Repülés, 1980 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

ÚJ VÍZI REPÜLŐGÉP. A Harko­vi Légiforgalmi Intézet hallgatói CHAI—30 elnevezéssel új kétülé­ses vízi repülőgépet építettek az aeroklubok pilótáinak kiképzé­sére. A gép repülősúlya 750 kg, utazósebessége 150 km/ó, a két motor teljesítménye egyenként 29,42 kW (40 lóerő). (TASZSZ) ŰRÁLLOMÁSOK TIZENNÉGY EMBER SZÁMÁRA. A szovjet űrkutatók egy évig tartó űrre­püléseket terveznek, mégpedig néhány hónapon belül, miután a legutóbbi hosszú űrúton nyert orvosi adatok értékelésre kerül­tek. Vitalij Szevasztianov űrha­jós szerint jelenleg újszerű, nagy űrállomásokat építenek, 12—14 ember számára. Ezeket az állomásokat az űrben kell majd egyes részekből összeépí­teni. Hivatalos jelentések sze­rint a szovjet kutatók a közel­jövőben olyan űrállomások épí­tését tervezik, melyeknek fedél­zetén 120 személy tartózkodhat. Kétségtelen, hogy a szovjet kutatók a hosszú távú vállalko­zásokat illetőleg a földközeli térségben az amerikaiakkal szemben előnyben vannak. A NASA már most tervezi, hogy ún. power modules segít­ségével a shuttle űrbeni tartóz­kodási idejét harminc napra meghosszabbítsa. Ezek a power modules minierőművek az űr­ben, melyek napcellákkal a fényt elektromos energiává vál­toztatják, és azt elemekben tá­­rozzák. Ezek a modulesek a vi­lágűrben maradnak és a Föld­ről jövő űrszállítók, melyek energiakészletei csak egy hétre elegendőek, itt „tankolhatnak”. (Novoszti hírügynökség) A „COLUMBIA” AMERIKAI ŰRKOMP első kísérleti repülé­sére valószínűleg 1980 júliusában kerül sor. Ez az új időpont is csak akkor lesz betartható, ha az USA-kongresszus a NASA 1980. évi költségvetése számára 220 millió dollárral többet biz­tosít az infláció kiegyenlítésére, és újabb technikai nehézségek finanszírozására. (Frankfurter A. Z.) MERKURATLASZ: A NASA Merkuratlaszt adott ki, mely 400-at tartalmaz abból a 2000 felvételből, melyeket 1974-től 1976-ig a MARINER—10-szonda készített. (DIE PRESSE) RADARTÉRKÉP A VÉNUSZ­RÓL. A NASA egy mesterséges égiteste 1985-ben a Vénusz teljes felszínéről készült radarfelvéte­leket közvetít majd a Földre. A program rövid elnevezése VOIR (Venus Orbiting Imaging Ra­dar). A szonda pólusközeli, mintegy 300 km magas pályán keringene a Vénusz körül, és térképezné a bolygót. A szonda startsúlya a tervek szerint mint­egy 5 tonna lesz. Startját föld­­körüli pályáról tervezik, még­pedig a jelenleg épülő USA-űr­­kompról. A start időpontja: elő­reláthatólag 1984 decembere. A szonda 1985-ben érhetné el a Vénusz környékét. A bolygó­körüli pálya elfoglalása után a radarletapogatás júliusban kez­dődne, és legkevesebb öt hóna­pig tartana. (Basler Zeitung) MILYEN VESZÉLYES A VILÁG­­ŰRHULLADÉK? A NASA kockázattanulmányában kiszá­mította, hogy maximálisan 158 millió ember élt a SKYLAB re­pülőkorridorjában. És ha Robert Frosch NASA-főnök 1:6000 mil­­liárdhoz becsülte is azt a koc­kázatot, hogy a roncsok valakit eltaláljanak , a veszély telje­sen mégsem volt kizárható. Wolfgang Priester nyugatnémet asztrofizikus szerint: „Gyakorla­tilag az összes űrjárművek le­jönnek egyszer, és teljesen ér­telmetlen őket olyan pályákra juttatni, ahol 30 vagy 50 évig megmaradnak. Ezzel a problé­mát csak gyermekeinkre és unokáinkra hárítanánk.” A ku­tató szerint eddig mesterséges holdak, rakéták és rakéták utolsó lépcsőinek 6870 roncsa hullott a Földre. (Science NEWS) TÉLI REPÜLŐJEGYÁRAK. A téli légi utazások árai részben tetemesen emelkedni fognak. Mint az eddigi téli utazási aján­latokból kiderül, a kommerciá­lis repülések jegyárai 8—15%­­kal magasabbak lesznek. (Frankfurter A. Z.) A LEGBIZTOS­ABBAN REPÜLŐ ORSZÁGOK. Egy angol szakfo­lyóirat megállapította, mely nemzetek repülnek a legbizto­­sabban. Ezek sorrendben a kö­vetkezők: