Repülés, 1980 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
ÚJ VÍZI REPÜLŐGÉP. A Harkovi Légiforgalmi Intézet hallgatói CHAI—30 elnevezéssel új kétüléses vízi repülőgépet építettek az aeroklubok pilótáinak kiképzésére. A gép repülősúlya 750 kg, utazósebessége 150 km/ó, a két motor teljesítménye egyenként 29,42 kW (40 lóerő). (TASZSZ) ŰRÁLLOMÁSOK TIZENNÉGY EMBER SZÁMÁRA. A szovjet űrkutatók egy évig tartó űrrepüléseket terveznek, mégpedig néhány hónapon belül, miután a legutóbbi hosszú űrúton nyert orvosi adatok értékelésre kerültek. Vitalij Szevasztianov űrhajós szerint jelenleg újszerű, nagy űrállomásokat építenek, 12—14 ember számára. Ezeket az állomásokat az űrben kell majd egyes részekből összeépíteni. Hivatalos jelentések szerint a szovjet kutatók a közeljövőben olyan űrállomások építését tervezik, melyeknek fedélzetén 120 személy tartózkodhat. Kétségtelen, hogy a szovjet kutatók a hosszú távú vállalkozásokat illetőleg a földközeli térségben az amerikaiakkal szemben előnyben vannak. A NASA már most tervezi, hogy ún. power modules segítségével a shuttle űrbeni tartózkodási idejét harminc napra meghosszabbítsa. Ezek a power modules minierőművek az űrben, melyek napcellákkal a fényt elektromos energiává változtatják, és azt elemekben tározzák. Ezek a modulesek a világűrben maradnak és a Földről jövő űrszállítók, melyek energiakészletei csak egy hétre elegendőek, itt „tankolhatnak”. (Novoszti hírügynökség) A „COLUMBIA” AMERIKAI ŰRKOMP első kísérleti repülésére valószínűleg 1980 júliusában kerül sor. Ez az új időpont is csak akkor lesz betartható, ha az USA-kongresszus a NASA 1980. évi költségvetése számára 220 millió dollárral többet biztosít az infláció kiegyenlítésére, és újabb technikai nehézségek finanszírozására. (Frankfurter A. Z.) MERKURATLASZ: A NASA Merkuratlaszt adott ki, mely 400-at tartalmaz abból a 2000 felvételből, melyeket 1974-től 1976-ig a MARINER—10-szonda készített. (DIE PRESSE) RADARTÉRKÉP A VÉNUSZRÓL. A NASA egy mesterséges égiteste 1985-ben a Vénusz teljes felszínéről készült radarfelvételeket közvetít majd a Földre. A program rövid elnevezése VOIR (Venus Orbiting Imaging Radar). A szonda pólusközeli, mintegy 300 km magas pályán keringene a Vénusz körül, és térképezné a bolygót. A szonda startsúlya a tervek szerint mintegy 5 tonna lesz. Startját földkörüli pályáról tervezik, mégpedig a jelenleg épülő USA-űrkompról. A start időpontja: előreláthatólag 1984 decembere. A szonda 1985-ben érhetné el a Vénusz környékét. A bolygókörüli pálya elfoglalása után a radarletapogatás júliusban kezdődne, és legkevesebb öt hónapig tartana. (Basler Zeitung) MILYEN VESZÉLYES A VILÁGŰRHULLADÉK? A NASA kockázattanulmányában kiszámította, hogy maximálisan 158 millió ember élt a SKYLAB repülőkorridorjában. És ha Robert Frosch NASA-főnök 1:6000 milliárdhoz becsülte is azt a kockázatot, hogy a roncsok valakit eltaláljanak , a veszély teljesen mégsem volt kizárható. Wolfgang Priester nyugatnémet asztrofizikus szerint: „Gyakorlatilag az összes űrjárművek lejönnek egyszer, és teljesen értelmetlen őket olyan pályákra juttatni, ahol 30 vagy 50 évig megmaradnak. Ezzel a problémát csak gyermekeinkre és unokáinkra hárítanánk.” A kutató szerint eddig mesterséges holdak, rakéták és rakéták utolsó lépcsőinek 6870 roncsa hullott a Földre. (Science NEWS) TÉLI REPÜLŐJEGYÁRAK. A téli légi utazások árai részben tetemesen emelkedni fognak. Mint az eddigi téli utazási ajánlatokból kiderül, a kommerciális repülések jegyárai 8—15%kal magasabbak lesznek. (Frankfurter A. Z.) A LEGBIZTOSABBAN REPÜLŐ ORSZÁGOK. Egy angol szakfolyóirat megállapította, mely nemzetek repülnek a legbiztosabban. Ezek sorrendben a következők: