Rendőrségi közlöny, 1949 (5. évfolyam, 2-15. szám)

1949-01-08 / 2. szám

1949. január 8. 2. számú Rendőrségi Közlöny 31­ 4 Visszavetés a rendfokozatban. 16. §. .(1) Rendfokozatban visszavetésnek akkor van helye, ha anélkül, hogy a lefokozás előfel­tételei fennforognának, a katona a rendfoko­zatával járó kötelességek teljesítésére alkal­matlannak bizonyult. (2) A rendfokozatban visszavetés bármely alacsonyabb rendfokozatba történhetik. (3) A rendfokozatban visszavetésnek az illetményekre csak abban az esetben van ki­hatása, ha a bíróság a rendfokozatban vissza­vetéssel együtt a fizetési fokozatban visszave­tést is kimondja. Ilyen esetben a fizetési foko­zatban visszavetés bármely alacsonyabb fize­tési fokozatba történhetik, a visszavetett azonban nem kerülhet alacsonyabb fizetési fo­kozatba annál, amely ahhoz a rendfokozathoz igazodik, amelybe az elítéltet visszavetették. Kizárás az előléptetésből. 17. §. (1) Előléptetésből való kizárást akkor kell kimondani, ha a katona alkalmatlan arra, hogy a magasabb rendfokozattal járó követel­ményeknek megfeleljen. (2) Az előléptetésből való kizárás végle­ges lehet, vagy egytől öt évig terjedhet. (3) Akit az előléptetésből kizártak, fizetési fokozatba sem léphet elő. (4) Az előléptetésből való kizárás esetén a kizárás hatályának kezdetéül azt a napot kell tekinteni, amelyik napon az elítéltnek a ma­gasabb rendfokozatba, illetőleg fizetési foko­zatba előlépésre az igénye megnyílik. A rend- és díszjelek elvesztése. 18. §. (1) A 13. § (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott mellékbüntetést a bíróság ab­ban az esetben alkalmazhatja, ha az elítélt bűnösségét olyan bűncselekmény miatt állapí­totta meg, amely őt a rend- és díszjelek vise­lésére érdemtelenné teszi. (2) A 13. § (1) bekezdésének 4. pontjában meghatározott mellékbüntetés kimondása ese­tén az elítélt elveszti belföldi rend- és dísz­jeleit, valamint a külföldi rend- és díszjelek viselhetésének jogosítványát. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése. 19. §. (1) Az 1908: XXXVI. te. (Bn.) 128. §-ait és az 1930 : XXXIV. te. (Te.) 124. §-ának első bekezdését a katonai­­büntetőbíráskodásban azzal az eltéréssel kell­ alkalmazni, hogy a büntetés feltételes felfüggesztésének akkor sincsen helye, ha az katonai fegyelmi szem­pontból mellőzendőnek mutatkozik. (2) A 13. § 1., 2. és 4. pontjaiban felsorolt mellékbüntetések hatálya a felfüggesztő ítélet jogerőre emelkedésének napjával kezdődik; a 3. pontban meghatározott mellékbüntetés ha­tályára a 17. § (4) bekezdése irányadó. IV. FEJEZET: Kísérlet. Katonai vétség kísérletének büntethetősége. 20. §. A katonai vétség kísérlete büntetés alá esik. Kísérlet büntetése. 21. §. Halállal büntetendő katonai bűntett kísér­lete esetében a büntetés három évnél nem rövi­­debb tartamú fegyház, illetőleg börtön, ahhoz képest, hogy a bűncselekmény azoknak a külö­nös körülményeknek hiányában, amelyektől, a halálbüntetés alkalmazása függ, fegyházzal, illetőleg börtönnel büntetendő-e. V. FEJEZET. Beszámítást kizáró­­vagy enyhítő okok. • Végszükség. 22. §. A végszükség (Btk. 80. §) nem zárja ki olyan cselekmény beszámítását, amely az élet feláldozását megkövetelő katonai szolgálati kötelesség megsértését valósítja meg. - Halálbüntetést helyettesítő szabadságvesztés büntetés. 23. §. Halállal büntetendő katonai bűntett miatt a Btk. 91. §-ának alkalmazása esetében tíz év­nél, a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetében pe­dig öt évnél nem rövidebb tartamú fegyház, illetől­eg börtönbüntetést kell megállapítani, ahhoz képest, hogy a bűncselekmény azoknak a különös körülményeknek a hiányában, ame­lyektől a halálbüntetés alkalmazása függ, fegy­­házz­al, illetőleg börtönnel büntetendő-e. Súlyos eset. ,24. §. (1) A jelen törvény Második Részében a „súlyos eset”-re megállapított büntetési tétel alkalmazásának akkor van helye, ha a tettes

Next