Repülés, 1952 (5. évfolyam, 1-24. szám)

1952-01-10 / 1. szám

­ Az elmélet és a gyakorlat napi kérdései KÉRDÉS: Hogyan oldottam meg a több műszakban dolgozó növendékek oktatását a téli elméleti kiképzésben? FELELET: A téli időszak beálltával kevesebb az idő a repü­lésre, a kedvezőtlen időjárás és a napok rövidsége miatt. Ezt az időt kell kihasználni arra, hogy a repülés elméletét alaposan és fokozottan elsajátítsuk, hogy a nyári repülőtáborokra már elmé­letileg jól felkészült elvtársakat tudjunk küldeni. Ezzel a céllal indult meg az őszi 300 órás kiképzés. Ennek beindításával több megoldásra váró probléma merült fel, így például az olyan elvtársak továbbfejlődése, akik váltó műszakban dolgoznak s így minden héten más és más időpont­ban érnek rá. Ezek az elméleti kiképzésben csak hiányosan ve­hetnek részt, ez pedig azzal a hátránnyal jár, hogy a sok hiány­zás, annak pótlása nagyon megterhelné a növendéket és még így is kérdéses, hogy jegyzeteiből az anyagot meg tudja-e érteni. A másik kérdés pedig az, hogy a hiányzásokból rendszerint le­morzsolódás lesz. Mi mindezeket a kérdéseket úgy oldottuk meg, hogy a nö­vendékek részére azokon a napokon, mikor elméleti órák vannak, délelőtt is tartunk előadást, így elérjük, hogy a délutáni mű­szakosok is átvehetik az anyagot. De ezzel a probléma csak rész­ben oldódott meg, most már csak azt kellett elérnünk, hogy a két műszak dolgozóiból össze­állítsunk két csoportot 30 30-as lét­számmal. Itt is volt nehézségünk, mert az egyes növendékek beosztása a délutáni műszakra is különböző időtartamokra szólt. Például volt olyan is, amely egyhuzamban egy hétig, azután meg egy hónapig dolgozott délután. Ezt a kérdést úgy oldot­tuk meg véglegesen, hogy a csoportokat úgy válogattuk össze, ahogy azt az átlagos idejű munkamegoszlás megengedte, így tehát együtt tudjuk jól tartani a 30-as csoportokat. Csak arra kell állandóan az előadóknak ügyelniök, hogy a délelőtti i­s a délutáni előadás között ne legyen lemaradás, illetve előre­­u­grás. A délelőtti foglalkozásokra általában kevesebb létszám esik és így egy növendékkel többet tudunk foglalkozni. Délután vi­szont kevesebb az idő, mert több a hallgató és ebből eshetik a lentebb említett hiba. Ezek a problémák a mi alapszervezetünkben a két műszak­ban dolgozók oktatásánál, melyeket minden erőnkkel igyekez­tünk megoldani és ez sikerült is. Szűcs Antal segédoktató, Mávag alapszerv KÉRDÉS: Hogyan érdemeltem ki, hogy az MRSz tagja lettem és mi a további feladatom? FELELET: Három hónapja lettem a Mávag repülő alapszerv tagja. Hogy igyekezettel kapcsolódtam alapszervezetünk munká­jába. A vezetőség hamarosan egész sor munkát bízott rám. Ezek közül a legutóbbi tagtoborzásbeli munkám volt, amelyet a Szivattyúgyár tanműhelyében végeztem Büki Béla elvtárssal együtt. Eközben bekapcsolódtam az elméleti kiképzésbe is, ami bizony az első időben kissé nehezen ment, mert amikor az alap­szervezetbe jöttem, elvtársaim már jóval előbb tartottak. Meg­kértem az elvtársaimat a klubban, hogy segítsenek és ők min­dent szívesen megmagyaráztak, amit nem értettem, így sikerrel el is végeztem a tanfolyamot. Ezután a munkám után felvettek a klub tagjai közé és azóta is szorgalmasan tanulok, hogy méltt lehessek az MRSZ tagságára Dóró Ernő növendék* Kedves elvtársak! Mi mindketten a budapesti Üvegszigetelő­anyag-gyárban dolgozunk szakmunkásként. 1951. decemberé­ben az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy üzemünkben fel­vettek a Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltjei közé. Ezt szor­galmas munkával és politikai képzettségünk állandó fejleszté­sével értük el. Az üzemünkben továbbra is szorgalmasan dol­gozunk, emellett elhatároztuk, hogy a repülők soraiba lépünk. Amikor ezt megtettük, régi gyermekkori vágyunk teljesült. És most, amikor e sorokat írjuk, úgy érezzük, hogy a Magyar Repülő Szövetségnél reánk háruló feladatokat sikeresen meg­tudjuk majd oldani és úgy a Párt, mint dolgozó népünk bi­zalmát jó munkával fogjuk viszonozni. Az elkövetkező időkre azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az üzemünkben még­­jobban dolgozunk és fokozzuk elméleti tudásunkat. Judák Teréz és Csuha Erzsébet Műegyetemi repülő alapszervezet Én azért lehettem repülőnövendék, mert a tanműhelyben és az iskolában is jó tanulmányi eredményt értem el. Most, hogy a Magyar Repülő Szövetség alapszervezetének munkájában részt vehetek, már nem érem be azzal, hogy csak a munkában és az iskolában érjek el jó eredményt, most arra is törekszem, hogy az alapszerv minden egyes foglalkozásán megjelenjek. Tudom, csak úgy lehetek jó repülő, ha az elmélettel tisztában vagyok mert így nem fordulhat elő, hogy a kapott feladatot nem tudom jól végrehajtani. Szabad időmben is a repülés elméletével fog­lalkozom és felkészülve megyek el minden órára. Így akarom elérni, hogy minél előbb jó repülő legyek és hozzájárulhassak n­épi demokráciánk erősítéséhez. H­arazsi János Postás alapszerv* Most, hogy tagja lettem a Postás alapszervnek, fokozom termelési eredményeimet és a tanulásból még jobban kiveszem a részemet. Sztálin elvtárs születésnapjára tett felajánlásomat, az általános ötös osztályzatot már elértem, de nem állok meg, továbbra is szorgalmasan eljárok az elméleti kiképzésre és elsajátítom a 300 órás kiképzés anyagát, hogy minél előbb motoros repülő lehessek. Jarubik Gyula növendék* Amikor szülővárosomat a szovjet csapatok felszabadították, egy alkalommal kitekintettem az óvóhelyről és öt hős sztálini sólymot­ láttam átszáguldani a házunk felett. Nagyot sóhajtottam és azt gondoltam, de jó is lehet ezeknek a hős pilótáknak. Nekem már régi álmom volt az, hogy én is pilóta legyek. De most, amikor a Magyar Repülő Szövetség felhívását olvastam, minden bizalmamat Népköztársaságunkba vetem és hiszem azt, hogy segíteni fog ezt a vágyamat teljesí­teni és tervemet megvalósítani. Én a szovjet pilóták nyomán repülő akarok lenni, hogy néphadseregünkön belül dolgozó népe­met szolgálhassam. Krizsán Sámuel Az alagi szerelőiskola parancsnoka a növendékek aerodinamikai tudásának fokozottabb emelésére egy szélcsatornát készített, amellyel a növendékek szakelméleti tanulás közben kísérleteket végeznek

Next