Reggeli Ujság, 1942. augusztus (12. évfolyam, 172-195. szám)
1942-08-01 / 172. szám
Reggeli újság Eltűnt a piacról a hagyma, de minden más árut bőségesen hoznak fel a termelők Marosvásárhelyg. A közélelmezési hivatalnak az árak rögzítésére kiadott rendelkezése jótékonyan érvényesült a piac egyensúlya érdekében. Csütörtökön, amikor a rendelet köztudomású lett, pillanatok alatt megszületett az általános kigyenlítő árszínvonal. Áru volt mindenből elegendő, sok főzelékféle és a zöldség ára pillanatok alatt leszállott, sőt a hatósági árnál is kisebb összegért volt kapható. Különösen burgonyát és ugorkát hoztak fel olyan nagy mennyiségben, hogy ennek színvonala mélyen alatta maradt a maximális árnak A hagyma azonban hirtelen eltűnt. Ennek hatósági árát alacsonynak találták különösen a bolgár kertészek, akik a hagymát előtte való napon nagy mennyiségben hozták fel és meglehetősen tartott árakon adták el a fogyasztóknak. A tegnapi piacon már semmiféle vita nem volt és kihágás sem fordult elő sem tegnap, sem a csütörtöki heti piacon. Az uborka kilóját a megállapított 20—38 fillér helyett szívesen adták csütörtökön 16—18 fillérért. Szép burgonyát már 20 fillérért lehetett kapni a csütörtöki piacon. Csak tojás kerül ritkán és 30 fillért is elkérnek darabjáért.Gyenge volt a felhozatal csütörtökön majorságban is Termelők köréből kapott értesülés szerint a tojáshiány fő oka, hogy a háziasszonyok felhasználják a tojást és a baromfiállomány is megfogyatkozott a kiapadó gabonakészletek miatt. Ez a helyzet is lényegesen javulni fog a cséplés bevégzésével, amikor kellő menynyiségű búzaalj kerül a majorság, udvarba. Magyar hősök (M. kir. honvéd haditudósító század közlése. — Kizák László főhadnagy) nántuli magyar gyerekek rohamra indultak és nincs hatalom, nincs emberi erő, ami visszatarthatná elsöprő lendületüket. Fut az orosz, menekül... Bartay Ferencnek hívták az első magyar sebesült tisztet. Zászlós és egy rohamszakasznak volt a parancsnoka. Kis csapatát az erdőből éppen rohamra akarta vezetni, amikor vállába lépett egy muszkagolyó... Autókon vitték hátra. Ködös tekintettel még visszanézett az erdő felé. — Mi lesz a fiukkal?... — suttogta kiszáradt torokkal, így véresen, sebesülten is az embereire gondolt ! Azután elvesztetteeszméletét... Villámháboruk korát éljük. A front ott van, ahol az ellenség futtában megáll... A korszerű hadviselés új követelményeket támasztott. Mind gyakoribb, hogy a hadtestparancsnok — így a mi hadtestünké is — szűkebb törzsével együtt az első vonalakban üti fel harcálláspontját, hogy a harchelyzetnek megfelelően a helyszínen személyesen intézkedhessék. A harcjárőrökkel és rohamjárőrökkel együtt előlmegy az aknakutató utász is, a híradók közvetlenül mögöttük már építik a nehéz kábelt és biztosítják a gyors és pontos híradást. A küzdőcsapatok nyomában pedig az útjaviták jönnek. Az oroszországi hírhedt úttalan-utak hazájában fontos szerep hárul rájuk .. A harc mégel sem ült, amikor már megjelennek a civilruhás, karszallagos zsidó munkásszázadok és javítják, építik az utat az utánpótlás számára. A Tim előtti harcokban sebesült meg Arató Pál főhadnagy, egy magaslat áttörésénél. A bolsi golyó Dunántúli kemény magyarok, acélizmű zalai legények rohamozták a vörös állásokat. Hullott a gyilkosorosz gránát, belepett a bolsi géppuska, szórta az ólomtüzet a vörös golyószóró. De mindhiába. Adusisakja széléről lecsúszott s a fiatal tiszt vállába fúródott. Mikor hátravitték a kötözőhelyre, igy szólt a helyetteséhez: — Vigyázz a századomra, minden emberemre ! — és elfutotta szemét a könny. Kemény arcélű bakáinak is könny csillogót a szemében. — Isten vele főhadnagy úr, jöjjön vissza közénk mielőbb ! — Arató Pál főhadnagy szivébe belemarkolt ez a pár szó. Miután orvosi segélyben részesült — szerencsére nem súlyos a seb — nem bírta ki tovább egy napnál: orvosi tilalom ellenére visszaszökött századához és átvette újra a parancsnokságot. Azóta százada egyik hőstettet a másikra halmozza — emberei a pokolba is követnék... A vörös harcmodor alattomos és