Ausztrália, Japán, NSZK, Nagy-Britannia, Skandinávia, Olaszország, Franciaország, USA, Belgium, Hollandia. (FLIGHT INTERNATIONAL) HALÁLOS REPÜLŐGÉPBALESETEK. Szakemberek megállapítása szerint satisztikai szempontból tekintve egy légiutasnak naponként kellene 1050 évig repülnie, hogy megérjen egy olyan balesetet, melynél utasok halálukat lelik. Ennek dacára a LUFTHANSA megállapítása szerint mégis az utasok 70 százaléka fél, ha repülőgépbe ül. (HOBBY) BIELSKO-BIALABAN építik a világhírű lengyel vitorlázógépeket. Itt már több mint 4000 Jaskólka, Foka, Orion stb. típusú vitorlázó épült. A legújabb vitorlázórepülőgép a kétüléses Pauchatz, üvegrosttal megerősített műanyagból. (POLEN) FÜVÖCSOLAJ, MINT HALÁLOK. A halandóság öt kilométeres körzetben a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér közül 19 százalékkal nagyobb, mint a repülőtértől kilenc kilométer távolságban levő lakott területeken. A nagy halandóságú lakott területeken a zajmegterhelés 90 dB, más területeken ellenben csak 45—50 dB. Mindezt a Kaliforniai Egyetem kutatói állapították meg. (HOBBY) SUGÁRHAJTÓMŰVEK KISREPÜLŐGÉPEK számára? a NASA tanulmánya megállapította, a sugárhajtóművek költségei a komponensek és a gyártási technikák javításával anynyira csökkenthetők lennének, hogy a kisrepülőgépekben is kiszoríthatnák a dugattyús motorokat. A sugárhajtóművek súlya csupán egyharmada a hagyományos motorokénak, megbízhatóbbak és kevesebb karbantartást igényelnek. Ezenkívül nem okoznak olyan erős vibrációkat, halkabbak és tisztábbak. A NASA-tanulmány becslése szerint ilyen kishajtóműveket a szokványos motorok fele árán lehetne építeni. Egy, ezekkel a sugárhajtóművekkel felszerelt kisrepülőgép 15%-kal olcsóbb lenne, 10%-kal kevesebb hajtóanyagot fogyasztana, és az üzemköltségek 25%-kal csekélyebbek lennének. A szakemberek a nyolcvanas évek végére 25 000 hajtómű évi szükséglettel számolnak. (Frankfurter A. Z.) ŰRHAJÓSOKAT KERES a NASA az űrkompok részére, mégpedig pilótatapasztalattal rendelkező parancsnokokat, technikusokat és kutatókat. Főleg amerikaiakat, de külföldieket is felvesznek. A jelöltek alapos tréning után két-három év múlva kerülnek bevetésre. Eddig 27 űrhajóst képeztek ki, köztük három európait. További, az elmúlt évben beállított 37 jelölt, köztük több nő is, kiképzés alatt áll. A tervek szerint a kompot 1985-ig évenként ötvenszer akarják bevetni. (AP) HIDROGÉN. Egy amerikai tanulmány szerint egy hidrogéninfrastruktúra felépítése csupán a chicagói O’Hiaire légikikötőben 500 millió dollárba kerülne. Ami pedig a repülőgépeknek atomenergiával való meghajtását illeti, az műszakilag megoldható lenne az igen nagy gépeknél a leküzdendő politikai ellenállás azonban felmérhetetlen. A polgári légiforgalom nem egészen 5°/o-át igényli a világ kőolajtermelésének. (Basler Zeitung). KÖTÖTT LÉGGÖMBÖK MINT TV-ADOK. Nigéria az ország öt helyén kötött léggömböket akar lehorgonyozni. Ezekkel egyidejűleg három színes tv-program, egy rádióprogram és számos telefonbeszélgetés, valamint távirat lesz közvetíthető. 3000—4500 m magasságból egy ballon 125 000— 200 000 négyzetkilométeres területet tud majd kiszolgálni. A tervezett öt állomás mindegyikéhez tartozik egy kötött léggömb. Egy másik léggömb a földön tartalékként állandóan üzemkész állapotban lesz. A léggömbök 67 m hosszúak, több mint 10 000 köbméter héliummal vannak töltve, és a horgonykötelet beleértve 4,7 tonnás hasznos terhet tudnak vinni. A pilótákat fényvillanások figyelmeztetik a ballonokra. A villanások nappal 30 km távolságból láthatók, éjjel még messzebbről. (DPA) MARSKUTATÁS REPÜLŐGÉPPEL. A NASA azt a lehetőséget vizsgálja, nem lehetne-e a Mars kutatására egy olyan repülőgépet alkalmazni, mely csekély magasságból a bolygó nagy területeit