Regio - Kisebbségtudományi Szemle, 1990 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1990 / 4. szám - Tóth László: A magyar műkedvelő színjátszás Szlovákiában 1918-1939 között

7 Rábely Miklós: Emlékezések. Kézirat. OSZK Kézirattár, Szombathy Viktor-hagya­­ték, Fond 376, 19. 8 Szombathy Viktor Visszaemlékezései az első Csehszlovák Köztársaságban eltöl­tött évekről 1920—1938. Függelék: A SZMKE közművelődési munkája a Felvidé­ken. Kézirat. OSZK Kézirattár, Szombathy Viktor-hagyaték, Fond 376, 67. 9 Turczel Lajos: L: Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között. Bratislava 1967, 137. 10 Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története. In.: Magyarok Csehszlová­kiában 1918—1938. Budapest 1938. 93—108. 11 Aixinger László: Pozsony a magyar élet gócpontja. In.: A szlovákiai magyarság élete 1938—1942. Budapest 1942. 46. 12 Az egyesület 1925 nyarán beterjesztett alapszabályait a hatóságok csupán három évvel később, 1928 nyarán hagyták jóvá. Turczel Lajos: Két kor..., 52. — Ám ezt követően is minden eszközzel akadályozták a tevékenységét. Nyitrán például csak 1931. május 9-én alakulhatott meg az egyesület helyi szervezete, ám azt, hogy nyilvános előadásokat rendezhessen, menet közben kellett kiharcolnia. Gyürky Ákos: Nyitrai magyar élet. In: A szlovákiai magyarság..., 61. 13 Jk SZMKE nem politizál! Célja csak egy: kulturális egységbe szervezni s benne összetartani a magyarságot.I L: Magyar Vasárnap, 1934. márc., 1. sz., 5. 14 Szombathy Viktor Visszaemlékezései..., 37. 15 Uo.,66. 16 Turczel Lajos: Két kor...,SZ. Egy feltehetően azóta se megdöntött nézőcsúcs abból az időből: a lévai SZMKE-szervezet szabadtéri János vitéz-előadásait 1937-ben közel harmincezer néző tekintette meg. L.: Uo. Ennek a színháztörténeti je­lentőségű eseménynek az ötlete egyébként Földes Dezső sógorának, a színidirek­tor társulatában játszó Mihályi Ernőnek a fejéből pattant ki, ám balszerencséjére éppen akkor került kórházba, amikor elképzelése végül is megvalósult. L. Szom­bathy Viktor: Visszaemlékezései..., 18­­17 J. Marták: Ochotnícka omnohra 1918—1944 (A műkedvelő színjátszás 1918— 1944). In: Peter Karvan: Priestory vdivadle a divad­o vpriestore. Kproblematika svojrázu a specifickosti divade­ného umenia (Terek a színházban és színház a térben. A színházművészet sajátos jellegének és különlegességének problemati­kájához) Bratislava 1984, 437. 18 Kovács Endre: Korszakváltás. Emlékiratok. Budapest 1981,367. 19 Botka Ferenc: Tömegjátékok a­ kassai proletkultban. Színháztudományi Szemle 14—15. Budapest 1984, 283—305. 20 Uo., 291—292. 21 Uo. 22 Háber Zoltán: A színjátszást így kezdjük. In: Az Út 1931—1936. Válogatta: Fonod Zoltán. Bratislava 1981, 197—199. 23 Talán nem szorosan, de a tárgyhoz tartozik, hogy az előadást követően a kórust a helybeli rendőrség feloszlatta, Hábert és két munkatársát pedig azzal vádolták, hogy a (kommunista) ifjúságot­­katonai kiképzésben részesítették". L.: Az Út, 1932. 2. sz., 11., képaláírás. 24 Peéry Rezső: Látogatóban a lévai elvtársaknál. Uo. 25 Botka Ferenc: Munkásszínjátszásunk hagyományaiból. Hét, 1960. máj. 5., 14. 26 Balázs András: A Sarló és a Vörös Barátság. In: Ez volt a Sarki. Összeállította: Sándor László. Budapest 1978, 229. 27 Uo., 228. 28 Balogh Edgár: Hét próba. In: Hét próba — Szolgálatban. Budapest 1981, I. köt., 229. 29 In: Botka Ferenc: Munkásszínjátszásunk..., 1960. jún. 12. 30 Balogh Edgár: i. m., I. köt., 383.

Next