Respublika, 1994. július-szeptember (1. évfolyam, 7-20. szám)

1994-07-29 / 11. szám

Horváth Ádám (64), a Ma­gyar Televízió elnöke jelö­lése után valóban be is fu­tott, megkapta kinevezését. A tévé főrendezői tisztségét immár több mint egy évtize­de betöltő szakember Mári­­ássy Félix tanítványaként végzett 1966-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Eleinte ugyan agrobioló­­gusnak készült, majd a Hon­véd Művészegyüttes karve­zetője volt, 1957-ben azon­ban már külsőzött a televízi­óban. Horváth Ádám 36 éve az MTV munkatársa, 35 éve rendezője, szinte minden műfaj szakavatott alkotója. Több mint 25 éve tanít a fő­iskolán. Egyebek között Ba­lázs Béla-díjjal (1970), Erkel Ferenc-díjjal (1985) és kiváló művész elismeréssel (1990) tüntették ki. Székely Ferenc (42), alel­­nök, jogász, újságíró, drama­turg. 1977-től több mint tíz évig a magyar filmhíradót szerkesztette, 1989-ben pe­dig alapító főszerkesztője lett a Nap TV-nek. Több do­kumentumfilmet készített Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában és Dél-Ameriká­­ban. Az Amerikai Újságíró­­központ elnökségének tagja. Újságírói munkáját 1993- ban Pethő Sándor-díjjal ju­talmazták. Somosi Péter (47) tévé-al­­elnök a Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola gyártásszer­vezői szakát végezte el, s je­lenleg ott tanít óraadó tanár­ként. Huszonhét éve munka­helye a televízió, ahol 1990-ben a TV 1 intendatúra gyártási igazgatójaként dol­gozott, majd megbízott in­tendánsa lett. Alelnöki kine­vezése előtt helyettesi beosz­tásban irányí­totta a Pro­dukciós Igazgatóságot. Részt vett az MTV átalakulásával foglalkozó szakmai bizottsá­gok munkájában. A Magyar Rádió elnöke, Szirányi János (50) vég­zettségét tekintve zongora­­művész, zenetanár. 1970- ben került a rádióhoz ko­molyzenei műsorok szer­kesztőjeként, később a ze­nei főosztály főszerkesztője lesz. Feladatul kapja a Ma­gyar Rádió teljes zenei szer­kesztői munkájának összefo­gását, irányítását. Gombár Csaba elnöksége idején ki­dolgozza a Bartók rádió új struktúráját. Miután az ak­kori kormányfő, Antall Jó­zsef nem hagyja jóvá a válto­záshoz szükséges átalakí­tást, a struktúraváltás a szervezeti reform nélkül zaj­lik le, Szirányi a zenei főosz­tály vezetője lesz. Az elbocsá­tások idején 128 kollégájával együtt ő is menlevelet kap. Négyszeres nívódíjas. A rádió alelnöke, Magos György (46) végzettségét tekintve közgazdász, böl­csész. 1993-ig dolgozott a rádióban, több mint húsz­éves munkássága idején mintegy kétszáz hangjáték, dráma, illetve regényadap­táció dramaturgja, rendező­je volt. Harminc alkalom­mal kapott munkájáért el­ismerést, nívódíjat, főrende­zői díjat, kritikusok díját, az Új Magyar Hangjáték Dí­ját. 1993-ban rendkívüli le­mondással távozik, mire el­bocsátják. Ezután elindít­ja a Vox Libris hangkazetta­sorozatot, amelybe többek között Esterházy Péter, Mészöly Miklós, Kertész Imre, Kornis Mihály mond­ja kazettára műveit. 1993. november 1-jétől a Katona József Színházban dolgo­zott dramaturgként. Simkó János (45), a rádió alelnöke közgazdász, 1986 óta dolgozik a Magyar Rádi­óban. Először tudományos témákkal foglalkozott. A Korkóstoló hét év alatt két­szer részesült nívódíjban. 1989 és 1990 között a belpo­litikai rovat főmunkatársa, majd a Magyarországról jö­vök című társadalompoli­tikai magazin felelős szer­kesztője. Hatpárti konszen­zus alapján részt vett a rá­dió választási műsorában. Alekszandr Lukasenko (40) fehérorosz államfő le­tette a hivata­li esküt a par­lamentben, és programját is ismertette. A július 10-én elnökké vá­lasztott Luka­senko bela­­rusz nyelven tett ígéretet arra, hogy mindent meg­tesz népe fel­­emelkedése érdekében. Kijelentette, hogy a gazda­ RESPUBLIKA 1994/11 SZEMÉLYISÉGEK 95

Next