Repülés, 1965 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1965-09-01 / 9. szám
ENDRESZ ISTVÁN: EJTŐERNYŐSÖK!!! Légideszant vállalkozások az 1939—45-ös légiháborúban V. 1944 őszén a szövetséges offenzíva ereje megtört és elsősorban utánpótlási nehézségek kezdtek mutatkozni. Hollandia gyors elfoglalásával részben új kikötők révén az utánpótlási helyzetet javíthatták volna, másrészről a Siegfried vonal megkerülésével, megnyílt volna az út Németország belseje felé. Montgomery tábornagy 2. angol hadserege (8 hadosztály) kapott parancsot 1944 szeptemberében Hollandia elfoglalására. Montgomery-nek az volt az elgondolása, hogy a frontból támadó angol hadsereg átkelőhelyeit a Maason és a Rajnán egy merész és rajtaütésszerűen légideszant vállalkozással kell gyors ütemben az esős idő beállta előtt elfoglalni. Erre a célra sikerült Eisenhowertól megkapni az engedélyt egy teljes légideszant hadsereg bevetésére. Ez a hadsereg a 82. és 101. amerikai, az 1. angol légideszant hadosztályokból és egy lengyel ejtőernyős dandárból állt. A terv szerint a három hadosztályt az angol páncélos csapatok és az ezeket követő gyalogság támadási irányában kellett bevetni, így a 101. hadosztályt Eindhoven, a 82-t Nijmegen, az 1. angol hadosztályt Arnhem körzetében. A közel 30 000 emberből álló légideszant hadsereg szállítására hatalmas erőket kellett megmozgatni. A tervek szerint a szállítást 1150 motoros szállítógép és 2277 vitorlázó végzi. Az embereken kívül 550 löveget, 1689 járművet és 4770 tonna utánpótlási anyagot (fegyver, élelem) kellett elhelyezni az adott körzetekben. A légideszant hadsereg első lépcsőjének szállítására 1049 szállító és 478 vitorlázógép volt tervezve. A hatalmas arányú ejtőernyős offenzíva 1944. szeptember 17-én indult meg. A támadás első napján 1113 szövetséges bombázógép 1240 vadászgép kíséretében biztosította a leszállást. A két amerikai hadosztály leszállása viszonylag simán zajlott le, különösen a 101. hadosztály kihelyezése volt pontos. A hadosztály másnapra már el is foglalta a várost a kijelölt pontokkal együtt. A 82. hadosztály feladata volt Mijmegen város Waal hídjának, valamint a várostól délkeletre fekvő Groesbeek magaslat elfoglalása. A hadosztály teljesítette feladatait és másnapra a kezében tartotta a kijelölt célpontokat. Ebben az időben már elérték a várost a frontból támadó angol páncélos alakulatok. A Waal híd elfoglalásánál izgalmas epizód játszódott le. Az amerikai ejtőernyősök határozott rohammal foglalták el a híd északi részét és röviddel rá az egész hidat. Tüstént megkezdődött az angol gyalogság és harckocsik átvonulása. Félő volt azonban, hogy a németek aláaknázták a hidat, ily módon az bármelyik pillanatban a levegőbe repülhet. Egy a 101. hadosztállyal leereszkedett holland hadnagy ekkor városi telefonon felhívta egyik barátját és ennek riasztására holland partizánok siettek a helyszínre, akiknek pontos tudomásuk volt arról, hogy a németek hol helyezték el a robbanó tölteteket. Közös erővel eltávolították a híd pilléreiről az aknákat és a szövetséges átvonulás nyugodtan folyt tovább. Az 1. angol légideszant hadosztály (több mint 9000 ember) 16 km-re északra Nijmegentől és Alsó-Rajna partján fekvő Arnhem város közelében szállt le. A hadosztálynak az volt a feladata, hogy a városban levő Rajna hidakat foglalja el. Az 1. angol ejtőernyős hadosztály parancsnoka Robert Urquhart 42 évével egyike volt a legfiatalabb brit tábornokoknak. Bár a „vörös ördögök” (így nevezték a hadosztály ejtőernyőseit piros baszk sapkájukról) leszállása sikerült Arnhem térségében, már az első napon igen nehéz helyzetbe kerültek. Felfejlődésük után csak egy zászlóaljnak sikerült bejutnia a városba és nagy vérveszteségek árán elfoglalni az egyik Rajna híd feljáróját. Német páncélos osztagok azonban ezt a zsázlóaljat rövidesen elszigetelték. A bevetés utáni harmadik napon a németek ellenállása nagyon megerősödött. Tigris harckocsikkal, nehézfegyverekkel támadták az angol ejtőernyősöket. Ezekben a harcokban a hadosztály szétforgácsolódott, majd ezeket a szétszórt erőket a németek körülzárták egy 159 kilométeres területen. A körülzárt alakulatok hevenyészett futóárkokban, házromok között kerestek menedéket a gyilkos akna, lángszóró, harckocsilövegek és 88-asok tüzével szemben. A „vörös ördögök” reménytelen helyzetben védekeztek 9 nap és 9 éjjelen keresztül. A nyomasztó túlerővel szemben, bekerítésben vívott harcokat Arnben. Az I. angol légideszant hadosztály tragédiája tízban Arnhem felé. A deszantokat 1150 motoros szállító repülőgép és 2277 vitorlázó szállító repülőgép vitte a célhoz, összesen 4770 tonna utánpótlási anyagot tettek le a kijelölt körzetekben. Az 1. angol légideszant hadosztály leszállása Arnhem mellett.