Repülés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1970-07-01 / 7. szám

Az MSZMP ifjúságpolitikai irányelveinek érvényesítése a repü­lőklubokban írta: Réti Antal, az MHSZ főtitkárhelyettese 1970. február 17—18-án tárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a párt ifjúságpolitiká­jának néhány kérdését. Ez a Központi Bizottsági ülés állásfoglalásával és a hozott határozattal hosszú időre, irányt mutató feladatokat szabott meg a párt­­szervezetek, a KISZ-szervezetek, az ál­lami és társadalmi szervezetek részére, egyszóval azok számára, akik a felnö­vekvő fiatalokkal valamilyen formában kapcsolatot tartanak, akik ifjúságunk nevelésével foglalkoznak, akik szív­ügyüknek tekintik szocialista társadal­munk fejlődését, előrehaladását és ezen belül a társadalom fejlődésének irányát meghatározó, a jövő felnőtt társadalma, a ma ifjúsága között végzendő munkát. Az állásfoglalás és a határozat meg­jelenése óta a kommunisták százezrei­nek részvételével olyan pezsgő, lendü­letes munka indult meg, amelynek eredményeit természetesen csak hosszú idő múltán mérhetjük fel. Ebből a munkából nemcsak a pártszervezetek­nek, a kommunistáknak, a párt ifjú­sági szervezetének, a KISZ-nek, hanem többek között a Magyar Honvédelmi Szövetség repülőklubjainak — és más klubjaiban is — tevékenykedő klubtit­károknak, oktatóknak, KISZ-csoportok­­nak is részt kell vállalni, hiszen e ha­tározat számukra is irányadó az ifjú­ság, a repülő és ejtőernyős növendékek neveléséhez. A Központi Bizottság e nagyjelen­tőségű dokumentumában többek között állást foglalt az ifjúság társadalmi sze­repével, erkölcsi, politikai és világné­zeti állapotával, az ezekre vonatkozó legfontosabb tényezőkkel kapcsolatban. Ezek közül most csak egyetlen fontos kérdést emelünk ki, melyet Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára a vita során így fogalmazott meg: „ ... Ifjúságunk er­kölcsi normái úgy kezdődjenek, hogy az ifjú legyen hazafi és internaciona­lista, tanuljon, dolgozzék, tegyen eleget honvédelmi kötelezettségének.” A repülő klubokban tevékenykedő fiatalok nevelésénél a klubok vezetői­nek és oktatóinak mindenekelőtt­ azt kell elérni, hogy a jövő repülői és ejtő­ernyősei megfeleljenek ezeknek az er­kölcsi követelményeknek. Ám, hogy ezt a célkitűzést elérjük, nem elegendő megtanítani őket az aerodinamika sza­bályaira, a botkormány kezelésére. Midenekelőtt meg kell ismerni azo­kat a problémákat, melyek a fiatalokat foglalkoztatják, azokat a tényezőket, melyek sokszor minden jószándékuk ellenére is helytelen irányba alakítják jellemüket, befolyásolják magatartásu­kat, meghatározzák cselekedeteiket. Az MHSZ Országos Központja, a Ma­gyar Repülő Szövetség elnöksége most végzi azt a párt ifjúságpolitikai hatá­rozatával kapcsolatos elemző és felmérő munkát, amely a klubjainkba tömörülő fiatalok nevelésével kapcsolatos felada­tokat megszabja. A központi szervek ezen tevékenysége azonban nem kész­tetheti klubjainkat, illetve klubjaink vezető szerveit tétlenségre, arra, hogy várjanak az elöljáró szervek intézke­désére, hogy már most, öntevékenyen ne foglalkozzanak e határozattal, annak megismerésével és feldolgozásával. Ebből ered az a feladat, hogy a re­pülő és ejtőernyős klubokban már a közeljövőben napirendre kell tűzni a Központi Bizottság határozatának meg­ismerésével és feldolgozásával kapcso­latos munkát. Ennek során az első és legfontosabb feladat az, hogy a klub­titkárok, szakosztályvezetők, oktatók, a klubtanácsok tagjai alaposan tanulmá­nyozzák és ismerjék meg az állásfogla­lásban és határozatban felvetett problé­mákat, kérdéseket. Miért van erre szükség? Mindenekelőtt azért, mert köztudott, hogy repülőklubjaink — bár országos viszonylatban nem nagy átfogó szervei a fiataloknak — tagjainak döntő több­sége a fiatalok közül kerül ki. Ennek tudatában tehát