Repülés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

A NASA A HOLD BOMBÁZÁ­SÁT TERVEZI, miután az Apolló­—12 ,,Intrepid’' nevű üres holdkompjának felcsapódása fel­tűnést keltő eredményekkel járt. Ezért az Apolló—12 repülésénél, a mintegy 14 000 kg súlyú 3. Sa­­turn-lépcsőt nem juttatják — mint eddig — távoli holdkörüli pályára, hanem megcéloznák vele a Holdat. A kutatók a felcsapó­­dástól, amely 10 tonna TNT rob­banóerejének felel meg, új fel­ismeréseket várnak, amit a szeiz­mográf majd a Földre jelent. A szeizmográfot Conrad és Bean állították fel a Viharok­ Tengeré­­ben. REPÜLŐGÉPEN SZÁLLÍTOTT GALAMBOK. Kis évből két posta­galambot adtak el Irkuckba. A madarakat sugárhajtású repülő­gépen szállították Ukrajnából Kelet-Szibériába. A két galamb egy hét múlva megszökött a Bajkál-tó melletti galambdúcból és másfél év múlva visszaérkez­tek Kijevbe, régi fészkükbe. Ha­zafelé repülve 4800 kilométert tettek meg. WANKELMOTOROS REPÜLŐ­GÉP. Az amerikai Lockheed üzemekben Wankelmotorral fel­szerelt felderítő repülőgépet épí­tettek. Az első modellt a QT—3-at Vietnamban már bevetették. A gép repülés közben olyan halk, hogy még 30 méteres magasság­ban sem fedezték fel. Nyilván motoros vitorlázó repülőgépről van szó, melynek falégcsavarja nem okoz nagyobb zajt, mint egy madárraj szárnycsapdosása. A gép fesztáva 17,4 m, hossza 9,15 m. Két pilótája harang alakú üvegkupola alatt ül (v. ö. Nem­zetközi Gépmagazin). CSÓKOS KUTATÁSI MEGBÍ­ZÁS. A wisconsini egyetem hall­gatói és hallgatónői újabban két tanár felügyelete mellett csóko­­lódzhatnak. Jövendő űrrepülések számára a NASA megbízásá­ból kutatják a hűlések és fertő­zések átvitelének lehetőségét „szélsőséges földi feltételek” mellett. A feltételek: a kísérle­tet bekötött szemmel kell, hogy­­végezzék és nem válogathatnak a partnerek, illetve a partnerek között. A jelentkezők száma minden várakozást felül­múlt. IZRAELI PILÓTÁK NYUGAT­­NÉMETORSZÁGBAN. Egyiptomi hírügynökségi jelentések szerint Hamburgban izraeli pilótákat ké­peznek ki partizánok elleni heli­kopter bevetésekre. IL—14-BEN KÁVÉHÁZ. A csinos 19 éves Marion Heimeshoff az egyetlen légikisasszony Halle vá­rosában. A város kultúrparkjá­­ban felállított IL—14-ben beren­dezett INTERFLUG-kávéház „utasait” szolgálja ki. Míg a ven­dégek kényelmesen ülve kávé­jukat fogyasztják, színesfilmes szimultánrepülésben vesznek részt. Természetesen előtte valódi gyümölcslevet és bonbont is kapnak, mint az INTERFLUG- nál. A KŐKORSZAKBAN, Indonéziá­ban, főleg Nyugat-Irián és Kali­mantan dzsungelvidékein légifel­derítéssel a civilizációtól telje­sen elzárt törzsi közösségeket fedeztek fel. E területeken 635 000 indonéz még ma is a kőkorszak­ban él. ŰRPORSZÍVÓ: Herbert B. That­cher altábornagy, az amerikai Űrvédelmi Kutató Intézet veze­tője a Föld körül keringő objek­tumok számát több mint ezer­százra becsüli. Ez a szám 1980-ig előreláthatólag hétezerre növe­kedik. A kutató­intézetben je­lenleg olyan készülék kifejlesz­tésén dolgoznak, amely óriás porszívóhoz hasonlóan tisztítja majd meg a világűrt