előrontanak a páncélosok és széles arcvonalon áttörve a vörösök védelmi vonalát, felgöngyölítik az ellenséget. Az áttörés sikerült! A magyar csapatok 35 kilométerrel dobták vissza a vörösöket. Amikor a lenyugvó nap utolsó sugarait bocsátotta a tájra, a páncélosok „sündisznót“ alkotva biztosították magukat, a kerékpárosok pedig tervszerűen és gondosan átfésülték az elfoglalt területet. Földszinti ruhás bajtársaink mosolyogva, vidáman fogadnak. Örvendenek gyönyörű diadaluknak, melyet a német bajtársak oldalán vívtak ki. Épül a transkontinentáli autóút magyar szakasza Az 1929 óta tervezett és a La Mache csatornától a Boszporusig terjedő hatalmas transkontinentális autóút délkeleti szakaszának építését a háború ellenére tovább folytatják. Az új közlekedési útvonal Ostendéből indul ki és Brüsszel, Köln, Wien, Budapest, Belgrád és Szófia városokon keresztül Isztambulba vezet, mely útvonal Budapesten kétfelé ágazik és Bukaresttől Constanzán át a Feketetengerig vezet. A német útszakasz a birodalmi autóutak kihasználásával 1100 kilométer hosszú lesz és nyitegyenesen vezet a magyar határig- A magyar útszakasz 831 kilométer hosszúságban Győrön keresztül Budapestre és innen Újvidékre vezet. Belgrádon, Nisen és Camibrodon keresztül az új autóút eléri Szófiát, melynek városrendezési terve már ezen út tekintetbevételével készült. A Törökországon átvezető útszakasz felépítésére egy 10 éves tervet állítottak fel. A transkontinentáli autóút elkészülte után Ostende Istambulból 3 nap alatt lesz elérhető. (MNK.) Fogbetegség kutató intézet felállítására tett előterjesztést dr. Hattyassy Dezső fővárosi egyetemi tanár Budapest. (MTI.) Jelentőségteljes kezdeményezés foglalkoztatja a főváros orvosi és egészségügyi vezető köreit. Hattyassy Dezső egyetemi tanár előterjesztést tett abban az irányban, hogy Magyarországon fogbetegség kutató intézetet állítsanak fel. Előterjesztésében rámutat arra, hogy az országban alig negyedmillió ember rendelkezik egészséges fogakkal, márpedig a fog elhanyagolt állapota számos más súlyos betegségnek kutforrása is lehet. Hattyassy egyetemi tanár előterjesztése a fogorvosok országos egyesülete előtt kedvező fogadtatásra talált s most már innen tesznek további lépéseket az egészségügyi kormányzatnál, hogy az elgondolás valóra válhassék. Ki jogosult saját részére gabonát és takarmányt beszerezni? Marosvásárhely, 1941. szept. /. Az általános érdeklődésre való tekintettel, az EMGE vezetősége a következőket közli a nagyközönséggel: a) Kenyérgabona beszerzése. Az a vámőrlésre jogosult mező-, szántó-, kert-, rét-, szőlő-, legelő- és erdőgazdálkodást végző munkás, aki ebben az évben természetbeni gabonajárandósága fejében nem keres meg annyi gabonát, hogy az a családjának egész évi élelmezésére elegendő legyen, a községi elöljáróságtól (városon a polgármestertől) e hiány beszerzésére engedélyt kell kérjen. Ezt az engedélyt a községi elöljáróság 1941 október 31-ig állítja ki s az igy engedélyezett gabonamennyiséget a gazdasági munkás a „Hombár" közvetítésével 1941 október 31-ig kell beszerezze. Azok a gazdák (földtulajdonos, haszonbérlő vagy bérlő), akik maguk művelik a földet és egyéb keresetük nincs s akik rajtuk kívül álló okok miatt (árvíz, katonai szolgálat) a saját háztartási szükségletükre elegendő gabonát termelni nem tudtak, szintén így szerezhetik be kenyérgabona szükségletüket. b) Abraktakarmánybeszerzése: Ha az 50 kat. holdnál kisebb gazdának a fent jelzett okok miatt nem termett takarmányozásra elegendő gabonája, azt