Respublika, 1995. január-március (2. évfolyam, 1-13. szám)

1995-01-06 / 1. szám

A HETI HÍRMAGAZIN 1027 Budapest, Fő u. 79. Telefon: 212-2187, 201-5934 Telefon/fax: 202-5306 Levélcím: 1922 Bp. Pf.: 37. ISSN 1218-1501 ■ Főszerkesztő Thurzó Tibor ■ Főszerkesztő-helyettes Dénes D. István, Szántó András ■ Lapszerkesztő Búza Péter, Jolsvai András ■ Olvasószerkesztő Lukács Mária, Szekeres István ■ Képszerkesztő Pólya Zoltán ■ Tervezőszerkesztő Szigethy Örs ■ Rovatvezetők Avar János (külföld) Ágoston Vilmos (kisebbségek) Bányai Gábor (kultúra) Bodor Pál (szélmalomjáték) Frank Iván (információ) Papp Dénes (Magyarország) Sebők László (gazdaság) Skultéty Tamás (sport) ■ Rovatszerkesztők Bálint B. András (hitvilág) Kárpáti János (eseménytár, személyiségek) Lencsés Károly (bűnügy) Mojzes Imre (tudomány) Ómolnár Miklós (parlament) Schreiber László (riport) Vajda Gábor (közvélemény-kutatás) ■ Munkatársak Balla Márton, Bencze Andrea, B. Varga Judit, Dávid Péter, Dutka Judit, Károly Márta, Kelecsényi László, Lac­ovszky Bea, Markó Livia, Mikes Éva, Olasz Etelka, Pető Zsuzsa, Petri Lukács Ádám, Pogány Ira, Soproni Horváth Lajos, Szász István, Tancsik Mária, Tóth Andrea ■ Tördelőszerkesztők Garzó Klári, Horváth Csaba, Lengyel Boldizsár, Mikes Vivien, Vér Attila, Weisenburger István ■ Korrektorok Bajtai Zoltán, Kuthy Örs ■ Kiadja a Mercantil Kft. (1027 Bp., Fő u. 79.) ■ Felelős kiadó Kelemen Iván ügyvezető igazgató ■ Lapigazgató Forró Péter ■ Hirdetésfelvétel G-Mentor Kft. Bp., Römer Flóris u. 16. Tel.: 269-9609. Fax: 280-6234 Mobiltelefon: 06-30-417-677 Respublika szerkesztősége Tel./fax: 202-5306 ■ Lapterjesztés Sáska Sándorné ■ Nyomdai előkészítés TIMP Kft. ■ Nyomdai munkák Révai Nyomda ■ Fotó FEB Gamma, MTI Külföldi Képszerkesztőség Előfizethető a postahivatalokban BEL­ÜGYEK 1995/1 RESPUBLIKA A mióta kitalálták a számítógé­pes szövegszerkesztést, dúl a vita, hogy a lapokban megjelenő sajtó­hibák és más abnormális jelenségek a technika annyit emlegetett ör­dögének rovására írhatók-e vagy sem. Miről tehet a technika - ha te­het egyáltalán -, és miről az ember? A vita olykor eldönthetetlen. Előfordul ugyanis, hogy mást lát a szerkesztő a képernyőn, és más jelenik meg a nyomtatott szövegben. A számítástechnikához értők azt mondják, hogy a gépeknek csakugyan van egy bizonyos hibaszázalékuk. Hadd utaljunk a mostanában nagy port felvert esetre az Intel cég mikroprocesszorával. Egy ponton a gép el­kezd tévedni, és ember legyen a megmondhatója, hogy ez mikor kö­vetkezik be, milyen utasítások hatására. Azt tudjuk persze, hogy minél jobb minőségű egy gép, annál kisebb a tévedés lehetősége. Olyan ez, mint mondjuk a Mer­cedes és a Lada közötti különb­ség. Mindkettő autó és mind­egyik képes arra, hogy utasokat szállítson, csak éppen az utóbbi ezt jóval megbízhatatlanabbul és kényelmetlenebbül teszi. A mi­nőségért pedig fizetni kell. Hát így vagyunk mi is a gé­peinkkel - sok más hazai szer­kesztőséghez hasonlóan. Ha IBM gyártmányok lennének - ez nem a reklám helye ke­vesebbet hivatkozhatnánk a számítógép ördögére... Egyes esetekben persze ez sem megfelelő magyarázat a melléfogásokra... Múlt heti szá­munk címoldalán a terrorizmus­ról készült anyagunkat ajánlot­tuk az olvasó figyelmébe, s mit tesz isten: a Respublikában nyo­ma sem volt az írásnak. Termé­szetesen nem a gondviselő, nem is a számítógép, hanem az emberi tényező „jóvoltából”.

Next