Repülés, 1979 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám
Winkler László A forradalom repülői A forradalmi szellem újdonságot kereső hatására azonnal felismerték a repülőpropaganda nagy jelentőségét, amelyet 11 repülőgép levegőben való megjelenésének kihasználása jelentett. A levegőben megjelenő, nagy motorzajt keltő és igen távolról is megfigyelhető repülőgép mindenkor magára vonja a figyelmet és az erről leszórt röpcédula, vagy más közlemény mindenkor óriási érdeklődést vált ki napjainkig a nézőkben. A forradalmi kormány azonnal élt ennek kihasználásával és a repülők a Tanácsköztársaság egész ideje alatt tevékenységükkel és jelvényeikkel, a munkásosztály vörös csillagával mintegy szimbólumává váltak a néphatalomnak. Az antanthatalmak ellenséges fellépései és a kijelölt demarkációs vonalak sorozatos megsértései a polgári forradalom kormányának is újra felvetették a fegyveres védelem kérdését. A mátyásföldi repülőosztály, mint egyetlen alakulat számított ebben az időben harcfeladatra alkalmasnak. Ez most különleges jelentőséget kapott és ide helyezték a volt vadászrepülőket, valamint a megmaradt együléses Berg és Fokker vadászgépeket. A század létszámába Háry László parancsnok egykori századának tagjait — Újváry Lászlót, Risztics Jánost, Kasza Sándort és Hefty Frigyest — vette fel pilótának, akikhez rövidesen csatlakozott a más vadász századokban szolgált Endresz György, Ezer Gyula, Fejes István, Horváth József, Stohrer Viktor (aki ebben az időben Mátyásföldön volt átvevő-berepülő) és Weldin Ferenc pilóta is. A szerelőlétszám ugyancsak a régi Háry-század tagjaiból került ki. 1918 decemberében a gépanyag még csupán néhány, a MAG- ban gyártott 92-es szériaszámú Aviatik—Berg D—1 vadászrepülőgép volt, amely 185 lóerős Daimler-motorral és a légcsavar mögé épített homlokhűtővel volt felszerelve. Ebből a típusból a MAG gyárban kb. 100 db-ot építettek az első világháború során. Ez a gép egyetlen géppuskájával és papírszárnyú gyenge felépítésével még nem képzett komoly harci erőt. A felszerelés szempontjából jelentős változást hozott, hogy az antant parancsára a balkáni német hadsereg alakulatainak lefegyverzésével a forradalmi kormány kezébe került kb. 10 db legkorszerűbb Fokker D—VII. típusú 200 lóerős BMW-motorral felszerelt együléses vadászrepülőgép, amelyet azonnal kiutaltak a mátyásföldi 1. repülőosztálynak. A gépállomány és a személyi állomány feltöltésével lehetővé vált, hogy a harci repülőosztály századokra tagozódjék, amelyet később a vörös repülőcsapatok keretében is besoroltak. Így Kaposváron megalakult az 1. repülőszázad, Kamerer Andor parancsnokságával, a déli demarkációs vonal ellenőrzésére, amelyet a szerb csapatok a megállapodások ellenére átléptek. A 2. repülőosztály felderítései megállapították, hogy ugyanitt megerősítették a Mura-hidak északi hídfőit és Muraszombatra, Alsólendvára és Murakeresztúrra a szerbek különítményeket helyeztek. A kaposvári 1. repülőszázad a déli irányban védelmet képező II. hadtest mellé lett rendelve és ebben a szervezetben érte a Tanácsköztársaság kikiáltása. Elhelyezését tekintve ez a század a mai Kaposvár belterületén elterülő legelőn települt, és hangárjául az egykori fogolytábor egyik banképülete szolgált, úgy, hogy a bárak hosszanti oldalát megnyitották, így is csak kis méretű Berg gépek elhelyezésére volt itt az első időben lehetőség. Ennek az időszaknak említésre méltó érdekessége — amelyre az idősebb kaposváriak máig is emlékeznek —, hogy Szajkovits Ede ügyes fiatal pilóta kis Berg vadászgépét miniummal vörösre festette és ez a vörös Berg volt a forradalom hírnöke Kaposvár légterében. A mátyásföldi repülőosztályból egy másik jelentős repülőszázad is kivált, a fontos ipartelep, Győr városának védelmére, Endresz György parancsnoksága alatt és itt, mint 4. repülőszázad, jelentősen kivette részét a Tanácsköztársaság védelmében. Legnehezebb helyzetben az erdélyi repülőszázadok voltak, amelyek eddig mint pótszázadok, vagyis kiképző alakulatok működtek a háború utolsó éveiben. A székely hadosztályhoz tartozó 7. repülőszázad, Korbuly László parancsnoksága alatt összetartotta állományát a forradalom időszakában és a királyi román csapatok előrenyomulása, illetőleg az itt kialakuló demarkációs vonal felderítésének feladatát vállalta. Ugyanígy nehéz helyzetbe került az Aradon működött 6. pótszázadnak átszervezett alakulat, amelyet már a háború végén támadások értek és így állományának, valamint gépanyagának megmentése képezte a legnehezebb feladatát. Az iskolaszázadnak a gépállományát legnagyobb részben sikerült az 5. repülő pótszázadhoz, Szegedre átrepülni és így a francia csapatok bevonulásáig itt is egy kisebb repülőalakulattal számolhatott a forradalmi kormány hadserege. (Folytatjuk) Endresz György — későbbi óceánrepülőnk —, mint a 2. vörös repülőszázad parancsnoka Irányította Győr vörös védelmét a Tanácsköztársaság alatt (1. kép) ISIS. május 1-én Kasza József vadászpilóta merész rácsapással köszönti Fokker Dal-os, vöröscsillagos gépével a rákosi repülőket (*• kép) Aszódi Phőnix C—1 típusú felderítő repülőgép Indul a 3. vörös repülőszázadtól — Rákosmezőről — felderítésre (3. kép) (Winkler-Archiv) 9