Repülés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1973-03-01 / 3. szám

(Folytatás a 3. oldalról) A honvédelemről . A honvédelem megszilárdítása nem csupán a hadsereg és az anyagi bázisok megerősítésén múlik. A honvédelem megszilárdítása azt jelenti, hogy a honvédelem gondolata, az ellenség provokációra való felkészülés, az ellenség elleni gyűlölet és a haza megvédéséhez szükséges éberség, mély gyökereket eresszen a lakosság széles tömegeiben, a dolgozók széles tömegei kapcsolódjanak be aktívan az ez irányú munkába. Szövetségünkre, mint a honvédelmi tömegmunka irányítójára hatalmas feladatok várnak ezen a téren is... ... A mi szövetségünknek is példaképe a Szovjetunió DOSZÁÁF szervezete. Ennek munkájához méltón kell megoldani a feladatainkat. Ehhez az szükséges, hogy munkánkat a párt irányításával és a különböző társadalmi szervekkel, tömegszervezetekkel szoros együttműködésben végezzük ...” (A Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülő Szövetség közös választmányi ülésén, 196?. február 28) Klub és szakosztályi hírek A Postás repülőklub vitorlázó szakosztálya 97 növendék részére tart 4 csoportban elméleti oktatást. Ugyanakkor társadalmi munkában javítja a felszereléseiket, hogy a tavaszi szemle után haladéktalanul megkezdhessék a repülést. Az ejtőernyős és vitorlázó szakosztály közösen dolgozik a jó szervezeti élet kialakításáért. Sikeresen oldották meg a szövetség útmutatása alapján a fiatalok ekipázs beosztását, melynek előnyei már most jelentkeznek 1960. XII. 17-én tartotta meg a miskolci repülőklub a vezetőségválasztó taggyűlést. A taggyűlés kettő kivételével a régi klubvezetőséget választotta meg. Az elmúlt kiképzési évben elkövetett hibákon okulva, az új vezetőség célul tűzte maga elé, hogy a következő kiképzési évben a felmerült hiányosságokat a tagsággal együtt megszüntetik és az 1961-es kiképzési évben olyan munkát fejtenek ki, hogy a miskolci repülőklub az elsők között legyen. (Az újonnan megválasztott vezetőség szerintünk is képes feladatait megoldani. — Szerk. megj . .” Mi újság nálunk? „Mint az ország minden repülőklubjában, úgy nálunk a NIM Cskálov Klubban is, a tavasz első leheletére megélénkültek a fantáziák, a fiatalok az első szárnypróbálgatásokat, új típusok repülését, az „idősebbek”, a teljesítménycsoport pedig 300 km körüli távokat, 2—3000 m-es magasságokat tervezgetnek. Az oktatók, a kiképzésvezető úgy terveznek, hogy mindezek az álmok lehetőleg teljesüljenek. Az elképzelések megvalósítása érdekében már az elmúlt kiképzési év végén elkezdtük az akadályok elhárítását . Így érkezett el a szemle A klub tagjai a szemle időpontjáig kb. 2000 óra társadalmi munkát teljesítettek, ki kell itt emelnünk Spang Trepált, Hajdú elvtársakat, valamint a fiatalok közül Szél Ferencet és társait, akik mind jóval 100 órán felül dolgoztak .. Simon László a „Repülés” levelezője Új úton „A Repülés 1967. decemberi száma beszámolt a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakulásáról. Azóta befejeztük a szövetség átszervezésének első szakaszát, létrejöttek a megyei, járási, városi, kerületi, nagyüzemi, községi, üzemi és hivatali MHSZ vezetőségek, megalakultak a szakági klubok ... ... A repülőklubok, munkájuk és nevelésben elfoglalt helyük, szerepük alapján a múltban is megtisztelő helyet foglaltak el az MHS-en belül és ez vonatkozik a jövőre nézve az új szervben az MHSZ-ben is. Természetesen az élet által felvetett követelmények és lehetőségek változnak, így a további tevékenységet ehhez kell igazítani... ... Hogy melyik klub hogyan találja meg a helyét az új helyzetben, az nagymértékben a klub vezetőitől függ. Az egyszemélyi felelős vezetés nem jelenti a klubon belül eddig is jól bevált mozgalmi módszerek háttérbe szorítását, bizonyos fokú parancsuralmi rendszer bevezetését. Éppen az új helyzet igényli, hogy a kinevezett titkár minden döntése előtt vegye figyelembe a klubtanács véleményét, a tagság áldozatkészségét, alkotó kezdeményezését Az MSZMP ifjúságpolitikai irányelveinek érvényesítése a repülőklubokban „1970. február 17—18-án tárgyalta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a