Repülés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
Az MSZMP ifjúságpolitikai irányelveinek érvényesítése a repülőklubokban írta: Réti Antal, az MHSZ főtitkárhelyettese 1970. február 17—18-án tárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdését. Ez a Központi Bizottsági ülés állásfoglalásával és a hozott határozattal hosszú időre, irányt mutató feladatokat szabott meg a pártszervezetek, a KISZ-szervezetek, az állami és társadalmi szervezetek részére, egyszóval azok számára, akik a felnövekvő fiatalokkal valamilyen formában kapcsolatot tartanak, akik ifjúságunk nevelésével foglalkoznak, akik szívügyüknek tekintik szocialista társadalmunk fejlődését, előrehaladását és ezen belül a társadalom fejlődésének irányát meghatározó, a jövő felnőtt társadalma, a ma ifjúsága között végzendő munkát. Az állásfoglalás és a határozat megjelenése óta a kommunisták százezreinek részvételével olyan pezsgő, lendületes munka indult meg, amelynek eredményeit természetesen csak hosszú idő múltán mérhetjük fel. Ebből a munkából nemcsak a pártszervezeteknek, a kommunistáknak, a párt ifjúsági szervezetének, a KISZ-nek, hanem többek között a Magyar Honvédelmi Szövetség repülőklubjainak — és más klubjaiban is — tevékenykedő klubtitkároknak, oktatóknak, KISZ-csoportoknak is részt kell vállalni, hiszen e határozat számukra is irányadó az ifjúság, a repülő és ejtőernyős növendékek neveléséhez. A Központi Bizottság e nagyjelentőségű dokumentumában többek között állást foglalt az ifjúság társadalmi szerepével, erkölcsi, politikai és világnézeti állapotával, az ezekre vonatkozó legfontosabb tényezőkkel kapcsolatban. Ezek közül most csak egyetlen fontos kérdést emelünk ki, melyet Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a vita során így fogalmazott meg: „ ... Ifjúságunk erkölcsi normái úgy kezdődjenek, hogy az ifjú legyen hazafi és internacionalista, tanuljon, dolgozzék, tegyen eleget honvédelmi kötelezettségének.” A repülő klubokban tevékenykedő fiatalok nevelésénél a klubok vezetőinek és oktatóinak mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a jövő repülői és ejtőernyősei megfeleljenek ezeknek az erkölcsi követelményeknek. Ám, hogy ezt a célkitűzést elérjük, nem elegendő megtanítani őket az aerodinamika szabályaira, a botkormány kezelésére. Midenekelőtt meg kell ismerni azokat a problémákat, melyek a fiatalokat foglalkoztatják, azokat a tényezőket, melyek sokszor minden jószándékuk ellenére is helytelen irányba alakítják jellemüket, befolyásolják magatartásukat, meghatározzák cselekedeteiket. Az MHSZ Országos Központja, a Magyar Repülő Szövetség elnöksége most végzi azt a párt ifjúságpolitikai határozatával kapcsolatos elemző és felmérő munkát, amely a klubjainkba tömörülő fiatalok nevelésével kapcsolatos feladatokat megszabja. A központi szervek ezen tevékenysége azonban nem késztetheti klubjainkat, illetve klubjaink vezető szerveit tétlenségre, arra, hogy várjanak az elöljáró szervek intézkedésére, hogy már most, öntevékenyen ne foglalkozzanak e határozattal, annak megismerésével és feldolgozásával. Ebből ered az a feladat, hogy a repülő és ejtőernyős klubokban már a közeljövőben napirendre kell tűzni a Központi Bizottság határozatának megismerésével és feldolgozásával kapcsolatos munkát. Ennek során az első és legfontosabb feladat az, hogy a klubtitkárok, szakosztályvezetők, oktatók, a klubtanácsok tagjai alaposan tanulmányozzák és ismerjék meg az állásfoglalásban és határozatban felvetett problémákat, kérdéseket. Miért van erre szükség? Mindenekelőtt azért, mert köztudott, hogy repülőklubjaink — bár országos viszonylatban nem nagy átfogó szervei a fiataloknak — tagjainak döntő többsége a fiatalok közül kerül ki. Ennek tudatában tehát minden