Reggeli Ujság, 1941. szeptember (11. évfolyam, 197-220. szám)

1941-09-02 / 197. szám

REGGELI ÚJSÁG A magyarok támadnak Német újságíró egy vörösök által felgyúj­tott város lángtengerén való előtörés hősi teljesítményeiről (Willy Kahlert, a német véderők propaganda-századának tagja írta ezt a tudósítást.) A magyar csapatok a szó igazi értelmében váll-váll mellett harcol­nak a németekkel a moszkvai világ­pestis ellen. A magyarok egyszer már véres harcokban védték meg hazájukat a bolsevikiek ellen s büsz­kén vallhatják, hogy a német balti harcosokkal együtt elsőkként vágták le a megsemmisülés hidrájának fejét. Azok a férfiak, akik a földszinti egyenruhájukban ma együtt küzde­nek a mi tábori szürkéinkkel, az akkori harcok idején még gyermekek voltak, mégis jól emlékeznek min­denre. Ha magyarokkal beszél az ember, mindenkitől csak ezt hallja: — Szívesen harcolunk a bolsevis­ták ellen, mert ha ők győznének, a vörös terror sokkal borzalmasabb lenne hazánkban, mint amilyen 1919- ben volt. A bolsevizmus megsem­­misítése minden európai nép magá­tól értetődő kötelessége. Ilyen egyszerűen, de egyben mély meggyőződéssel beszél minden ma­gyar, akár tiszt, akár legénységbeli. Szavaikból mindig kiérződik a né­met katona iránt való tisztelet. Büsz­kék arra, hogy oldalunkon küzdhet­­nek a bolsevizmus ellen. Amikor éjfél után T. városba be­vonultunk, a város lángokban állott, mert a menekülő vörösek felgyújtot­ták. A magyar csapatok befejezték a reggeli támadáshoz való előkészü­leteket. Járműveiket gondosan elrej­tették, nehogy áldozatul essenek egy esetleges éjszakai repülőtámadásnak, melynek az égő város lángtengere jó látási lehetőségeket nyújthatna. Az őrök felvonultak, hogy bajtársaik néhány órás pihenését biztosítsák. Kora hajnalban menetre készen ál­lottak a páncélos és gépesített gya­logos oszlopok. Valamennyien égnek a vágytól, hogy legázolják a vörösöket. Közben szakadatlanul folyik az előnyomulás. A vörösök egyelőre nem mutatkoznak, de körülbelül tíz­kilométeres út után olyan vad tüzér­ségi tűz fogad, amilyent ritkán ta­pasztaltunk itt Keleten. A vörösök kétségbeesett kitörést kísérelnek meg a vasgyűrűsből, amely egyre összébb szorul körülöttük. A tüzérség vadul veri a terepet s meg­szólalnak a géppuskák és munkába lépnek a gránátvetők is. Feladatunk nehéz, mert a vörösök állásait erdő védi, mi pedig fedetlen terepen támadunk, csak itt-ott nyújt némi fedezést egy-egy gabonatábla. A pokoli tüzérségi tűzben mindenki a földre lapul, de egyszerre megnyí­lik a magyar páncélosok és ütegek tüze is. Lőnek, ahogy csak a csövek bírják. Ezalatt erősítés érkezik, lehe­tővé válik az erdő körülzárása és most már sikerrel kecsegtet az oldal­támadás. A magyar gyalogság kifejlődik, ál­lásba mennek a géppuskák is és ol­dalba kapják a vörösöket. Azok gyengén viszonozzák a tüzet, de így sem sokáig, mert az összpontosított tűz hatása alatt feladják állásaikat és menekülésszerűen vonulnak vissza. Ebben a pillanatban előrontanak a páncélosok és széles arcvonalon át­törve a vörösök védelmi vonalát, fel­göngyölítik az ellenséget. Az áttörés sikerült! A magyar csa­patok 35 kilométerrel dobták vissza a vörösöket. Amikor a lenyugvó nap utolsó su­garait bocsátotta a tájra, a páncélo­sok „sündisznót“ alkotva biztosítot­ták magukat, a kerékpárosok pedig tervszerűen és gondosan átfésülték az elfoglalt területet. Földszinti