párt ifjúságpolitikájának néhány kérdését. Ez a Központi Bizottsági ülés állásfoglalásával és a hozott határozattal hosszú időre irányt mutató feladatokat szabott meg a pártszervezetek, a KISZ-szervezetek, az állami és társadalmi szervezetek részére... A Központi Bizottság e nagy jelentőségű dokumentumában többek között állást foglalt az ifjúság társadalmi szerepével, erkölcsi, politikai és világnézeti állapotával, az ezekre vonatkozó legfontosabb tényezőkkel kapcsolatban. Ezek közül most csak egyetlen fontos kérdést emelünk ki, melyet Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a vita során így fogalmazott meg: „ ... Ifjúságunk erkölcsi normái úgy kezdődjenek, hogy az ifjú legyen hazafi és internacionalista, tanuljon, dolgozzék, tegyen eleget honvédelmi kötelezettségének ... ... A repülőklubokban tevékenykedő fiatalok nevelésénél a klubok vezetőinek és oktatóinak mindenekelőtt azt kell elérni, hogy a jövő repülői és ejtőernyősei megfeleljenek ezeknek az erkölcsi követelményeknek... • • Ebből ered az a feladat, hogy a repülő- és ejtőernyősklubokban már a közeljövőben napirendre kell tűzni a Központi Bizottság határozatának megismerésével és feldolgozásával kapcsolatos munkát Ennek során az első és legfontosabb feladat az, hogy a klubtitkárok, szakosztályvezetők, oktatók a klubtanácsok tagjai alaposan tanulmányozzák és ismerjék meg az állásfoglalásban és határozatban felvetett, problémákat, kérdéseket .” (Repülés 1970 július 10.) Az MHSZ-vezetők országos tanácskozása „Az MHSZ szerveinek, klubjainak vezető-irányító tevékenységéről szólva Kiss Lajos elmondotta, hogy az átszervezés óta növekedett az aktivisták száma. Most több mint százezer aktivista tevékenykedik szövetségünkben. Az átszervezés óta a helyi MHSZ vezetőségek egyre jobban együttműködnek az állami és társadalmi szervekkel. Természetes, hogy legjobb a kapcsolatunk a hadsereggel. A szövetség versenysport tevékenységét értékelve a főtitkár megállapította, hogy az jól illeszkedik az egyetemes magyar sport rendszerébe és színvonala megfelel a hazai sport átlagos színvonalának. Nem kétséges — mondotta —, hogy a versenysport, elsősorban a technikaiak, vonzóak a fiatalok számára és ez olyan erő, amit fel kell használnunk, mert alkalmas arra, hogy nagy ifjúsági tömeget mozgasson. Ezúton jön létre az alap a tömegversenyekhez. Az élsport és a tömegsport kölcsönhatása pedig nyilvánvaló. Kiss Lajos vezérőrnagy ezután a versenysportok értékelésére tért át. Kiemelte, hogy a szövetség lövészei tartják jó helyüket a nemzeti válogatottban, s az olimpián, valamint a nemzetközi versenyeken is jó eredményeket érnek el. Egyik legeredményesebb sportágunkként említette a modellezést A modellezők tartják az évek óta elfoglalt előkelő helyüket a nemzetközi küzdőtéren és a világbajnokságokon is szépen szerepelnek. A repülősportokkal kapcsolatban nagyon előrelátó szemlélettel nyilatkozott. Az ejtőernyőzésről elmondotta, hogy nemzetközileg is elismert színvonalat képvisel, s a fejlődés technikai feltételei is biztosítottak. A repülés eredményei a nemzetközi és világszínvonalhoz viszonyítva nagyon szerények, nagyon nehezen alakul a lehetőségek és a sportág technikai igényeinek összhangja... A többi technikai sportág értékelése után a főtitkár kijelentette, hogy a szövetség sporttevékenysége pozitív, hatásában alkalmas a szövetség kereteiben meghatározott feladataira, s egyidejűleg biztosítja az MHSZ, valamint az MNK színeinek méltó képviseletét a hazai és a nemzetközi versenyeken. További feladatként jelölte meg, hogy nagy gondot kell fordítani a jövőben is a klubjainkban folyó sportmunkára. Az elért eredményeket tartani kell, s ahol még szükséges, ott „utol kell érni önmagunkat”. A szocialista országok között rendezendő „Testvériség-Barátság" versenyek ezentúl is kiemelkedő helyet foglalnak el sportrendszerünkben és honvédelmi előképző ténykedésünkben — hangsúlyozta —, de a leglényegesebb, hogy ezen a téren is a szervező-, vezető-, irányítómunka színvonala szüntelenül emelkedjék . ..” (Idézet Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára beszédéről készült tudósításból — 1972 )