Rendszerváltó archívum, 2017. szeptember (2. évfolyam, 3. szám)

MŰVÉSZET - Szilcz Eszter: Egy szonettnyi költő Lakiteleken

Rendszerváltó Archívum 2017/3 www.retorki.hu életünk... Arcunkon kövesednek a te­hetetlenség lenyomatai� Most ezekből csak egyet, ez húsunk elevenjébe mar� Amíg a költő verseskötete, egyáltalán: a könyv az ország határain szigorúan ellenőrzött, csempészáruként rejtege­tett, addig ennek az európai csöndnek a történései csak bennünk zúgnak, mint kagylóban a tenger, tartósítva félelmet, aggodalmat� Mert különös idő visel ben­nünket: innen mehet a magyar nyelvű könyv Bécsbe, Párizsba, Clevelandbe, de onnan nem érkezhet, s jöhet a könyv Nagyváradról, Csíkszeredából, de innen oda szabadon nem utazhat�” Aznap este az ország minden tájáról ér­keztek Lakitelekre, Budapesttől Nyír­egyházáig, az egyszerű parasztembertől a csepeli munkásig, rengetegen voltak� A köszöntők után az Egy mondat a zsar­nokságról, majd Kányádi Sándor Feke­te-piros című verse szólalt meg hang­szalagról� Aztán a költők egymás után olvasták fel saját verseiket� Zúgó tapsvi­har követett minden egyes verset, olyan volt a hangulat, mint egy koncerten� „Az est tulajdonképpen egy élő metafora volt� A színpadon ültek a költők, s hogy valami díszlet legyen, a két-három méter széles, egy méter magas dobogót lefed­tem vászonnal� Festettünk rá egy vázát virággal� A másnapi pártbizottsági jelen­tésben az szerepelt, hogy az 1956-os jel­képes koporsó volt a színpadon...” – idé­zi fel emlékeit Lezsák Sándor�. Ugyanez a jelentés a létszámot először 350-400 főre tette, majd ezt később módosították a valódi 500 körülire� Beszámol még ar­ról is, hogy tv- és rádiófelvétel készült az est folyamán, illetve, hogy néhány kül­földi vendég is részt vett az eseményen� Az Antológia-est miatt nagy politikai bot­rány kerekedett, szervezőit, résztvevőit komoly retorziók érték� Egyes visszaem­lékezések szerint az MSZMP Bács-Kis­kun megyei első titkára „vérfürdőt rendezett” a megyében� Meghurcolták Gyöngyösi György művelődésiház-igaz­gatót, akinek lánya és veje a három il­lusztráló művész között volt, és kirúg­ták állásából Lezsák Sándort� „Én nem taníthattam történelmet, nem kaptam órát, szakfelügyelőket küldtek� Sokak fejére hozott bajt pusztán az, hogy az esten jelen voltak� Munkahelyek forogtak veszélyben� Többüket berendelték Kecskemétre, »meghallgatásra«... Meg­próbálták a közvetlen környezetemet is tönkretenni, elbizonytalanítani, velem szembefordítani... Megmondom őszin­tén, nem is gondoltam, milyen követ­kezményekkel járhat az Antológia-est” – meséli Lezsák a Himnusz kívülről, be­lülről című interjúkötetben�. A Magyar Televízió Szegedi Stúdiója készítette a felvételt az estről, melyet a belügy lefoglalt, majd Regős Sándort, a szegedi tv akkori vezetőjét – Lezsák jó barátját – utasította annak megsem­misítésére� Regős a felvételről készített egy másolatot, mielőtt megsemmisítet­te, így az fennmaradhatott az utókor­nak� Természetesen semmilyen képi anyag nem jöhetett ki az eseményről, és az Antológia-estről egyedüliként tudósí­tó Kovács Júliát azonnali hatállyal ki­rúgták a Népszavától� A Nemzetőr és a Szabad Európa Rádió foglalkozott még a rendezvénnyel, és ők követték nyo­mon az est utáni történéseket� Az Antológia-est varázsa, illetve Lezsák Sándor nyilvánvaló ereje abban mutat­kozik meg, hogy közel 500 főnyi tömeget tudott egy estére az ország különböző pontjairól egy kis faluba, Lakitelekre kon­centrálni� Nyugodtan beszélhetünk törté­nelmileg méltatlanul keveset emlegetett eseményről� Ezen est előtt ugyanis nem­igen találunk a magyar történelemben ilyen jelentős, hazai, az 1956-os forrada­lomra emlékező és azt méltó, így a fenn­álló rendszerrel szemben demonstráló nyilvános fellépést�. 1985� október 22-e szerves része a rendszerváltásig megtett útnak és alapja az 1987-es lakiteleki ta­lálkozónak� 5 Spangel i.m. 2012, 88. 6 Uo. 89. 7 Petrik i. m. 2011, 10. 92

Next