ezektől az objektumoktól. * A SVÁJCI MR. HEFNER, PLAY­BOY SZERVEZETE számára egy teljesen fekete színű DC—9 típusú sugárhajtású utasgépet építettek. Függőleges vezérsíkját a Playboy nyúl díszíti. Belső berendezése egy millió dollárba került. A gépben iroda, konferencia-terem, lakó- és alvóhelyiség, valamit fedélzeti konyha is van. REPÜLŐGÉPEK VESZÉLYEZTE­TIK A MŰEMLÉKEKET. Az Unesco szakemberei megállapí­tották, hogy az athéni Parthenon templom és az Akropolisz egyéb ókori elemei, de más görög mű­emlékek is az utóbbi időben olyan nagy mértékben károsod­tak, hogy azokat veszélyeztetet­teknek kell tekinteni. A veszélyt előidéző okok között az első he­lyen a sugárhajtású repülőgépek okozta rázkódások szerepelnek. Az Unesco 8000 dollárt bocsátott rendelkezésre a védelmi intéz­kedésekre vonatkozó szakértői vélemény kidolgozására. Nem valószínű — írja az osztrák Volkstimme —, hogy a szakértők az egyedüli helyes intézkedést fogják követelni, ti. a NATO ki­tiltását, amely egyrészt a leve­gőből, másrészt a junta felől rázkódtatja meg Görögországot. ÚJ NEMZETKÖZI REKORDKÉNT ismerte el a FAI William Ross Briegleb amerikai vitorlázó pi­lóta eredményét, aki 1969. július 31-én Kaliforniában 100 km-es háromszögrepülésben 111 304 km/ óra átlagos sebességet ért el. A korábbi rekordot a lengyel Kluka és Wyrzzanowski tartotta 1964-től. Az új rekorder az El Mirage repülőklub vezető okta­tója és Amerika legjobb vitor­lázórepülői közé tartozik. AZ ISMERT SVÁJCI „ELFE” vi­torlázógépek tervezője, Albert Neukom, új nagy teljesítményű versenygép építésének befejezé­sén dolgozik, amelynek fesztá­­volsága 23 m lesz. A tervek sze­rint az amerikai világbajnoksá­gon a svájci pilóták már ezzel a géppel repülnek. A BOEING KÜLÖNLEGES MISZ­­SZIÓJA. A párizsi füvészkert nyolc hónappal ezelőtt Guyaná­ból egy fogatlan, háromujjú laj­­hárt kapott. A kihalófélben levő állatfajta e rendkívül ritka pél­dánya egy ideig szőlőlevelekkel táplálkozott, pedig hazájában majdnem kizárólag a Cecropia nevű fa leveleiből él. Egy idő óta a lajháron gyengélkedés jelei mutatkoztak. E ritka állat meg­mentése érdekében — az összes európai állatkertekben csupán ez az egy példány létezik belőle — a párizsi füvészkert igazgató­sága felkérte az Air FRANCE-ot, hogy a jövő tavaszig hetenként egy láda Cecropia-levelet hoz­zon egyik BOEING gépének fe­délzetén Orlyba. Az első szállít­mány már meg is érkezett a ritka állat számára. REPÜLŐGÉP-KATASZTRÓFÁK FELDERÍTÉSE KUTYÁKKAL. A repülőgépek személyzete köte­les olyan készüléket magával vinni, amely a légiút során auto­matikusan regisztrál különböző adatokat. Pl. repülési irányról, magasságról, sebességről, a hajtó­művek, valamint más fontos mű­szerek működéséről. Ezek az adatok egy esetleges katasztrófa esetén fontos támpontokat szol­gáltatnak a kivizsgáláshoz. Je­lenleg probléma, hogy ha a ron­csok nagy területen szóródnak széjjel, nagyon nehéz ezt a ké­szüléket megtalálni. Ezt most úgy akarják megoldani, hogy e készülékre squalent tartalmazó üvegcsét erősítenek. Balesetkor ez eltörik