Repülés, 1980 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1980-09-01 / 9. szám

Tavaly ősszel találkoztam­­ , utoljára a GÓBÉ szerelő­gárdájával, amikor az MHSZ OK Repülőfőnökség munka­­értekezletet szervezett Szombathe­lyen a XII. számú AFIT-nál. Akkor arról volt szó, hogy a javítóüzemben havonta három gépet hoznak rendbe, s a kéthónapos csúszást a javítás te­rén — ami a tervek elhúzódása miatt történt — év végére behozzák. Külö­nös hangsúlyt kapott egy bemutató­gép tervezése, megépítése, s ezzel a géppel rendszeres bemutatók tartása propagandacélból. Tóth István AFIT-igazgató, repülő­tér-parancsnokkal történt rövid gon­dolatváltás után kint a repülőtéren Dani bácsit, Lukács János üzemegy­ségvezetőt kerestem. De már hiába. Tavaly még részt vett az üzem bein­dításában, majd az év utolsó hónap­jában elbúcsúzott Szombathelytől. Hiába, a rohanó idő ellenére a kiváló szakemberek sem sokat tehetnek, így a találkozásunk nem sikerült. Az üzemben — még az új építése vontatottan halad — nem találva egy nyugalmas sarkot a beszélgetésre, a klubnak a hangár előtt álló „minde­nes” buszába vettük be magunkat Iszak Ferenc üzemvezető mérnökkel, és Módos Miklós művezetővel. Be­szélgetésünk témája az említett mun­kaértekezleten elhangzott számos kérdés volt. Módos művezető tárulkozott ki először: — Nem egészen jött be a ha­vi három gép. Az első időszakból, a betanulás idejéből származik a cse­kély lemaradás. Természetesen a számvetésnél azt is figyelembe kell venni, hogy milyen állapotban levő gépeket hoznak be javításra. Sokszor bizony eléggé megviselt állapotban levő gépeket kapunk, de van, amikor csak kisebb javítást kell végezzünk. Egyik javítás hosszabb, a másik rö­­videbb ideig tart. Általában 1300— 1400 óra egy gép javításának átlagos ideje. Sáli István és Szihai György voltak vontatópilóta- és berepülőképzésen Budaörsön és Békéscsabán. Különö­sen a budaörsi képzést emelik ki, ahol Gulyás Ferenc repülőtérpa­rancsnok mindent biztosított a sike­res tanulás érdekében. A vontató szakszolgálati vizsgát most fogják letenni. Az üzemnek egy szétszerelt Visgája van (a rendőrségtől kapták), melyet a lengyel céggel rendbe kell hozatni. Mire az meglesz, talán meg­kapják a vontatógépet is, melyet az MHSZ Repülőfőnökség régóta ígér. Iszak Ferenc üzemvezető mérnök kitér a létszámkérdésre is. Harminc­nyolcan dolgoznak az üzemben, ebből a fizikai létszám 28 fő. Két nő a var­rást és a kárpitos munka előkészíté­sét végzi. Felvettek olyan embereket, akik valamikor repülőgép-szerelők voltak. Szeptembertől pedig számíta­nak a Kilián Repülő Műszaki Főisko­láról kikerülő három fiatalra is. Néhány szóban érintik a jövőt is. A repülőgépgyártásról nem akarnak lemondani. Évi 50 gép a gyártási terv, melyet 80 fővel, ha lehetséges, két műszakban kívánnak megvalósí­tani. Erre a foglalkoztatásra techno­lógiai terveket készítettek. A megle­vő mellett, még három szerelőcsarno­kot szeretnének felépíteni. Úgy ter­vezik, hogy a kisebbik épületben a festők és kárpitosok, a nagy csarnok­ban a lemezesek és a szerelők dolgoz­nak majd. A nagy csarnok fele egy­úttal az MHSZ hangárja lesz. Jelen­leg mindenütt ideiglenes elhelyezés van. A régi hangárépület lesz a nagy­javítás helye. Az eredmények kétségkívül bizo­nyítják, hogy szorgos munka folyik a nagyjavítás sikeres végrehajtása ér­dekében. Ami nyugtalanít, az az épít­kezés viszonylagos lassúsága. Vajon nem lehetne-e nagyobb erőt koncent­rálni erre a feladatra, hogy a munka felgyorsuljon, hogy a határidőben ne legyen elcsúszás, sőt határidő-előre­hozatal válhasson valóra. A szerelő­­csarnok környéke ma még feltúrva áll, a vezetékek és csövek árkai tele vannak talajvízzel, az út a repülőtéri épületekhez eléggé megviselt állapot­ban van, a dolgozók egészségügyi, szociális ellátottsága is erősen függ­vénye az építkezés jelenlegi helyzeté­nek. Talán lehetne mindezek javítá­sára már most többet tenni. S ez nem a szombathelyiektől függ, hanem az érintett országos vezető szervektől. — garlóczi —­(Ifj. Katona S. és Garlóczi J. felv.) Többet kellene tenni! A szárnybordák ellenőrzése-szerelése a „Góbé” szárnyborításának eltávolítása után Tető alatt a szerelőcsarnok — a­ világítóablakok már a helyükön vannak

Next