Repülés, 1982 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1982-10-01 / 10. szám

25 ÉVES A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI REPÜLÉS A húszas évek közepe táján, amikor az első kísérletek megindultak, még senki sem számított arra, hogy fél év­század múlva többszáz gépből álló lé­giflották dolgoznak majd a termőföl­dek felett. Az első próbálkozások szinte egy­­időben történtek a Szovjetunióban, Németországban és az Egyesült Álla­mokban. Azután hosszú ideig jóformán semmilyen fejlődés nem volt. Sem a technika akkori lehetőségei, sem a gaz­dasági helyzet nem kedvezett a kárte­vők elleni légiháborúnak. Az emberi­ség egészen más hadviselésre készülő­dött. A második világháborúban egy-két repülőgéppel a maláriaszúnyogok elle­ni védekezést kísérelték meg, de az igazi fellendülés a repülőgépes munka­végzés területén a háború után kezdő­dött. A nagy számban felhasználható futár és könnyű felderítőgépek és a hirtelen „állás” nélkül maradt harci pilóták alkalmazása olcsóvá tette a lé­gi-mezőgazdasági tevékenységet, a ké­miai iparágak pedig óriási mennyiség­ben ontották a szükséges vegyszereket. Nagy kísérlet kezdődött, melléfogá­sokkal, zsákutcákkal, áldozatokkal és eddig soha nem látott lehetőségekkel. Az út hazánkban is hasonlóan in­dult. A technikát a szovjet pilóták mu­tatták be. A kísérleti repülések ered­ményeként egyhónapos munkára érke­zett öt Po—2 típusú gép szovjet szak­értőkkel, majd röviddel ezután a MA­­LÉV-tól bérelt kétfedelűeken a ma­gyar pilóták is elkezdték a mezőgaz­dasági repülést. Sok-sok nehézségen, buktatón át érték el, hogy a gazdasá­gok előbb megismerték, majd elismer­ték munkájuk hatékonyságát, szüksé­gességét. A Po—2-ket előbb két L—60 „Bry­­gadyr”, majd a PZL—101 mezőgazdasá­gi változatai követték. 1966. végén tíz darb An—2 M nagyteljesítményű gé­pet vásászolt az akkori Repülőgépes Növényvédő Állomás. (Az RNA.) Első­ként alkalmazták nagy hatékonysággal a Ka—26 helikoptereket a hegyvidéki és sík területi szőlőmunkáknál. Nagy számban alkalmazták a Z—37 „Cme­lák” típust is, amely az első, kifeje­zetten mezőgazdasági munkára terve­zett és épített repülőgép volt a szocia­lista országokban. Legújabb típusuk a PZL M18 „Dromader”, a lengyel repü­lőgépipar egyik legkorszerűbb termé­ke, amelyből a legnagyobb darabszám éppen hazánkban üzemel. A volt RNA­K megnövekedett te­vékenységi köre értelmében — ma már MÉM Repülőgépes Szolgálat. „Szolgál­tatásainak” természetesen ma is döntő részét jelenti a mezőgazdasági repülés, amely ma már nélkülözhetetlen a kár­tevők elleni védekezésben és az ország mezőgazdasági területeinek megműve­lésében. A MÉM Repülőgépes Szolgálat ne­gyedszázados jubileumának alkalmá­ból köszöntjük azokat a dolgozókat, akiknek munkája hozzájárult ahhoz, hogy az egykori ütött-kopott két re­pülőgéptől eljuthattunk a mai, több mint száz gépes „nagyüzemig”. Köszöntjük a Szolgálat „öregeit”, akiknek irányítása, nevelése alatt fia­tal szerelő- és pilótanövendékek százai tanulták meg szeretni a repülést, a re­pülőgépes munkát... a HIVATÁST! PUNKA GYÖRGY A PZL M18 „DROMADER" (RSz. Stú­dió) fent. A Z—31 „Cmelák” (RSz. Stú­dió) lent balra. A Ka—26. (Geleta Pál) jobb alsó.

Next