és tartalma átitatja a szerkezet felületét. A squalen többek között a faggyúban for­dul elő és azok közé az anya­gok közé tartozik, amelyekre a kutyák szaglóérzéke kiválóan reagál. Amikor kísérletképpen e vegyszerrel bekent tárgyakat egy baleset színhelyének környékén szétszórták, ezeket a kutyák könnyűszerrel megtalálták. REPÜLŐ TULIPÁNOK. Szófiából 5 év óta reggelenként repülőgé­pek visznek virágot a Szovjet­unióba, Franciaországba, Hollan­diába, Skandináviába, Libanon­ba stb. Csak az idei tavaszi bul­­gár tulipán termés 3 millió db volt. A jövő szezonban újabb másfélmillió tulipánnal számol­nak. A legjobb téli vevő Hollan­dia. Ott ugyanis, sok amszter­dami gavallér repülőgépen érke­zett bulgár tulipánnal megy randevúra. Újszerű pályaburkolat. Egy nyugatnémet gyár EL27 el­nevezéssel légikikötők számára műanyag alapú, új pályaburkola­tot fejlesztett. Ez az összes ha­gyományos útburkolatra felhord­ható, és 12 óra múlva 1600/o-ig megterhelhető. Fagyálló, érzéket­len az összes hajtóanyagokkal és olajokkal, valamint vegyszerek­kel szemben, felszíne durvaszem­csés és dörzsálló. KIBŐVÍTIK A SZOVJET ŰR­REPÜLÉSEK ELLENŐRZŐHÁLÓ­­ZATÁT. A. Alexandrov és P. Artemjev szovjet űrkutatási szakemberek közölték, hogy a szovjet űrrepüléseknél a jövőben több hajót és repülőgépet alkal­maznak parancsnoki mérő- és ellenőrző állomásként. A Vénusz és a Mars-repülésekkel kapcso­latos követelmények az ilyen állomásoknak a Szovjetunión kí­vüli létesítését is szükségessé tették. Míg az amerikaiak az egész földgömböt átölelő pa­rancsnoki és mérőhálózattal ren­delkeznek, a szovjet űrkutatás főleg hazai területen levő állo­másokkal dolgozik. Ennek kö­vetkeztében a szovjet űrhajók kikerülnek a földi állomások ellenőrzése alól, ha a földgömb túlsó oldalán repülnek. A Szo­juz—6, 7 és 8 repülésénél már ha­jókat és repülőgépeket is beál­lítottak e célra. MOSZKVA—LAGOS. Az Aeroflot megnyitotta a Moszkva—Lagos légi vonalát. A szovjet utasszál­lító repülőgépek Budapesten, Tunison és Bamakón át repül­nek Nigériába. A menetidő 20 óra. Megnyílt a Moszkva—Brazza­ville vonal is. JAPÁN GÉPEK A SZOVJET­UNIÓ FELETT. A Moszkvában aláírt új szovjet—japán légifor­galmi egyezmény alapján a Ja­pán Airlines az 1970. évi nyári menetrend életbelépésétől kezdve Tokióból, Moszkván át Párizsba és Londonba repül. A japán tár­saság ezzel megteremti az első közvetlen összeköttetést Nyugat- Európa és Tokió között, a Szov­jetunión át. A japán és a szovjet légiforgalmi társaságok eddig közösen látták el a Tokió­c- Moszkva vonalat az Aeroflot gé­peivel és személyzetével. Japán most megkapta a jogot, hogy sa­ját gépeit saját személyzettel járassa. A SZÁZHARMADOS Bremerha­ven környékén lezuhant egy RF 104—G típusú Starfighter felde­rítő repülőgép, amely éjjeli mélyrepülést végzett. Ez volt a bonni légierő 103-ik lezuhant Starfightere. AZ AUA TÉLI MENETRENDJE. Az Osztrák Légiforgalmi Tár­saság november 1-én életbe­lépett téli menetrendjével, a szö­vetségi országok tiltakozása el­lenére, tetemesen csökkentette a belföldi légiforgalmat. A