ruhás bajtársaink mosolyogva, vidáman fo­gadnak. Örvendenek gyönyörű diadaluknak, melyet a német bajtársak oldalán vívtak ki. Épül a transkontinentáli autóút magyar szakasza Az 19­29 óta tervezett és a La­ Mache csatornától a Boszporusig terjedő hatalmas transkontinentális autóút délkeleti szakaszának építését a háború ellenére tovább folytatják. Az új közlekedési útvonal Ostendé­­ből indul ki és Brüsszel, Köln, Wien, Budapest, Belgrád és Szófia városo­kon keresztül Isztambulba vezet, mely útvonal Budapesten kétfelé ágazik és Bukaresttől Constanzán át a Fekete­tengerig vezet. A német útszakasz a birodalmi autóutak kihasználásával 1100 kilométer hosszú lesz és nyit­egyenesen vezet a magyar határig- A magyar útszakasz 831 kilométer hosszúságban Győrön keresztül Bu­dapestre és innen Újvidékre vezet. Belgrádon, Nisen és Camibrodon ke­resztül az új autóút eléri Szófiát, melynek városrendezési terve már ezen út tekintetbevételével készült. A Törökországon átvezető útszakasz felépítésére egy 10 éves tervet állí­tottak fel. A transkontinentáli autóút elkészülte után Ostende Istambulból 3 nap alatt lesz elérhető. (MNK.) Fogbetegség kutató intézet felállítására tett előterjesztést dr. Hattyassy Dezső fővárosi egyetemi tanár Budapest. (MTI.) Jelentőségteljes kezdeményezés foglalkoztatja a fő­város orvosi és egészségügyi vezető köreit. Hattyassy Dezső egyetemi ta­nár előterjesztést tett abban az irány­ban, hogy Magyarországon fogbe­tegség kutató intézetet állítsanak fel. Előterjesztésében rámutat arra, hogy az országban alig negyedmillió em­ber rendelkezik egészséges fogakkal, márpedig a fog elhanyagolt állapota számos más súlyos betegségnek kut­­forrása is lehet. Hattyassy egyetemi tanár előter­jesztése a fogorvosok országos egye­sülete előtt kedvező fogadtatásra ta­lált s most már innen tesznek további lépéseket az egészségügyi kormány­zatnál, hogy az elgondolás valóra válhassék. Ki jogosult saját részére gabonát és takarmányt beszerezni? Marosvásárhely, 1941. szept. /. Az általános érdeklődésre való tekin­tettel, az EMGE vezetősége a kö­vetkezőket közli a nagyközönséggel: a) Kenyérgabona beszerzése. Az a vámőrlésre jogosult mező-, szántó-, kert-, rét-, szőlő-, legelő- és erdő­­gazdálkodást végző munkás, aki eb­ben az évben természetbeni gabona­járandósága fejében nem keres meg annyi gabonát, hogy az a családjá­nak egész évi élelmezésére elegendő legyen, a községi elöljáróságtól (vá­roson a polgármestertől) e hiány be­szerzésére engedélyt kell kérjen. Ezt az engedélyt a községi elöljáróság 1941 október 31-ig állítja ki s az igy engedélyezett gabonamennyiséget a gazdasági munkás a „Hombár" közvetítésével 1941 október 31-ig kell beszerezze. Azok a gazdák (földtulajdonos, haszonbérlő vagy bérlő), akik maguk művelik a földet és egyéb keresetük nincs s akik rajtuk kívül álló okok miatt (árvíz, katonai szolgálat) a sa­ját háztartási szükségletükre elegendő gabonát termelni nem tudtak, szintén így szerezhetik be kenyérgabona szükségletüket. b) Abraktakarmánybeszerzése: Ha az 50 kat. holdnál kisebb gazdának a fent jelzett okok miatt nem termett takarmányozásra elegendő gabonája, azt ugyancsak a fentiek szerint sze­rezheti be. A beszerezhető abrakta­karmány (árpa, vagy zab) gazdasá­gonként 100 kg. e) Vetőmag beszerzése: Vetőmag beszerzésére az állami vetőmagakciók nyújtanak lehetőséget. Az olyan 50 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodó termelők (fele­sek) részére, akik állami akció kere­tében nem juthatnak vetőmaghoz, azt október 31-ig, a községi elöljáróság engedélyével a ,,Hombár“ útján be­szerezhetik. Az 50 kát. holdon felüli gazdasá­gok a vetőmag beszerzésére az en­gedélyt egyenesen a közellátási mi­nisztériumtól kell kérjék (Budapest, Nádor­ utca 27.) 