Rendőrségi Szemle 1960 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1960-07-01 / 7-8. szám

nincsenek otthon. Ekkor született meg Pente agyában, hogy sértettel kapcsolatos nemi elképzeléseinek végrehajtására itt a kedvező alkalom. A gyermeket fényképezés ürügyével magával csalta és a közeli rét irá­nyába mentek. Mikor Pentéék házához értek, nevezett átadta a kerékpárt a gyer­meknek és bement a­ lakásba. A kamrában lévő baltát és egy tőr­kést magához vett, majd visszament a gyermekhez. A fényképezésről beszél­getve Pente a lakástól kb. 300 méterre lévő, a legelő közepén fekvő kanászkúthoz csalta sértettet. A kúttól kb. 15 méterre Pente a kerék­párját letette a földre, majd a gyermeket ellökte úgy, hogy az hasra vágódott A bal kezében lévő baltával a gyermeket tarkón ütötte, aki ettől eszméletét vesztette, majd mindkét kezével megragadta a fiú nya­kát és megfojtotta. A baltával okozott sérülés is kb. 2—3 óra múlva halálos kimenetelű lett volna. Pente ezt követően áldozatát féloldalra fordította s a magával hozott késsel a nyakán három vágást eszközölt. (Ezek a sérülések 8 napon belül gyógyultak volna.) Majd az áldozat alsó testét lemeztelenítette és annak hímvesszőjét és combját markolászta. (Az áldozat nemiszervén sérülések és bevérzések keletkeztek.) Azután a gyermek melegítőjének felső részét megfogva a holttestet a kúthoz vonszolta és abba beledobta. Az áldo­zatról levetett ruhaneműeket részben a közelben lévő patakba dobta, részben a patak partján eldugta. Azután hazament és lefeküdt Reggel 4 óráig aludt, majd munkába ment. Másnap eszébe jutott hogy a baltát és a kést a cselekmény elkövetésének a helyén hagyta és hogy a holt­test néhány nap múlva a víz felszínére kerülhet. Ezért 1958. június 16-án este kb. 22 órakor az udvarukon lévő rossz kocsikereket magához vette és kiment a rétre. Ott a kocsikereket a kútba dobta, hogy ezáltal megakadályozza a holttest felemelkedését a víz felszínére, majd meg­kereste a helyszínen hagyott ölési eszközeit és azokat a fészer tetejét alkotó kukoricaszár közé rejtette. Pente Béla ezt követően rendszeresen minden nap bejárt dolgozni és naponta érdeklődött Pintéréknél, hogy milyen hírek vannak az eltűnt gyermekről. 1958. június 22-én, amikor már a környék minden kútját és temetőjét átkutatták, a kanászkutat is megnézték és ekkor a sértett holttestét megtalálták. Pente Béla messziről figyelte az eseményeket és amikor meglátta, hogy a holttestet megtalálják, kerékpárra ült, elme­nekült a faluból. Előbb Tatára ment, majd onnan Budapestre. Másnap, 23-án eladta kerékpárját, levelet írt rokonának Szőnybe, hogy az hozza tudomására szüleinek, hová utazik. Majd vonatra ült és a Nagykanizsa mellett levő Bagola községbe utazott, ahol 25-re virradó éjjel a rend­őrség letartóztatta. A tárgyalás és a nyomozás adatai szerint Pente Béla a bűncselek­ményt egyedül követte el. Közvetlenül a halálos ítélet végrehajtása előtt azonban vallomásra jelentkezett s elmondta és írásos önvallomásában rögzítette, hogy a gyilkosságot Varga Miklós, Győr, Mártírok útja 5. sz. alatti lakossal közösen követte el. Az ítéletet az eredetileg kitűzött idő­ben végrehajtották. * Ezek után vizsgáljuk meg közelebbről azokat az adatokat, amelyek az alapeljárás során a nyomozó hatóságnak rendelkezésre álltak. Az első adatot Pintér Pál szülei szolgáltatták, akik a gyermek eltű­nése napján, 1958. június 15-én este már jelentést tettek fz Komá­rott

Next