ugyancsak a fentiek szerint szerezheti be. A beszerezhető abraktakarmány (árpa, vagy zab) gazdaságonként 100 kg. e) Vetőmag beszerzése: Vetőmag beszerzésére az állami vetőmagakciók nyújtanak lehetőséget. Az olyan 50 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodó termelők (felesek) részére, akik állami akció keretében nem juthatnak vetőmaghoz, azt október 31-ig, a községi elöljáróság engedélyével a ,,Hombár“ útján beszerezhetik. Az 50 kát. holdon felüli gazdaságok a vetőmag beszerzésére az engedélyt egyenesen a közellátási minisztériumtól kell kérjék (Budapest, Nádor utca 27.) 3 OLDAL Emlékezzünk. 1914. szeptember 2. A szombathelyi 11. közös huszárezred 3. százada ezen, a Krisztinopol keleti kijáratánál a Bug hídját őrizte. Felderítés céljából egy járőrt küldött ki, hogy a közelben fekvő községeket átkutassa. A járőr parancsnoka Káli János szakaszvezető feladata teljesítése közben a tőle mintegy 400 lépésnyire elterülő erdőben kozákokat látott és gyors lovában bízva a járőrt megállította, egyedül ment az erdő felé, hogy a kozákokat kicsalja s igy megállapítsa hányan vannak. Előrevágtat tehát, midőn az erdők egy másik részéből 10 kozák ront reá, hogy útját állja. Két tűz közé kerülve, a hozzá legközelebb levő kozákot egy jól irányzott lövéssel leteríti, de pisztolya a lövés után megakadt és hasznavehetetlenné vált. Ekkor kardot ránt és két kozákot harcképtelenné tesz, de a lovát keresztülszúrják, ő maga is már a lándzsadöféstől vérzik, amikor egy járőr végre segítségére érkezik, aminek láttára a kozákok elmenekültek. A nagy ezüstérségi érem jutalmazta bá. . tettét. A Külügyi Szemle szeptemberi kötete Most hagyta el a sajtót a Magyar Külügyi Társaság dr. Drucker György szerkesztésében megjelenő külpolitikai folyóiratának, a Külügyi Szemlének szeptemberi kötete. A Külügyi Szemlének e heti száma is valóságos külpolitikai lexikon. Amennyiben benne a legutolsó hónapok úgyszólván valamennyi külpolitikai eseménye és problémája szakemberek által feldolgozást nyert. Így „A Délvidék visszatérésének jelentősége“ címen dr. Elekes Dezső min. c. tanácsos, egyetemi m. tanár írt statisztikai adatokban gazdag tanulmányt. Dr. Kardos Tibor, egyetemi m. tanár „Horvátország és a tengerpart kulturális jelentősége“ címen értekezik. A ma annyira időszerű ukrán kérdésről dr. Szende Zoltán írt tanulmányt, míg külön tanulmány foglalkozik az Indiába vezető szárazföldi úttal is. Dr. Vitéz Vásony György „Grosswirtschafstaum“ mint békecél“ címen írt tanulmányt. Figyelemreméltó dr. Örkényi Lajos „Európa újjászervezése a páneszmék keretében“ című értekezése is, amely napjainkban, amikor a háború utáni újjárendezés kérdése mindinkább előnyomul, különösen időszerűnek mondható. A Külügyi Szemle rovatai ez alkalommal is rendkívül gazdagok és időszerűek. Az utolsó hetek külpolitikai eseményeit dr. Pongrácz Kálmán, az időszerű nemzetközi jogi kérdéseket dr. Palzovics Iván egyetemi m. tanár ismertetik, míg Magyarország külföldi kulturális kapcsolatairól Gál István számol be. Ezúttal is rendkívül gazdag a Külügyi Szemle kisebbségi és világgazdasági szemléje. Különösen értékes a Nemzetközi Okmánytár, amely az utolsó hetek nagy külpolitikai eseményeivel kapcsolatos okmányanyagot teljes szövegben közli. Végül a nemzetközi irodalom legújabb termékeiről, valamint a Külügyi Társaság Balkán-Bizottságának működéséről számol be a Külügyi Szemle. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal, Budapest, V. Országháza. Évi előfizetési díja 10'— Pengő.