3 OLDAL Emlékezzünk. 1914. szeptember 2. A szombathelyi 11. közös huszár­ezred 3. százada ezen, a Kriszti­­nopol keleti kijáratánál a Bug hídját őrizte. Felderítés céljából egy járőrt küldött ki, hogy a kö­zelben fekvő községeket átkutass­a. A járőr parancsnoka Káli János szakaszvezető feladata teljesítése közben a tőle mintegy 400 lépés­nyire elterülő erdőben kozákokat látott és gyors lovában bízva a járőrt megállította, egyedül ment az erdő felé, hogy a kozákokat kicsalja s igy megállapítsa hányan vannak. Előrevágtat tehát, midőn az erdő­k egy másik részéből 10 kozák ront reá, hogy útját állja. Két tűz közé kerülve, a hozzá legközelebb levő kozákot egy jól irányzott lövéssel leteríti, de pisz­tolya a lövés után megakadt és hasznavehetetlenné vált. Ekkor kardot ránt és két kozákot harc­­képtelenné tesz, de a lovát keresz­­tülszúrják, ő maga is már a lándzsadöféstől vérzik, amikor egy járőr végre segítségére érke­zik, aminek láttára a kozák­ok el­menekültek. A nagy ezüs­­tér­­ségi érem jutalmazta bá. . tettét. A Külügyi Szemle szeptemberi kötete Most hagyta el a sajtót a Ma­gyar Külügyi Társaság dr. Drucker György szerkesztésében megjelenő külpolitikai folyóiratának, a Külügyi Szemlének szeptemberi kötete. A Külügyi Szemlének e heti száma is valóságos külpolitikai lexikon. A­mennyiben benne a legutolsó hó­napok úgyszólván valamennyi kül­politikai eseménye és problémája szakemberek által feldolgozást nyert. Így „A Délvidék visszatérésének je­lentősége“ címen dr. Elekes Dezső min. c. tanácsos, egyetemi m. tanár írt statisztikai adatokban gazdag tanulmányt. Dr. Kardos Tibor, egyetemi m. tanár „Horvátország és a tengerpart kulturális jelentősége“ címen értekezik. A ma annyira idő­szerű ukrán kérdésről dr. Szende Zoltán írt tanulmányt, míg külön tanulmány foglalkozik az Indiába vezető szárazföldi úttal is. Dr. Vi­téz Vásony György „Grosswirtschafst­­aum“ mint békecél“ címen írt ta­nulmányt. Figyelemreméltó dr. Ör­­kényi Lajos „Európa újjászervezése a páneszmék keretében“ című érte­kezése is, amely napjainkban, ami­kor a háború utáni újjárendezés kérdése mindinkább előnyomul, kü­lönösen időszerűnek mondható. A Külügyi Szemle rovatai ez alka­­lommal is rendkívül gazdagok és időszerűek. Az utolsó hetek külpo­litikai eseményeit dr. Pongrácz Kál­mán, az időszerű nemzetközi jogi kérdéseket dr. Palzovics Iván egye­temi m. tanár ismertetik, míg Ma­gyarország külföldi kulturális kap­csolatairól Gál István számol be. Ezúttal is rendkívül gazdag a Kül­ügyi Szemle kisebbségi és világ­­gazdasági szemléje. Különösen ér­tékes a Nemzetközi Okmánytár, a­mely az utolsó hetek nagy külpo­litikai eseményeivel kapcsolatos ok­mányanyagot teljes szövegben közli. Végül a nemzetközi irodalom leg­újabb termékeiről, valamint a Kül­ügyi Társaság Balkán-Bizottságának működéséről számol be a Külügyi Szemle. Mutatványszámot készség­gel küld a kiadóhivatal, Budapest, V. Országháza. Évi előfizetési díja 10'— Pengő.

Next