Respublika, 1995. január-március (2. évfolyam, 1-13. szám)
1995-03-17 / 11. szám
GAZDASÁG azt meglehet, hogy csalódni fognak várakozásukban. Az eddig vázolt, nem túl szívderítő képet azonban lehetséges és szükséges is némiképpen árnyalni. Mind többen ismerik fel, hogy a turizmus jó üzlet is lehet, ha a vendéglős, a szállodás, az utazási iroda nem egyetlen szezonban óhajt meggazdagodni, s elhiszi: nem baj, ha a vendég magyar. Tartja például a nemzetközi összehasonlításban jó pozícióját az egyik legjobban jövedelmező üzletág, a kongresszusi turizmus. Az OIH Tourinform szolgáltatásának központi és regionális irodái hatékonyan propagálják az idegenforgalmi szempontból korábban ismeretlen vidékeket is. Lassan kezd teret nyerni a falusi turizmus, divatja van a kerékpáros országjárásoknak, a hagyományos értelemben vett turizmusnak. Aki kellőképpen szemfüles, felkutatja a viszonylag olcsó szálláshelyeket is, s az utazási irodák is igyekeznek megfizethető árú belföldi programkínálattal jelentkezni. Nem túlzás állítani, hogy 5-10 év összehangolt fejlesztéseinek eredményeként - feltéve, ha a gazdaság tartós növekedésnek indul - a magyarországi turizmus bevételei megduplázhatóak. Hogy ez így lehessen, az eddiginél többet kell törődni a környezet védelmével, a még kevésbé ismert turistalátnivalók propagálásával. Vendég a pácban Bár érthetően a legkevésbé sem vigasztalja a pórul járt magyar utasokat, mégis tény: a hazai irodák csődjei eltörpülnek a nagy nyugati utazásszervezők csődjei mellett. Tavaly például több német iroda tönkre is ment, s az USA-ban, illetve Törökországban kintragadt utasokat is állami pénzen szállították haza. Nálunk az elmúlt három évben az összes szállított utas egy ezrelékét érte kár. Az idegenforgalmi vállalkozások döntő többsége tisztességesen és pontosan dolgozik, a botrányt keverő esetek szereplői mégis az egész szakma hírnevét besározzák. Tenni ellenük azonban jószerével semmit sem lehet - derül ki Csók Csaba, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége, a MUISZ főtitkárának szavaiból. A bejegyzett utazási irodák száma 750-800 között mozog, mellettük azonban szakértői becslések szerint legalább ennyi feketecég is működik. Hogy melyik legális és melyik illegális, azt az utas - néhány egyértelmű esetet kivéve - nem tudhatja. Ezért is javasolta már évekkel ezelőtt a MUISZ az Országos Idegenforgalmi Hivatalnak (OIH), hogy a működési engedélyt kapott irodák üzlethelyiségeikben megkülönböztető emblémát helyezzenek el jól látható helyen. A javaslat azonban a mai napig nem talált meghallgatásra. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség sem biztat túl sok jóval. A bejegyzett irodák utasaitól is temérdek panaszlevelet kapnak. A kisebb vállalkozások bérelt autóbuszai gyakran meghibásodnak. Ilyenkor akár egy napba is beletelik, amíg megérkezik a felmentő jármű, az utasok várakoznak, csúszik vagy elmarad egy-egy program. Ilyenkor egyértelműen az irodát terheli a felelősség, különösen ha kilométerenként néhány forinttal többet áldozva üzembiztos járművekkel dolgozó vállalkozóval is köthetett volna megállapodást. Gyakran előfordul, hogy a szálloda alacsonyabb kategóriájú, mint amit az utasnak idehaza ígértek, a szoba pedig nem a tengerre, tóra néz, miként a prospektusban szerepelt. A szálláshelyproblémákért azonban nem mindig az itthoni iroda hibáztatható, hiszen ők külföldi partnerüknek vannak kiszolgáltatva. Ilyenkor a legjobb megoldás, ha a reklamáló hazatérése előtt a szálloda portáján igazolást kér a tényleges helyzetről. Annak birtokában könnyebb a panasz orvoslása. Az ilyen attrakciók lebonyolításához azonban nem árt némi nyelvtudás, mert előfordulhat, hogy az idegenvezető sem áll a helyzet magaslatán, kevésbé segítőkész, mint az utasok szeretnék, így hát az idegenvezetőkre vonatkozó panaszok sem ritkák. Talán azért, mert manapság bárki vezethet csoportot. 1990-ben, a nagy jogszabályi deregulációk idején ugyanis hatályon kívül helyezték a folyamatos továbbképzést előíró idegenforgalmi rendeletet, lehetővé téve ezzel, hogy olyanok is a szakmába kerüljenek, akik nem oda valók, akik adott esetben visszaélnek helyzetükkel. Csók Csaba szerint a rendelet eltörlése mindenképpen szarvashiba volt, mert az alkalmatlan idegenvezető a legjobban előkészített utat is elronthatja. A panaszok másik, széles köre a csomagok eltűnésére, megsérülésére vonatkozik. A poggyászbiztosítás ugyan mérsékli az anyagi kárt, de az utaztató irodán is múlik, hogy a garantáltan jó szolgáltatást kínáló légitársaságokkal szerződik-e, esetleg anyagi megfontolásokból az utasok rovására kockáztat. 16 ♦ 1995/1.1 RESPUBLIKA BEUTALT VENDÉGEK Inflálódó támogatások Szakszervezeti beutalóhoz jutni valaha komoly fegyverténynek számított. Nem kevés protekció kellett hozzá, hogy valaki főidényben a Balaton partján ilyen kedvezményes üdülési lehetőséget kapjon. Aztán a politikai-gazdasági változások szele ezt is elsöpörte, az üdülőket immár piaci áron lehet igénybe venni, illetve a rászorultság mértékétől függően több-kevesebb támogatással. A volt szakszervezeti üdülők a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonába kerültek - szám szerint 260 épület -, ezek vagyonkezelője 1993 óta a Hunguest Rt. A Hunguest-szállodákban üdülők idén összesen 2,5 millió vendégéjszakát vehetnek igénybe, s még mindig viszonylag megfizethető áron. Miközben a magyar szállodaiparban a kihasználtság éves szinten 50 százalék alatt maradt, a Hunguestnél meghaladta a 60 százalékot. A helyek mintegy felét támogatás nélkül értékesítik, ezekre hazai és külföldi, egyénileg, illetve csoportosan érkező vendégeket egyaránt várnak. Ezeket a helyeket a szállodák közvetlenül vagy utazási irodákon keresztül kínálják. Támogatott formában idén 230 ezren pihenhetnek, de az üdülési jegyek így is drágábbak lesznek a tavalyinál, hiszen az állami támogatás harmadik éve változatlanul 765 millió forint. Az infláció, a fenntartási költségek növekedése a támogatott helyeknél 1994-ben 25,1995- ben már 35 százalékos áremelést tett szükségessé. A Hunguest egyébként azt tervezi, hogy 4-5 milliárd forint értékűre becsült ingatlanállománya mintegy negyedrészét gazdaságossági megfontolásból 2-3 év alatt érékesíti, bérbe adja, illetve vegyes vállalatokba viszi. Az állami üdülési támogatás mértéke hetenként és személyenként 1-5 ezer forint között mozoghat. A maximumot