Respublika, 1995. január-március (2. évfolyam, 1-13. szám)
1995-01-06 / 1. szám
A HETI HÍRMAGAZIN 1027 Budapest, Fő u. 79. Telefon: 212-2187, 201-5934 Telefon/fax: 202-5306 Levélcím: 1922 Bp. Pf.: 37. ISSN 1218-1501 ■ Főszerkesztő Thurzó Tibor ■ Főszerkesztő-helyettes Dénes D. István, Szántó András ■ Lapszerkesztő Búza Péter, Jolsvai András ■ Olvasószerkesztő Lukács Mária, Szekeres István ■ Képszerkesztő Pólya Zoltán ■ Tervezőszerkesztő Szigethy Örs ■ Rovatvezetők Avar János (külföld) Ágoston Vilmos (kisebbségek) Bányai Gábor (kultúra) Bodor Pál (szélmalomjáték) Frank Iván (információ) Papp Dénes (Magyarország) Sebők László (gazdaság) Skultéty Tamás (sport) ■ Rovatszerkesztők Bálint B. András (hitvilág) Kárpáti János (eseménytár, személyiségek) Lencsés Károly (bűnügy) Mojzes Imre (tudomány) Ómolnár Miklós (parlament) Schreiber László (riport) Vajda Gábor (közvélemény-kutatás) ■ Munkatársak Balla Márton, Bencze Andrea, B. Varga Judit, Dávid Péter, Dutka Judit, Károly Márta, Kelecsényi László, Lacovszky Bea, Markó Livia, Mikes Éva, Olasz Etelka, Pető Zsuzsa, Petri Lukács Ádám, Pogány Ira, Soproni Horváth Lajos, Szász István, Tancsik Mária, Tóth Andrea ■ Tördelőszerkesztők Garzó Klári, Horváth Csaba, Lengyel Boldizsár, Mikes Vivien, Vér Attila, Weisenburger István ■ Korrektorok Bajtai Zoltán, Kuthy Örs ■ Kiadja a Mercantil Kft. (1027 Bp., Fő u. 79.) ■ Felelős kiadó Kelemen Iván ügyvezető igazgató ■ Lapigazgató Forró Péter ■ Hirdetésfelvétel G-Mentor Kft. Bp., Römer Flóris u. 16. Tel.: 269-9609. Fax: 280-6234 Mobiltelefon: 06-30-417-677 Respublika szerkesztősége Tel./fax: 202-5306 ■ Lapterjesztés Sáska Sándorné ■ Nyomdai előkészítés TIMP Kft. ■ Nyomdai munkák Révai Nyomda ■ Fotó FEB Gamma, MTI Külföldi Képszerkesztőség Előfizethető a postahivatalokban BELÜGYEK 1995/1 RESPUBLIKA A mióta kitalálták a számítógépes szövegszerkesztést, dúl a vita, hogy a lapokban megjelenő sajtóhibák és más abnormális jelenségek a technika annyit emlegetett ördögének rovására írhatók-e vagy sem. Miről tehet a technika - ha tehet egyáltalán -, és miről az ember? A vita olykor eldönthetetlen. Előfordul ugyanis, hogy mást lát a szerkesztő a képernyőn, és más jelenik meg a nyomtatott szövegben. A számítástechnikához értők azt mondják, hogy a gépeknek csakugyan van egy bizonyos hibaszázalékuk. Hadd utaljunk a mostanában nagy port felvert esetre az Intel cég mikroprocesszorával. Egy ponton a gép elkezd tévedni, és ember legyen a megmondhatója, hogy ez mikor következik be, milyen utasítások hatására. Azt tudjuk persze, hogy minél jobb minőségű egy gép, annál kisebb a tévedés lehetősége. Olyan ez, mint mondjuk a Mercedes és a Lada közötti különbség. Mindkettő autó és mindegyik képes arra, hogy utasokat szállítson, csak éppen az utóbbi ezt jóval megbízhatatlanabbul és kényelmetlenebbül teszi. A minőségért pedig fizetni kell. Hát így vagyunk mi is a gépeinkkel - sok más hazai szerkesztőséghez hasonlóan. Ha IBM gyártmányok lennének - ez nem a reklám helye kevesebbet hivatkozhatnánk a számítógép ördögére... Egyes esetekben persze ez sem megfelelő magyarázat a melléfogásokra... Múlt heti számunk címoldalán a terrorizmusról készült anyagunkat ajánlottuk az olvasó figyelmébe, s mit tesz isten: a Respublikában nyoma sem volt az írásnak. Természetesen nem a gondviselő, nem is a számítógép, hanem az emberi tényező „jóvoltából”.