gyáva. A bolsi katonai „erények“ leginkább a védekezésben és orv támadásban nyilvánulnak meg. Természetesen, annál veszedelmesebbek. Elbújnak a föld alá, pincékbe, fák lombjai közé s önnön szórják a tüzet... Egy-egy falu, vagy város védelmére a nők is fegyvert ragadnak. Az orosz az utolsó pillanatig tüzel az előrenyomuló honvédre, amikor pedig már látja, hogy megállítani nem tudja eldobja puskáját és feltartja két kezét. Kedvenc fogásuk: jól kiépített földalatti fészkeik elé asszonyt küldenek ki, aki gyermekkel a karján közeledik a magyar baka felé. A honvéd gyanútlanul megy előre, amikor pokoli tűz árasztja el hirtelen a bunkerből és háta mögött az asszony is géppisztolyt ránt elő kendője alól... Ilyenek számára nincs izgalom... A magyar baka nehezen illetődik meg, de amikor először hallotta a „Sztálin orgonát“, bizony pillanatra megtorpant előrenyomulásában. A „Sztálin-orgona“ egy nagykaliberű, messzehordó, gyorstüzelő ágyú, amely állítólag 32, vagy 36 lövést ad le. A lövedékek szalagon futnak, és a monstrum-ágyút sínekre építik be. Ha igazak a hírek, minden lövéssorozat után szét kell szedni, így csak minden két órában tüzelhet. Messze a vörös állások mögött foglal tüzes állást, így ezideig még nem sikerült zsákmányolni ilyen „Sztálin orgonát“, ahogy a magyar elnevezte. Az oroszok Katyuskának becézik. A hangja különösen vészes, sivtó, remegően búgó, mint az orgona és ha megszólal, bakáink rögtön megjegyzik : — Orgonái már Sztálin !. .. Viszont bakáink erősen kötik magukat, hogy ha Sztálin ennyire „zenekedvelő“, feltétlenül megtanítják — kesztyűbe dudálni is . . . Hosszú sorokban menetelnek hátrafelé az orosz foglyok. Piszkosak, tépettek, riadtak... Magyar bakák kisérik őket. Egyikük, könnyebb sebesült, vajaskenyeret eszik. Mellette éhes tekintettel nézi a fogoly. Majd kicsordul a nyála... Odaszól néki a magyar, kettétörve a karéjt: — Nesze, egyél, te nyavalyás... Ilyet még úgysem ettél. Magyar kenyér. BORS/ V / TELEFON 60, V/ Augusztus 1, 2, 3, 4, szombattól— keddig. A legkitűnőbb magyar vígjáték 300.000 PEIGO ÍZ UTISII Főszereplők: Bárczy Kató, Vizváry Mariska, Uray Tivadar, Greggus, Kabos. Jegyelővétel és jegyrendelés telefonon is 60 számon egész napon át. Jön : Vadmacska Lupe Velezel a főszerepben KÉRDÉS, hogy egy számlapapír me£ rete függ-e a számlán szereplő összegtől? Mert, ha igen, akkor nem értjük, miért kell most a víz- és villanyszámlát nagyobb papírra nyomatni, mint eddig. Ha pedig nem függ, akkor ismét csak nem értjük, hogy a papírkorlátozás idején a várost miért nem érdeklik ilyen szempontok. Havonként tíz tizenkétezer számla megannyi háromujjnyi papír, egészen szép kis mennyiség kerekedik ki belőle egy év alatt. Lehet, hogy nagy horderejű töprengése közben a város nem ér rá ilyen apróságokkal foglalkozni. S éppen emiatt itt meg a Kérdés rovat annyi apróságot olyan nagy lelki nyugalommal. Mert tudta a rovatvezető, aki most szerényen búcsúzik, hogy apró csiripelése úgy sem fogja túlságosan zavarni nagyjaink nyugalmát s csupán olvasóinak lesz kedves zöngemény a kis rovat danája. De búcsúzóul a saját számlájára még megkérdezi a városi számlák területgyarapodásának okát. Hiszen úgysem felel rá senki... ♦ 3 oldal Az Oh famelp elővillantja /elápolt fogait a leghatásosabb hódító eszközeink egyike. Ezt a biztonságot csupán egy ODOL-ápolta száj nyújtja. ODOL - fogpép alaposan tisztítja a fogak közötti részt is, megöli a bomlasztó baktériumokat, az üdeség és az ápoltság természetes érzését biztosítja. Szájának kellemes illata és egészségügyi védelméről az ODOL - fogpép gondoskodik* fogpép MAGYARORSZÁG! ODOLMŰVEK R. T. BUDAPEST Nem lehet pótolni az elveszett vagy megsemmisült kenyérjegyeket Budapest, (MTI). A közellátásügyi hivatal felhívja a közönség figyelmét arra, hogy az elveszett vagy megsemmisült élelmiszerjegyek pótlására nincsen mód. Újabb jegyeket a károsultak csak a legközelebbi kiosztáskor kaphatnak. ÖN IS MINDÉG AQAH ! kölnit vegyen Nincsen párja ha az „1940" BESZEREZHETŐ: drogériákban, illatszertárakban és más szaküzletekben.