felderíthetné. A Mars csekély légsűrűsége miatt nagy holdfelületekre lenne szükség. A gép fesztáva az elgondolások szerint 20 méter lenne. A repülőgép hidrazinhajtóművével 40—100 kilogrammos hasznos terhet 10 000 kilométeres szakaszon szállíthatna. A gépet úgy lehetne építeni, hogy a bolygón többször tudjon le- és ismét felszállni. A Marshoz való szállításhoz a hordfelületeket és a gép farkát úgy kellene „összehajtogatni”, hogy az egész repülőgép beleférjen egy ledobható tokba. A gépből egyelőre csak egy modell létezik, a technikai részletek még nincsenek rögzítve. (Frankfurter A. Z.) ÚJ LÉGHAJÓ, ötven év óta most építettek ismét az Egyesült Királyságban kommerciális léghajót, mely nemrég végezte sikerrel első repülését. Ez egyike annak a 22 léghajónak, melyeket a londoni AEROSPACE DEVELOPMENT egy venezuelai cég számára épít. A fehér poliesztertörzs 5097 köbméter héliumot tartalmaz. Az üvegrosttal megerősített műanyagból készült gondola személyzete két fő: 2,5 t fuvart, vagy 16 utast vesz fel. A léghajó típusjelzése AD 500. Két 200 lóerős hajtómű burkolt fém légcsavarokat hajt, melyek a tolószög változtatása céljából elforgathatók. Ezek a nagyteljesítményű egységek rendkívül kis fordulatszámokkal dolgoznak, és ezért igen csekély zajjal tűnnek ki, valamint jobb kormányzással a fel- és leszállásnál. A csúcssebesség 115 csomó, a léghajók 20 óránál hosszabb ideig repülnek 56 csomó sebességgel. Rövid, kommerciális próba után a léghajót Dél-Amerikában a halászat védelmére, cső- és áramvezetékek ellenőrzésére, fuvarszállításra és az idegenforgalomban alkalmazzák. (Basler Zeitung) A LÉGHAJÓK JÖVŐJE. A Goodyear Aerospace Corporation elnöke szerint a léghajónak jövője van. A mai technológiákkal már olyan léghajók építhetők, melyek 144 tonnás hasznos terheket tudnának emelni, ami megfelelne egy teljesen megrakott Boeing—707 súlyának. Teljesítőképes munkaléghajók fejlesztése egy hibrid léghajó alapján történhetne, amit Goodyear a NASA egyik tanulmányi megbízásának keretén belül tervezett. Ez kombinációja lenne egy léghajónak és egy helikopternek. A helikopterszerű rotorhajtóművekkel annyira növekedne a héliummal töltött léghajó felhajtó ereje, hogy térigényes, nehéz terhek szállítása nagy távolságokra is lehetővé válna vele. A bevetési lehetőségek a Goodyear elnöke szerint a következők lennének: hajók be- és kirakása a nyár tengeren, a várakozási idők megrövidítése túlterhelt kikötők esetén, erdőtüzek leküzdése, előregyártott építőelemek szállítása stb. Fejlődő országokban hiányos közlekedési útvonalakon is bevethetők lennének a léghajók. A fejlesztés és kipróbálás két és fél évet igényelne, a költségek 15 millió dollárra rúgnának. További három évre mintegy 70 millió dollárra lenne szükség ahhoz, hogy egy ilyen léghajó repülni tudjon. Fejlesztéshordozónak egy olyan hibrid léghajó építését javasolják, melynek űrtartalma 75 000 m3, és hasznos teherkapacitása 67 tonna lenne. Mindezeken felül a 200 mérföldre kiterjesztett felségvizek megbízható ellenőrzése, valamint a külföldi támaszpontok számának csökkentése olyan légijárművet követel, mely a nagy gazdaságosságot összeköti egy nagy akciósugárral. A Goodyear vállalat az elmúlt 70 év során több mint 300 léghajót épített, köztük 123 m hosszú tengerészeti léghajókat is. (Basler Zeitung) TV-PROGRAMOK MESTERSÉGES HOLDON KERESZTÜL. A Svájci Szövetségi Tanács jóváhagyta az 1978. évi megegyezést a műholdrádióról, amit Génfben dolgoztak ki. Ez a terv megteremti a műszaki feltételeket mesterséges holdakon keresztül közvetített rádió- és tvprogramok vételére. Ez azt jelenti, hogy Svájcban az országos programok mellett ugyanazzal a vevőantennával a négy szomszéd ország adásait is lehet majd venni. HÍREK 4