vezetőnek kötelessége megismerni e nagyjelentőségű állásfoglalás részkérdéseit is. Ám a klubokban folyó munka jelentőségét tekintve sem hagyható figyelmen kívül e határozat. Ugyanis nem lehet mindegy számukra, hogy a magyar sportrepülés és ejtőernyős sport utánpótlása, a hazát védő hivatásukra, a repülőtiszti pályára klubjainkban készülő fiatalok, a sorköteles ejtőernyősök között milyen nevelőmunka folyik, hogy készítjük fel őket azokra a feladatokra, melyeket ma még a felnőttek végeznek. Az állásfoglalás és határozat megismerése azonban csak az első lépés, melyet klubjainkban meg kell tenni ahhoz, hogy a jövőben előbbre juthassanak, hogy sikeresebben dolgozhassanak, nagyobb eredményeket érjenek el. A soron következő feladat az, hogy a határozat szellemében minden klubunkban felmérjék az ott tömörült fiatalok helyzetét, a helyi problémákat, megállapítsák azt, hogy a nevelőmunka során milyen hibákat követtek el és milyen módszereket alkalmaztak. S ha már az egyes klubok helyzetének felmérésénél tartunk, felhívjuk a figyelmet arra, hogy a klubokban tömörülő fiatalok nevelésének kérdése nemcsak a klubtitkárok, a szakosztályvezetők, a klubtanácsok és az oktatók ügye. A fiataloké, leginkább azoké, akik nagy lelkesedéssel vesznek részt a kiképzésben, akik a repülés és ejtőernyős sport szeretetétől fűtve küzdik le azokat a nehézségeket, melyekkel nap mint nap szembe találják magukat. A KB állásfoglalása hangsúlyozza, hogy a nevelők és a fiatalok között sokszor nincs megfelelő kapcsolat, hogy a fiatal korosztályok nincsenek megfelelően képviselve még az ifjúsági szervezet, KISZ vezetőszerveiben sem, hogy sokszor nem vesszük figyelembe a fiatalok igényeit, nem hallgatjuk meg véleményüket. Úgy gondoljuk, abból a munkából, amely az ifjúságpolitikai állásfoglalás és határozat feldolgozásával kapcsolatban repülőklubjaink előtt áll, nem hagyhatók ki a fiatalok sem. Nekik is meg kell ismerni a határozatot. A határozat helyi feldolgozása során nekik is részt kell vállalniuk a feladatok kialakításában, meg kell hallgatni az ő véleményüket és igényeiket is. A Központi Bizottság legutóbb 1957- ben foglalkozott ilyen mélyrehatóan és átfogóan az ifjúság helyzetével, nevelésének problémáiról és feladatairól. Az azóta eltelt csaknem egy és fél évtized jelentős változásokat hozott hazánk fejlődésében, szocialista társadalmunk életében. Ezek a változások élesen visszatükröződnek ifjúságunk erkölcs-politikai állapotában, jellemében, megnyilvánulási formáiban, de ezek a változások mind nagyobb követelményeket támasztanak az ifjúsággal szemben. Nekünk a magyar repülés jövőjéért fáradozó felnőtteknek — ha a jövőben még nagyobb sikereket akarunk elérni — e változások következtében létrejövő problémák figyelembevételével kell meghatározni a saját és a repülőklubok előtt álló feladatokat is. Tudomásul kell vennünk, hogy társadalmunk fejlődésének rohanó üteme következtében a fiatalok ma már más helyet foglalnak el a társadalomban, más szempontok szerint kell megítélni őket, más követelményeket kell velük szembe támasztani és más lehetőségeket kell teremteni számukra. Ennek kapcsán alapvetően új problémák kerülnek felszínre a fiatalok között folytatott nevelőtevékenység során, és más eszközöket és módszereket kell alkalmazni a fiatalok nevelésénél, mint másfél-két évtizede, tehát abban az időben, amikor a ma ifjúságát alakító, formáló felnőtt társadalom még ifjúkorát élte. Csak akkor tudunk eredményeket elérni, és akkor leszünk képesek előrejutni, ha e változásokat és az azokból adódó követelményeket figyelembe véve, a párt ifjúságpolitikai állásfoglalásának szellemében foglalkozunk a jövő nemzedékével, hogya szocializmus építésének további útján becsülettel helyt tudjanak állni.