Ausztrália, Japán, NSZK, Nagy-Britannia, Skandi­návia, Olaszország, Franciaor­szág, USA, Belgium, Hollandia. (FLIGHT INTERNATIONAL) HALÁLOS REPÜLŐGÉPBAL­­ESETEK. Szakemberek megálla­pítása szerint satisztikai szem­pontból tekintve egy légiutasnak naponként kellene 1050 évig re­pülnie, hogy megérjen egy olyan balesetet, melynél utasok halálukat lelik. Ennek dacára a LUFTHANSA megállapítása sze­rint mégis az utasok 70 százalé­ka fél, ha repülőgépbe ül. (HOBBY) BIELSKO-BIALABAN építik a világhírű lengyel vitorlázógépe­ket. Itt már több mint 4000 Jas­­kólka, Foka, Orion stb. típusú vitorlázó épült. A legújabb vi­torlázórepülő­gép a kétüléses Pauchatz, üvegrosttal megerősí­tett műanyagból. (POLEN) FÜVÖCSOLAJ, MINT HALÁL­OK. A halandóság öt kilométe­res körzetben a Los Angeles-i nemzetközi repülőtér közül 19 százalékkal nagyobb, mint a re­pülőtértől kilenc kilométer tá­volságban levő lakott területe­ken. A nagy halandóságú lakott területeken a zajmegterhelés 90 dB, más területeken ellenben csak 45—50 dB. Mindezt a Kali­forniai Egyetem kutatói állapí­tották meg. (HOBBY) SUGÁRHAJTÓMŰVEK KISRE­­PÜLŐGÉPEK számára? a NASA tanulmánya megállapí­totta, a sugárhajtóművek költsé­gei a komponensek és a gyár­tási technikák javításával any­­nyira csökkenthetők lennének, hogy a kisrepülőgépekben is ki­szoríthatnák a dugattyús moto­rokat. A sugárhajtóművek sú­lya csupán egyharmada a ha­gyományos motorokénak, meg­bízhatóbbak és kevesebb kar­bantartást igényelnek. Ezenkí­vül nem okoznak olyan erős vibrációkat, halkabbak és tisz­tábbak. A NASA-tanulmány becslése szerint ilyen kishajtó­­műveket a szokványos motorok fele árán lehetne építeni. Egy, ezekkel a sugárhajtóművekkel felszerelt kisrepülőgép 15%-kal olcsóbb lenne, 10%-kal keve­sebb hajtóanyagot fogyasztana, és az üzemköltségek 25%-kal csekélyebbek lennének. A szak­emberek a nyolcvanas évek vé­gére 25 000 hajtómű évi szükség­lettel számolnak. (Frankfurter A. Z.) ŰRHAJÓSOKAT KERES a NASA az űrkompok részére, mégpedig pilótatapasztalattal rendelkező parancsnokokat, technikusokat és kutatókat. Fő­leg amerikaiakat, de külföldie­ket is felvesznek. A jelöltek alapos tréning után két-három év múlva kerülnek bevetésre. Eddig 27 űrhajóst képeztek ki, köztük három európait. Továb­bi, az elmúlt évben beállított 37 jelölt, köztük több nő is, ki­képzés alatt áll. A tervek sze­rint a kompot 1985-ig évenként ötvenszer akarják bevetni. (AP) HIDROGÉN. Egy amerikai ta­nulmány szerint egy hidrogén­infrastruktúra felépítése csupán a chicagói O’Hiaire légikikötő­ben 500 millió dollárba kerülne. Ami pedig a repülőgépeknek atomenergiával való meghajtá­sát illeti, az műszakilag megold­ható lenne az igen nagy gépek­nél a leküzdendő politikai ellen­állás azonban felmérhetetlen. A polgári légiforgalom nem egé­szen 5°/o-át igényli a világ kő­olajtermelésének. (Basler Zei­tung). KÖTÖTT LÉGGÖMBÖK MINT TV-ADOK. Nigéria az ország öt helyén kötött léggömböket akar lehorgonyozni. Ezekkel egyidejű­leg három színes tv-program, egy rádióprogram és számos te­lefonbeszélgetés, valamint távirat lesz közvetíthető. 3000—4500 m magasságból egy ballon 125 000— 200 000 négyzetkilométeres terüle­tet tud majd kiszolgálni. A ter­vezett öt állomás mindegyikéhez tartozik egy kötött léggömb. Egy másik léggömb a földön tarta­lékként állandóan üzemkész ál­lapotban lesz. A léggömbök 67 m hosszúak, több mint 10 000 köbméter héliummal vannak töltve, és a horgonykötelet be­leértve 4,7 tonnás hasznos ter­het tudnak vinni. A pilótákat fényvillanások figyelmeztetik a ballonokra. A villanások nappal 30 km távolságból láthatók, éj­jel még messzebbről. (DPA) MARSKUTATÁS REPÜLŐGÉP­PEL. A NASA azt a lehetőséget vizsgálja, nem lehetne-e a Mars kutatására egy olyan repülőgé­pet alkalmazni, mely csekély magasságból a bolygó nagy te­rületeit