Regio - Kisebbség, Politika, Társadalom, 2004 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2004 / 2. szám - KUTATÁS KÖZBEN - Molnár Csilla: Hivatások konfliktusa a burgenlandi Felsőpulyán
Hivatások konfiktusa a burgenlandi Felsőpulyán 171 9 1944-ben, amikor már vonultak vissza a németek, nekem is kellett föltenni az én ... Abstammungot, ... származásomat az egész családról. A Kreisleiter, az hívott engem. Adtam az okmányokat, és akkor apám: Heil, anyám: Jung. Azután mondja: maga tiszta német, akkor német állampolgár is kellene lenni! Azt mondtam: nem, kérem szépen, itt az én magyar állampolgárságom, és nem engedem, nem akarom, ezt nem csinálom. ” A helyi viszonyokat pedig tárgyilagosan, általános értékelést adva - egy zárt közösség tagjaként némileg szemlélői pozícióból veszi sorra és rögzíti: „A fiatalság asszimilálódik, az öregek meg kihalnak. ” Az elemzés nyomán úgy tűnik, ez részéről nem jelent kívülállást, hiszen idős koráig-amíg volt rá igény- tanított magyarul hittant. Az, hogy személye, neve nem szerepel a konfliktushelyzet kapcsán a polgármester elbeszélésében, véleményünk szerint azzal magyarázható, hogy kora miatt-már az 1970-es évek elején nyugdíjba vonult-a most aktív helyi vezetők, értelmiségiek, a magyarság helyi képviselői életének tevékeny szakaszát személyes tapasztalatból nem is ismerhették. A szerzetesi fegyelem mögé szerényen elrejtőző belső tartás, a történelmi viszontagságokon való felülemelkedés azonban kifejező és jól formált elbeszéléssé kerekíti élettörténetét. A konfliktushelyzet főbb elemeit röviden összegezve megállapíthatjuk, hogy a helyi világi közösségi elvárás hitéletük fenntartása és fejlesztése iránt ütközik a katolikus egyházat képviselő helyi rendház sajátos belső törvényszerűségeivel és tagjainak ehhez igazodó szemléletmódjával. Mivel a redemptoristáknak magyar tagozatuk nincs, az elmúlt évtizedekben pusztán a szerencsés véletlenen múlott, hogy magyarok is voltak a helyi közösség tagjai sorában, és részt tudtak venni a magyar hívek lelki gondozásában. Ez a részvétel azonban alulmaradt a közösség és vezetőik várakozásával szemben. Itt kétféle logika ütközését figyelhetjük meg: a helyi köztudat a lokális, nemzetiségi közösséghez tartozást várja el a katolikus egyház ottani képviselőjétől, mindeközben az említett szerzetesrend saját belső elvei szerint szerveződő helyi közössége ezen elvárásoknak csak részben, a saját belső törvényszerűségei szerint tud eleget tenni.