Rendszerváltó szemle 2022. tavasz-nyár (7. évfolyam, 1-2. szám)
MŰHELY - Nagymihály Zoltán: Szellem és cselekvés. Lakitelekről három tételben – 1979, 1985, 1987
115 Műhely megrendezni - a Kiskunmajsai Helytörténeti Gyűjtemény éléről bocsátották el.114 A kommunista diktatúra „normális" ügymenete szerint az Antológia-est emlékezetét is el akarta törölni a föld színéről: az eseményről készült, a Magyar Televízió Szegedi Stúdiója által készített felvétel megsemmisítését Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tagja és tv-elnök rendelte el, ám arról a szegedi stúdió munkatársa, Regős Sándor - komoly személyes bátorságról tanúságot téve - másolatot készített.15 A teljes hírzárlat persze nem lehetett sikeres: Lezsák érdekében a felolvasó költők egyike, Nagy Gáspár szervezett aláírásgyűjtést - elsősorban a többi, esten megszólaló költőt szólítva meg -, de a Szabad Európa Rádió és a Tollas Tibor szerkesztette Nemzetőr is beszámolt az eseményről, méltatva azt.116 Az „októberi erdő" ragyogására alighanem két évvel később, a politikai cselekvés kezdeteikor és a fórumteremtés idején is emlékeztek az összegyűltek. A MAGYARSÁG IGAZI ESÉLYEIDRŐL AZ ALFÖLD KÖZEPÉN (1987) „Lakiteleknek lassacskán már történelmi szerepe kezd lenni. Nagy szó ez, de irodalomtörténeti szerepe már van, hiszen ezelőtt nyolc évvel, amikor itt a fiatal írók összejöttek, magában véve Illyés Gyula jelenléte és felszólalása is irodalomtörténetivé avatta azt az alkalmat... [...] Volt ezután itt más összejövetel is, amikor tizennégytizenöt költő estjére félezren összejöttek az ország minden részéből ide, szintén Lakitelekre. Vagy a köztünk lévő Buda Ferenc ötvenedik születésnapját ünneplendő ugyancsak összejöttek ugyanezen a helyen, Lakiteleken, sokan barátok, úgyhogy ez már jogot ad arra, hogy a genius locit emlegessem ezúttal, és szeretném, hogy ha ez a mostani összejövetel szintén helyet kapna a lakiteleki, már-már a történelmet [...] érintő események sorában" - az 1987-es találkozón elnöklő Fekete Gyula így végezte el egyszerre a hely szellemének azonosítását, és tett a jövőbe mutató (valósnak bizonyuló) előretekintést. Az irodalom és a kultúra helyett (vagy sokkal inkább mellett) persze ezúttal már egyértelműen a politikáé, a változtatás reményéé, a magyarság esélyeit kutató várakozásé volt a főszerep. E tanulmányban már csak terjedelmi korlátok miatt sem térhetünk ki hosszabban a találkozó megvalósításának kétségtelenül fontos előzményeire a „tizenkilencek" levelére és annak pártbéli fogadtatására, a monori találkozóra és a „második Monor" meghiúsulására, vagy éppen a Bethlen Gábor Alapítvány hosszú évek küzdelme után való engedélyezésére. Röviden csak annyit jegyzünk meg, hogy minden itt felsorolt esemény fontos szerepet Fekete Gyula, az első lakiteleki találkozó „kormányosaként” a történelmi előzményekről is megemlékezett. Fotó: Lakiteleki Rendszerváltó Archívum: 114 Hajagos Csaba: Egy nemzeti kulturális fórum vezetőjének őszinte vallomása, avagy hol kezdődött az „ellenzékiség" 1985-ben Magyarországon? Hitel, 2015/7, 76-86. 115 Petriki. m. 2017, 16. 116 Babosi i. m. 2009, 37.; Petrik i. m. 2017, 17.; Ny. Gy. [Nyitrai Gyula]: Kultúrpolitika a gyakorlatban. Egy lakiteleki grafikai kiállítás következményei. Nemzetőr, 1985/12-1986/1,7. 117 Buda Ferenc 1986. novemberi, ötvenedik születésnapjára szűkebb baráti társaságban került sor Lakiteleken. A köszöntés természetesen a hatóságok figyelmét sem kerülhette el. Ahogy Lezsák Sándor két évtizeddel később visszaemlékezett, közel száz barát gyűlt össze, az érkezőket rendőrök igazoltatták, és végig erős készültséggel voltak jelen - miközben a község kisboltját kirabolták. Stefka István: Alapító atya. Rendszerváltók 45. Lezsák Sándor. Magyar Nemzet, 2005.12.17. 30. 118 Fekete Gyula hozzászólása. In: Lakitelek, 19871. m. 9. archivum.retorki.hu/folyoirat