felderíthetné. A Mars csekély légsűrűsége miatt nagy holdfelületekre lenne szükség. A gép fesztáva az elgondolások szerint 20 méter lenne. A repü­lőgép hidrazinhajtóművével 40—100 kilogrammos hasznos terhet 10 000 kilométeres szaka­szon szállíthatna. A gépet úgy lehetne építeni, hogy a bolygón többször tudjon le- és ismét fel­szállni. A Marshoz való szállí­táshoz a hordfelületeket és a gép farkát úgy kellene „össze­hajtogatni”, hogy az egész re­pülőgép beleférjen egy ledob­ható tokba. A gépből egyelőre csak egy modell létezik, a tech­nikai részletek még nincsenek rögzítve. (Frankfurter A. Z.) ÚJ LÉGHAJÓ, ötven év óta most építettek ismét az Egye­sült Királyságban kommerciális léghajót, mely nemrég végezte sikerrel első repülését. Ez egyi­ke annak a 22 léghajónak, me­lyeket a londoni AEROSPACE DEVELOPMENT egy venezuelai cég számára épít. A fehér poli­­esztertörzs 5097 köbméter héliu­mot tartalmaz. Az üvegrosttal megerősített műanyagból ké­szült gondola személyzete két fő: 2,5 t fuvart, vagy 16 utast vesz fel. A léghajó típusjelzése AD 500. Két 200 lóerős hajtómű burkolt fém légcsavarokat hajt, melyek a tolószög változtatása céljából elforgathatók. Ezek a nagyteljesítményű egységek rendkívül kis fordulatszámok­kal dolgoznak, és ezért igen csekély zajjal tűnnek ki, vala­mint jobb kormányzással a fel- és leszállásnál. A csúcssebesség 115 csomó, a léghajók 20 órá­nál hosszabb ideig repülnek 56 csomó sebességgel. Rövid, kom­merciális próba után a léghajót Dél-Amerikában a halászat vé­delmére, cső- és áramvezetékek ellenőrzésére, fuvarszállításra és az idegenforgalomban alkalmaz­zák. (Basler Zeitung) A LÉGHAJÓK JÖVŐJE. A Good­year Aerospace Corporation el­nöke szerint a léghajónak jövő­je van. A mai technológiákkal már olyan léghajók építhetők, melyek 144 tonnás hasznos ter­heket tudnának emelni, ami megfelelne egy teljesen megra­kott Boeing—707 súlyának. Tel­­jesítőképes munkaléghajók fej­lesztése egy hibrid léghajó alap­ján történhetne, amit Goodyear a NASA egyik tanulmányi meg­bízásának keretén belül terve­zett. Ez kombinációja lenne egy léghajónak és egy helikopter­nek. A helikopterszerű rotor­­hajtóművekkel annyira növe­kedne a héliummal töltött lég­hajó felhajtó ereje, hogy tér­igényes, nehéz terhek szállítá­sa nagy távolságokra is lehető­vé válna vele. A bevetési lehetőségek a Goodyear elnöke szerint a kö­vetkezők lennének: hajók be- és kirakása a nyár tengeren, a várakozási idők megrövidítése túlterhelt kikötők esetén, erdő­tüzek leküzdése, előregyártott építőelemek szállítása stb. Fej­lődő országokban hiányos köz­lekedési útvonalakon is bevet­hetők lennének a léghajók. A fejlesztés és kipróbálás két és fél évet igényelne, a költségek 15 millió dollárra rúgnának. To­vábbi három évre mintegy 70 millió dollárra lenne szükség ahhoz, hogy egy ilyen léghajó repülni tudjon. Fejlesztéshordo­zónak egy olyan hibrid léghajó építését javasolják, melynek űr­tartalma 75 000 m3, és hasznos teherkapacitása 67 tonna lenne. Mindezeken felül a 200 mér­földre kiterjesztett felségvizek megbízható ellenőrzése, valamint a külföldi támaszpontok számá­nak csökkentése olyan légijár­művet követel, mely a nagy gazdaságosságot összeköti egy nagy akciósugárral. A Goodyear vállalat az elmúlt 70 év során több mint 300 léghajót épített, köztük 123 m hosszú tengerészeti léghajókat is. (Basler Zeitung) TV-PROGRAMOK MESTERSÉ­GES HOLDON KERESZTÜL. A Svájci Szövetségi Tanács jóvá­hagyta az 1978. évi megegyezést a műholdrádióról, amit Génf­ben dolgoztak ki. Ez a terv megteremti a műszaki feltétele­ket mesterséges holdakon ke­resztül közvetített rádió- és tv­­programok vételére. Ez azt je­lenti, hogy Svájcban az országos programok mellett ugyanazzal a vevőantennával a négy szom­széd ország adásait is lehet majd venni. HÍREK 4

Next