minden vezetőnek kö­telessége megismerni e nagyjelentőségű állásfoglalás részkérdéseit is. Ám a klu­bokban folyó munka jelentőségét te­kintve sem hagyható figyelmen kívül e határozat. Ugyanis nem lehet mind­egy számukra, hogy a magyar sport­repülés és ejtőernyős sport utánpótlása, a hazát­ védő hivatásukra, a repülőtiszti pályára klubjainkban készülő fiatalok, a sorköteles ejtőernyősök között milyen nevelőmunka folyik, hogy készítjük fel őket azokra a feladatokra, melyeket ma még a felnőttek végeznek. Az állásfoglalás és határozat megis­merése azonban csak az első lépés, melyet klubjainkban meg kell tenni ahhoz, hogy a jövőben előbbre juthas­sanak, hogy sikeresebben dolgozhassa­nak, nagyobb eredményeket érjenek el. A soron következő feladat az, hogy a határozat szellemében minden klubunk­ban felmérjék az ott tömörült fiatalok helyzetét, a helyi problémákat, meg­állapítsák azt, hogy a nevelőmunka során milyen hibákat követtek el és mi­lyen módszereket alkalmaztak. S ha már az egyes klubok helyzetének fel­mérésénél tartunk, felhívjuk a figyel­met arra, hogy­ a klubokban tömörülő fiatalok nevelésének kérdése nemcsak a klubtitkárok, a szakosztályvezetők, a klubtanácsok és az oktatók ügye. A fia­taloké, leginkább azoké, akik nagy lel­kesedéssel vesznek részt a kiképzésben, akik a repülés és ejtőernyős sport sze­­retetétől fűtve küzdik le a­zokat a ne­hézségeket, melyekkel nap mint nap szembe találják magukat. A KB állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a nevelők és a fiatalok között sokszor nincs megfelelő kapcsolat, hogy a fiatal korosztályok nincsenek megfe­lelően képviselve még az ifjúsági szer­vezet, KISZ vezetőszerveiben sem, hogy sokszor nem vesszük figyelembe a fiatalok igényeit, nem hallgatjuk meg véleményüket. Úgy gondoljuk, abból a munkából, amely az ifjúságpolitikai állásfoglalás és határozat feldolgozásával kapcsolat­ban repülőklubjaink előtt áll, nem hagyhatók ki a fiatalok sem. Nekik is meg kell ismerni a határozatot. A hatá­rozat helyi feldolgozása során nekik is részt kell vállalniuk a feladatok ki­alakításában, meg kell hallgatni az ő véleményüket és igényeiket is. A Központi Bizottság legutóbb 1957- ben foglalkozott ilyen mélyrehatóan és átfogóan az ifjúság helyzetével, neve­lésének problémáiról és feladatairól. Az azóta eltelt csaknem egy és fél év­tized jelentős változásokat hozott ha­zánk fejlődésében, szocialista társadal­munk életében. Ezek a változások éle­sen visszatükröződnek ifjúságunk er­kölcs-politikai állapotában, jellemében, megnyilvánulási formáiban, de ezek a változások mind nagyobb követelmé­nyeket támasztanak az ifjúsággal szem­ben. Nekünk a magyar repülés jövő­jéért fáradozó felnőtteknek — ha a jö­vőben még nagyobb sikereket akarunk elérni — e változások következtében létrejövő problémák figyelembevételé­vel kell meghatározni a saját és a re­pülőklubok előtt álló feladatokat is. Tudomásul kell vennünk, hogy társa­dalmunk fejlődésének rohanó üteme következtében a fiatalok ma már más helyet foglalnak el a társadalomban, más szempontok szerint kell megítélni őket, más követelményeket kell velük szembe támasztani és más lehetősége­ket kell teremteni számukra. Ennek kapcsán alapvetően új problémák ke­rülnek felszínre a fiatalok között foly­tatott nevelőtevékenység során, és más eszközöket és módszereket kell alkal­mazni a fiatalok nevelésénél, mint más­fél-két évtizede, tehát abban az idő­ben, amikor a ma ifjúságát alakító, formáló felnőtt társadalom még ifjú­korát élte. Csak akkor tudunk eredmé­nyeket elérni, és akkor leszünk képesek előrejutni, ha e változásokat és az azok­ból adódó követelményeket figyelembe véve, a párt ifjúságpolitikai állásfog­lalásának szellemében foglalkozunk a jövő nemzedékével, hogy­­a­ szocializ­mus építésének további útján becsület­tel helyt tudjanak állni.

Next