Rendszerváltó archívum, 2019. szeptember (4. évfolyam, 3. szám)

Műhely - Bakos István: Emlékek a Kerepesi temető 21-es parcellájáról. Egy dokumentum Püski Sándor hagyatékából

1989 ———————— 2019 Műhely biztatása is� András a maga tiltakozását az ITT-OTT folyóirat 1983/3� számában dokumentumokkal közölte az USA-ban�. [2. dokumentum] Én idehaza, e bújtatva terjesztett kéziratos feljegyzésben tilta­koztam, amelyet néhány, általam ismert korabeli döntéshozónak személyesen ad­tam át, kérve segítségüket az elhibázott döntés megváltoztatásában� Ebből adtam át a „piszkozati” példányomat Sándor bá­csinak, hogy tudósítsa „odaát” az érdekel­teket� Hogy az egyéni tiltakozás szándékát milyen konkrét okok váltották ki bennem, azt utólag kideríteni nem tudom� Naplót nem vezettem, de előkerült az 1982-es előjegyzési naptáram� Erdély, a Hulál,­ a Bethlen Alapítvány visszatérő elemek benne� Elöljáróban – a kézirat újraközlé­séhez – ennek segítségével idézem föl az akkori körülményeket, helyzetemet� Az események idején, 1982-ben a Műve­lődési Minisztérium Tudományszervezési és Informatikai Intézetében dolgoztam� Túljutottam életem egy súlyos válságán, ami a „tornyos háztól” Dánián keresztül a Lipótmezőig tartó tortúrához vezetett� Ezután családom, rokonságom, baráti, kollégiumi és munkatársi köröm megerő­sített létemben, hitemben� Munkahelyem és a „Népi Hulál” csapat is számított rám� Kutatásszervezőként kapcsolatban vol­tam a magyar szellemi-tudományos élet színe-javával, közéleti emberként az Eöt­vös Kollégium Baráti Köréhez, a Hazafias Népfronthoz, s 1980-tól főként a Bethlen Gábor Alapítvány alapító-szervezőihez kötődtem� Sokirányú és sokféle teendőm közepette, kiemelt munkaköri feladatok sorát tar­tottam számon, azok teljesítésének függ­vényében tudtam érdemben foglalkozni közéleti ügyeimmel (gyakran családom rovására)� különösen a határon túli ma­gyarok sorsának jobbítására létesítendő Bethlen Gábor Alapítvány állami jóváha­gyásának halogatása fojtogatott, amiről Nagy Gáspár ITT-OTT-os előadásában (ld� a Rendszerváltó Archívum 2019� évi júni­usi számát) hitelesen szólt� Az 1980 óta féllegálisan vergődő civil önszerveződé­sünk csak a reményt ébresztette, de se­gíteni alig tudott� Ellenséges, nacionalista szerveződésként bánt velünk a hatalom, noha a kezdeményező aláírók, támogatók (65+21 fő) között túlsúlyban voltak az el­múlt évtizedek során kinevezett, kitünte­tett tudósok, művészek� 1982 májusában, megfélemlítő körülmények között gyűl­tünk össze a Kárpátia Étteremben, hogy cselekvésre késztessük az illetékeseket� Meggyőző érvekkel zajló, fontos tárgyalás volt� Hiába� Pozsgay Imrét rövid időn belül eltávolították a Művelődési Minisztérium éléről� Lázár György és Németh Károly fölajánlották neki a Népfront főtitká­ri posztját, amit akkor nem fogadott el� Nagykövet sem akart lenni... Sok minden történt 1982-ben, ami be­folyásolta sorsunkat� A szovjet csapa­tok még itt állomásoztak, de májusban a Magyar Népköztársaságot felvették a Nemzetközi Valutaalapba, júliusban pe­dig aláírták a Világbank alapokmányát� Mitterand francia köztársasági elnök hi­vatalos látogatásra érkezett hazánkba, miközben Lengyelországban a hadiállapot züllesztette a közéletet, csak II� János Pál pápa adott reményt� Brit-argentin hábo­rú tört ki a Falkland-szigetekért� Október 1-től Helmut Kohl volt az NSZK új kan­cellárja, a Szovjetunióban pedig Brezs­nyev halála után, 1982 novemberétől az a Jurij Andropov vette át a hatalmat, aki 1955–57 között budapesti nagykövete volt a magyar szabadságharcot leverő szovjet világbirodalomnak� Az itthoni moszkovi­ták farsangoltak... Bíró Zoltánnal, Bihari Mihállyal, Zelnik Józseffel, Für Lajossal. Gombár Csaba- 3 Ludányi András (la): Múltunk, jövőnk és halottaink emlékezete. Itt-ott, 1983/3., 4–7. 4 Ironikus elnevezése az 1960-as évektől szerve­ződő asztaltársaságnak, amelynek „tagjai” között a Magyar Demokrata Fórum alapítói és szellemi holdudvarának fontos képviselői közül többet megtalálunk. Az elsősorban bölcsészek alkotta tár­saság tagjai között találjuk az informálisan vezető szerepet vállaló Kiss Ferenc irodalomtörténészt, valamint Für Lajost, Bíró Zoltánt, Kiss Gy. Csabát és Bakos Istvánt is. Időnként jelen volt köztük Fekete Gyula, Csoóri Sándor, Csurka István, Sára Sándor, Kósa Ferenc, Czine Mihály és Ilia Mihály is. Lsd. Szécsi Árpád: Az MDF megalakulása, 1979–1990. História, 2002/8, [21–24] 21. (A szerk.) 41

Next