Rendszerváltó archívum, 2017. szeptember (2. évfolyam, 3. szám)

MŰVÉSZET - Szilcz Eszter: Egy szonettnyi költő Lakiteleken

Rendszerváltó Archívum 2017/3 www.retorki.hu Szilcz Eszter Egy szonettnyi költő Lakiteleken 1985. október végén a lakiteleki művelődési házban több száz ember gyűlt össze Lezsák Sándor meghívására, hogy együtt ünnepeljék az irodalom és a képzőművészet rendhagyó találkozását, és kimondva a kimondhatatlant: némán fejet hajtsanak 1956 emléke előtt. Az összejövetel gondolata 1983-ban fo­galmazódott meg Lezsák Sándorban, aki akkoriban a lakiteleki művelődési ház népművelője és a helyi amatőr színjátszó csoport vezetője volt� Egy olyan rendez­vény gondolata körvonalazódott benne, ahol fiatal képzőművészek illusztráci­ókkal látnák el a kárpát-medencei ma­gyar irodalom válogatott verseit� „...a jelenkor egységes magyar költészetének kellene egy olyan bemutatót, kiállítást szervezni, amelyen megszólalnak a jeles költők, ugyanakkor láthatóvá is tesz­szük a verseket� A kiváló lakiteleki kép­zőművészekkel együtt gondoltam végig az Antológia-kiállítás tartalmát� Az volt a cél, hogy Gulyásné Gyöngyösi Gyöngyi és férje, Gulyás Géza, valamint Tábori Aranka versillusztrációinak társaságá­ban hangozzanak el a versek� Két évig készültek az illusztrációk� A könyvtá­ramból válogattam a történelmi hazá­ban, a Kárpát-medencében, Nyugat-Eu­rópában és a tengerentúlon élő költők műveit, Márai Sándor, Csoóri Sándor, Tollas Tibor verseitől kezdve egészen Nagy Gáspáréig� Természetesen nem hagyhattam ki Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című korszakos versét se� New Yorkból megszereztem az ott kiadott hanglemezt, amelyen ő maga mondta el a versét” – emlékezett vissza Lezsák Sándor�. Az est egy zseniális ötlet – a rendezvény lényegében egy ártatlan képzőművészeti kiállítás – köré szerveződött, amely így biztosította a teljes legalitást, ugyanak­kor tartalmát és mondanivalóját tekint­ve – lévén, hogy a megnyitóra felvonult a nemzeti demokratikus, a rendszert nyíltan elutasító szellemi kör legjava, s erről műveik felolvasásával nyilváno­san is tanúságot tett – egyértelműen az illegalitás, a fennálló rend eszméinek és törvényességének tagadása alapján állt�. A rendszer kifogásolni valót nem­igen találhatott egy művelődési ház ki­állításának megnyitóján� Az est azon­ban egy szellemi, kulturális felvonulást leplezett, amelyen a nemzeti hagyomá­nyokhoz és a szuverenitás gondolatához közel álló írók, költők sorakoztak fel, egy élő irodalmi Antológia résztvevőiként� Az elhangzott versek a magyarság elnyo­mottságának, a nemzeti önrendelkezés hiányának és az 1956-os forradalom vérbe fojtása emlékének irodalmi igényű megfogalmazásai voltak, anélkül, hogy a tilalmas – s ugyanakkor azonnali be­avatkozásra alkalmat adó – 1956-os for- 1 Spangel Péter: Himnusz kívülről, belülről. Beszélge­tés Lezsák Sándorral. Budapest, Kairosz, 2012, 86-87. 2 Petrik Béla: „Ragyog az októberi erdő, ragyog az októberi nap...”. Az 1985 októberében rendezett laki­teleki Antológia-est. In: Élő Antológia. Lakitelek, 1985. október 22. Szerk. Tóth Erzsébet, Agócs Sándor. Lakite­lek, Antológia, 2011, 10-11. 90

Next