Repülés, 1982 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1982-10-01 / 10. szám
25 ÉVES A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI REPÜLÉS A húszas évek közepe táján, amikor az első kísérletek megindultak, még senki sem számított arra, hogy fél évszázad múlva többszáz gépből álló légiflották dolgoznak majd a termőföldek felett. Az első próbálkozások szinte egyidőben történtek a Szovjetunióban, Németországban és az Egyesült Államokban. Azután hosszú ideig jóformán semmilyen fejlődés nem volt. Sem a technika akkori lehetőségei, sem a gazdasági helyzet nem kedvezett a kártevők elleni légiháborúnak. Az emberiség egészen más hadviselésre készülődött. A második világháborúban egy-két repülőgéppel a maláriaszúnyogok elleni védekezést kísérelték meg, de az igazi fellendülés a repülőgépes munkavégzés területén a háború után kezdődött. A nagy számban felhasználható futár és könnyű felderítőgépek és a hirtelen „állás” nélkül maradt harci pilóták alkalmazása olcsóvá tette a légi-mezőgazdasági tevékenységet, a kémiai iparágak pedig óriási mennyiségben ontották a szükséges vegyszereket. Nagy kísérlet kezdődött, melléfogásokkal, zsákutcákkal, áldozatokkal és eddig soha nem látott lehetőségekkel. Az út hazánkban is hasonlóan indult. A technikát a szovjet pilóták mutatták be. A kísérleti repülések eredményeként egyhónapos munkára érkezett öt Po—2 típusú gép szovjet szakértőkkel, majd röviddel ezután a MALÉV-tól bérelt kétfedelűeken a magyar pilóták is elkezdték a mezőgazdasági repülést. Sok-sok nehézségen, buktatón át érték el, hogy a gazdaságok előbb megismerték, majd elismerték munkájuk hatékonyságát, szükségességét. A Po—2-ket előbb két L—60 „Brygadyr”, majd a PZL—101 mezőgazdasági változatai követték. 1966. végén tíz darb An—2 M nagyteljesítményű gépet vásászolt az akkori Repülőgépes Növényvédő Állomás. (Az RNA.) Elsőként alkalmazták nagy hatékonysággal a Ka—26 helikoptereket a hegyvidéki és sík területi szőlőmunkáknál. Nagy számban alkalmazták a Z—37 „Cmelák” típust is, amely az első, kifejezetten mezőgazdasági munkára tervezett és épített repülőgép volt a szocialista országokban. Legújabb típusuk a PZL M18 „Dromader”, a lengyel repülőgépipar egyik legkorszerűbb terméke, amelyből a legnagyobb darabszám éppen hazánkban üzemel. A volt RNAK megnövekedett tevékenységi köre értelmében — ma már MÉM Repülőgépes Szolgálat. „Szolgáltatásainak” természetesen ma is döntő részét jelenti a mezőgazdasági repülés, amely ma már nélkülözhetetlen a kártevők elleni védekezésben és az ország mezőgazdasági területeinek megművelésében. A MÉM Repülőgépes Szolgálat negyedszázados jubileumának alkalmából köszöntjük azokat a dolgozókat, akiknek munkája hozzájárult ahhoz, hogy az egykori ütött-kopott két repülőgéptől eljuthattunk a mai, több mint száz gépes „nagyüzemig”. Köszöntjük a Szolgálat „öregeit”, akiknek irányítása, nevelése alatt fiatal szerelő- és pilótanövendékek százai tanulták meg szeretni a repülést, a repülőgépes munkát... a HIVATÁST! PUNKA GYÖRGY A PZL M18 „DROMADER" (RSz. Stúdió) fent. A Z—31 „Cmelák” (RSz. Stúdió) lent balra. A Ka—26. (Geleta Pál) jobb alsó.