Respublika, 1994. július-szeptember (1. évfolyam, 7-20. szám)
1994-07-01 / 7. szám
GAZDASÁG MOSÓPER Lassan az erővel A komoly párbajokról általában rövid tudósítások készülnek. X. végzett Y.-nal vagy fordítva. A világ két legnagyobb mosóporgyártó cégének lövésváltásában azonban egyik sem pusztulhat el. Ám ez sem riasztja el őket attól, hogy megpróbálják leteríteni egymást. A mosóporreklámok természetrajzához tartozik, hogy a hirdető termékét dicséret illeti, és valamilyen elmarasztalást kap a versenytársé. Volt már ebből perpatvar idehaza is, de az ügyben, ami Hága város bírósága elé került, nem kisebb vád hangzott el az Ariést gyártó Procter and Gamble amerikai cég részéről, mint hogy nagy európai konkurense, az Unilever UMC Power nevű terméke nemcsak a szennyfoltot, hanem a ruhát is eltünteti. Egy részét legalábbis. Erre az állításra azonnal reagált a sértett. Előbb közölte, hogy hazugság és emiatt pert indít, majd a vádlistát meg is toldotta: a Procter and Gamble azzal a nyilvánvaló aljas szándékkal biggyesztette rá az Ariel dobozára a power (erő) hatásnövelő névszót, hogy megzavarja a vásárlókat. Azok ugyanis az „erőt” eddig az Unilever OMO- jában vihették haza. A játék az erővel hosszabb távon veszélyessé vált, megkapta a kitüntető szócskát az egyes országokban - például a briteknél - Unilever-színekben szereplő Persil is. A német Henkel csoport düsseldorfi központja kénytelen volt kinyilatkoztatni: a német Persilnek semmi köze a brit Persil Powerhez. A nagy mosószeresek két-három (?) tagú családjának zűrjeibe magyar üzleteik még nem keveredtek bele. Az említett gyártók itteni képviselői tudatták, hogy nem forgalmaznak Power-mosóporokat. A magyar háziasszonynak így nem kell félnie nevezett termékük vádakban szereplő hatásától sem. Még akkor sem, ha netán valamelyik kisimportőr gondol egyet, és idehozza az OMC Powert. Sőt még akkor sem, ha most értesül róla, hogy az Unilever néhány nappal a per kilátásba helyezése után visszakozott, mert részlegesen elismerte a Procter and Gamble ama vádját, hogy az OMO Power a textil szálának is nekimegy, nemcsak a mocskának. Az elismeréssel együtt azonban rendkívüli laboratóriumi körülmények és kegyetlenkedések kellenek ahhoz, hogy a ruhát a csodamosópor megviselje. Legkevesebb 25 alkalommal egymás után, gyenge hígítású lében, hosszasan kell mosni, jóval 60 fok felett. Ilyet az ellenfél művelhet a laborjában, normális háziasszony soha. Persze a két „mosó fél” számára nem egyformák a tétek. A vetélkedő nagyvállalatok - ellentétben a háziasszonyokkal - dollármilliárdokban gondolkodnak, amikor az európai mosóporpiacról van szó. A világméretű kakaskodás hatása Magyarországon is érződik, legalábbis a reklámokban. Tavaly, amikor a médiákra legtöbbet áldozó cégek listájáról a felmérést végző vállalat számítógépes tévedés miatt lefelejtette az Unilevert, kínos helyesbítések egész sorát kellett a lapoknak közreadniuk, nehogy azt gondolja az olvasó: csak a Procter and Gamble áldoz itt büdzséjéből. (Bár aligha gondolta volna, hiszen OMO-reklámot legalább annyit lát, mint Ariést...) A per felfújása egyébként lovat adott a támadó Procter and Gamble alá. Több függetlennek mondott laboratóriummal is anyagkárosító eredményt produkáltatott az Unilever terméke, az OMO, illetve a Persil Power rovására. Erre az Unilever annyit válaszolt: bármely tesztelőhelyen össze lehet hozni olyan eredményt, amilyent a megrendelő vár. Más laboroktól az Unilever hozatott kedvező eredményeket. Igazi támadása (vagy védekezése?) azonban egy reklámhadjárat elindítása volt. Ebben - maximálisan megbízhatónak minősítve - nemcsak hogy népszerűsítette új OMO-ját, hanem teljes kártérítést helyezett kilátásba azok számára, akik bizonyítani tudják a termék okozta károsodást. Ez a reklám inkább bizalmat kelt, mint félelmet. Nyugat-európai piaci szakértők szerint kell is kapaszkodnia az európainak, mert amerikai vetélytársának Arielje a legutóbbi felmérések tanúsága szerint valamivel ismertebb. Úgy hírlik, valamit változtatnak az OMO Poweren is, ez az átalakított erőbajnok kerül rövidesen piacra. Az Unilevernél mindennek kapcsán állítják: olyan technológiával rendelkeznek, amivel a Procter nem. Nem utolsósorban azért sem, mert az ő Powerjük titkait szabadalmi védelem őrzi. Itt tart most a mosóporháború. A fogyasztónak dobták oda a labdát, melyik márkához pártol. A gyengébb idegzetű vásárló, meglehet, egy harmadik márkára tér át, ám jó tudnia: ez a harmadik is vélhetően a két vállalatóriás valamelyik cégének valamelyik terméke. ■ 36 RESPUBLIKA 1994/7