Repülés, 1982 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1982-10-01 / 10. szám
FOGADÓ MEGYÉNK ÉS VÁROSUNK Orel megye a középorosz dombvidék központi részén helyezkedik el. (Területe 24,7 ezer km 2, lakossága mintegy 900 000 fő.) Emelt síkságon fekvő sok kisebb-nagyobb folyó által szabdalt területen a legnagyobb folyók az Oka, Szolna, Gesna a Don vízgyűjtő területéhez tartozik. A megyében kevés a tó, de évente egyre több mesterséges tavat hoznak létre. Növényzetének nyolc százaléka erdő (elsősorban a vizek mentén) melyben az uralkodó fafajták a tölgy, nyír és fenyő. Éghajlata középkontinentális. Jellemző a hirtelen berobbanó tavasz, a folyók nagy áradásai és sok-sok, naponta többször is megismétlődő záporok, zivatarok, felhőszakadások. Középhőmérséklete januárban —9 ° C júliusban + 19,5 ° C. Már az ősemberi korban is emberek éltek a területén. (A mi őseink is jártak e tájakon.) Sok forradalmi esemény fűződik földjéhez. A XVII. sz. elején itt zajlott le Ivan Bolotnyikov parasztfelkelése. Az oreliek részt vettek a dekrabista mozgalomban, az első marxista körökben, ott voltak az 1905-ös barikádokon, a Téli Palota, ostrománál. A polgárháború éveiben az oreli föld a Vörös Hadseregnek a fehér gárdistákkal való véres csaták arzenálja lett. Orel és Kroma környékén verték le Gyemkin csapatait. A Nagy Honvédő Háború idején a megye ismét kegyetlen csaták színhelye lett. 1943 nyarán a nagyszabású Orel—Kurszk ellentámadás az egyik legfontosabb kiinduló szakasza lett a német csapatok megsemmisítésének. A megye székhelyét, Orel városát Rettegett Iván 1564-ben alapította. Az Oka partján 1964-ben állították fel a város 400 éves létének emlékművét.A legenda szerint a várost a sztrilecek alapították. Egy tölgyfa tetején sast láttak. S innen ered a város címerén a sas is, és a város neve is. OREL — magyarul sast jelent!) Régi vára eredetileg mint erődítmény Moszkva állam déli határának védelmére épült. Később az Oka folyó lett a búzát szállító útvonal egyik legfontosabb dél— északi irányú szakasza. Ezt a feladatát csak akkor vesztette el, amikor a szállításokat a vasút vette át. A NOSZF előtt tipikus kereskedő város volt s csak azután kezdett iparosodni. A második világháború alatt a várost majdnem teljesen tönkretették. 1943. augusztus 5-én Orel-Belgorod felszabadításáért dördült el először Moszkvában a tüzérségi díszsortűz. A megye területén vetették be először a sorozatlövő „Katyusákat” is. A város számos kiemelkedő művészszel, íróval tudóssal büszkélkedhet. Itt született a költő Fet és Apuhtin, kinek orosz románcait Glinka és Csajkovszkij zenésítette meg, a világirodalom klasszikus írói közé tartozó Leszkov és Turgenyev s a híres repülőgép tervező Polikarpov is. Az utóbbi két személynek külön-külön szobor állít emléket. A város lélekszáma mintegy 350 000. Ma az egész megye zömmel ipari terület. Fejlett gépiparral, könyv- és élelmiszeriparral rendelkezik. A mezőgazdaság szakosítottan elsősorban cukorrépa, burgonya és kisebb arányban gabona termeléssel foglalkozik. A megye — eddigi termelési, társadalom-politikai eredményeiért — 1967 június elején kapta meg a Lenin rendet, míg Orel városa a Honvédelmi Háború Kitüntetés I. fokozatát. OREL ÉS A MAGYAR VITORLÁZÓREPÜLÉS Őreiben most ötödször került megrendezésre a szocialista országok vitorlázórepülő felkészítő versenye. A versenyek színhelye az Oreltól DK 20 tőre fekvő Pugacsovka falu a DOSZAAF központi vitorlázó sportrepülőtere. Mi magyarok eddig minden versenyen részt vettünk. Eddigi eredményeink: 1966. június női kát.: sz. kát.: szab. kát.: Csépány Jánosné 7. hely Újváry György 5. hely Csépány János 6. hely (A már jól ismert bolgár, csehszlovák, lengyel, német és román versenyzők mellett a magyar versenyzők ekkor találkoztak a történelem folyamán először a koreai és kubai vitorlázórepülőkkel.) 1974. június női kát.: Bolla Mária 1. hely Pollerman Judit 3. hely sz. kát.: Szabadfy Botond 5. hely Petróczy György 7. hely szab. kát.: Szereday Pál 6. hely Csonka Ferenc 9. hely csapatban: Magyarország 3. hely M. S ORELBEN JÁRTUNK... 1969. június női kát.: st. kát.: szab. kát.: csapatban: 1972. június női kát.: st. kát.: szab. kát.: csapatban: Dr. Wimmer Lászlóné 5. hely Petróczy György 5. hely Túry Kornél 3. hely Magyarország 3. hely Bolla Mária 3. hely Petróczy György 4. hely Várközi Lajos 6. hely Szereday Pál 6. hely Kassai Béla 7. hely Magyarország 3. hely SZOCIALISTA ORSZÁGOK XIV. VITORLÁZÓREPÜLŐ BAJNOKSÁGA Az oreli versenyeken való részvétel minden magyar vitorlázórepülő vágyai közé tartozik. Az évről-évre népesebb és színvonalban egyre magasabb verseny az idén fokozottabb küzdelmet ígért mint a korábbi években. Ezen a versenyen a vitorlázórepülőgépek minőségbeli különbsége szinte majdnem egészen ki volt egyenlítve. A versenyen három kategóriában indultak a versenyzők. A szabad, vagy nyitott osztályban 16 fő versenyző indult, tíz Jantár 2B, négy LAK—12 (Lituva), egy Kesztrel—19 és egy Nimbus—2 vitorlázó repülőgéppel. A standard osztályban 20 fő versenyző indult 17 Jantár St, a két Jantár St. és egy Jantár 15 St. repülőgéppel. A női osztályban 15 fő versenyző indult kilenc Jantár St. 2., négy Jantár St. és két ASV—15 repülőgéppel. A verseny vezetősége mindent megtett annak érdekében, hogy a külföldi versenyzők a helyismeret, valamint a nyelvismeret hiányában hátrányt ne szenvedjenek a hazaiakkal szemben. Előre elkészítették a feladatok fordulópontjainak térképvázlatát, valamint légifotók nagyítását és azokat sokszorosítva a versenyzők rendelkezésére bocsátották. A sportszabályok és a repülésbiztonsági szabályok betartására olyan rendszert dolgoztak ki, hogy az egyes szabályok megsértéséért meghatározott büntető pontok kerültek levonásra. A versenyzők elhelyezése és étkeztetése az ozeli Inturist Hotelben volt megoldva, kifogástalan minőségben. A versenyzők nagyobb része a korábban rendezett Szocialista Országok Bajnokságáról már jól ismert személyek voltak, vagyis minden testvérszervezet a legjobbjait küldte el a bajnokságra. Sajnos a rossz időjárási körülmények nem tették lehetővé a sok verseny