Bécs— Innsbruck és a Bécs—Graz—Kla­genfurt járatok télen nem köz­lekednek. E csökkenés oka rész­ben az, hogy a szövetséges orszá­gok nem voltak hajlandók az AUA deficitjének fedezetéhez­ hozzájárulni, másrészt pedig az, hogy az AUA eladta a két Bel­vedere gépét. A nemzetközi vo­nalakon alig van változás Moszkvába hetenként két Boe­ing, és egy Caravelle repül. DELFIN-NEPSZAMLALAS. Az Azovi és a Fekete-tengeri Halá­szati és Óceánográfiai Intézet delfinszámlálást végez a levegő­ből. Az intézet kutatói különle­ges felszerelésű repülőgépekkel átrepülik a négyzetekre osztott parti vizeket. A delfinek, ame­lyek a tenger felszínén tartóz­kodnak, kitűnően láthatók. Már eddig is megállapították, hogy az 1965. évi fogási tilalom óta a delfinek száma erősen megnöve­kedett. A legnagyobb delfin­­gyülekezetet a kaukázusi parto­kon észlelték. MILLIÓS VESZTESÉGEKET OKOZ a KÖD. 1947 óta még soha­sem esett ki a frankfurti légiki­kötőben a köd következtében annyi le- és felszállás, mint az elmúlt utolsó negyedévben. A légikikötő közlése szerint a vesz­teségek 1,7 millió nyugatnémet márkára rúgnak. A Lufthansa összes ködkára 2 millió nyugat­német márka. A kihatások a gazdasági élet egészére még sok­kal nagyobbak. Schmiesheck müncheni professzor mechanikai ködtelenítő eljárást fejlesztett, amelynél a felszívott ködös le­­ve­gőt forgószitába préselik, mi­közben a vízrészecskék 80%-a le­csapódik. Ezt a levegőt ezután ismét a ködbe préselik, amely így állandóan felhígul. Ennek az eljárásnak a megvalósításához a frankfurti légikikötőben órán­ként 60 000 köbméter levegőt kel­lene állandó mozgásban tartani. Ehhez 130 000 LE energiára lenne szükség, ami 12 db Boeing—737­ hajtómű teljesítményének felel meg. NEM SIKERÜLT REPÜLŐGÉP - SZÖKTETÉS. Két santiagói fiú, az egyik 15, a másik 16 éves, egy chilei forgalmi repülőgépet Ku­bába akart szöktetni. Közvetle­nül a felszállás után a Caravelle pilótáit fegyverrel arra akarták kényszeríteni, hogy Santiagóból ne Dél-Chilébe, hanem Kubába repüljenek. A gépnek azonban a chilei Antifagastában közbeeső leszállást kellett végeznie, mert nem volt elég az üzemanyaga. Az 56 utas itt elhagyhatta a meg­szöktetett gépet, ami azonban hajtóműhiba miatt nem tudott újra felszállni. A két fiú ek­kor a személyzetet arra kény­szerítette, hogy egy éppen akkor leszállt másik Caravellre szálljon át, és feltankolás végett Limába repüljön. A start után félórával a pilóták a gép vezetését átad­ták a stewardnak és a fedélzeti mérnöknek, az utasfülkébe oson­tak, a két fiút lefegyverezték és megkötözték. A Caravelle vissza­repült And­ragastába, ahol a két légikalózt átadták a rendőrség­nek. MEGBÍZHATÓ RAKÉTÁK. A korszerű rakéták megbízhatósá­gát Ruppe professzor, a mün­cheni műszaki főiskola űrhajó­zási szakembere a következőkép­pen érzékelteti: A V—2 rakétá­nak mintegy 600 próbaindításra volt szüksége, ami némiképpen működött. Az amerikai Jupiter középtávú rakéta már 30 kísér­leti repülés után bevetésre kész volt. A Saturn—V. pedig már a negyedik indítás után a Hold felé repült. 4

Next