Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)

B - Bozókalsók - Bozókszabadi - Bozóky - Bozósd - Bozót - Bozovics - Bozsaly - Bozsok - Bozsur - Bózsva - Bozveli - Bozzai - Bozzai - Bozzaris - Bozzolo

Bozókalsok — 643 — tant rendelte. A Jézus-társaság eltörlése után a B. prépostság egyik felét Mária Terézia 1780. a budai, most pesti egyetemnek adta, becserélvén azt a szekszárdi apátságért és a sági prépostságért. A másik fele a nagyszombati, most esztergomi pap­nevelő birtokában maradt. Címe a magyar király adományozásának tárgya. V­ö. Schematismus V. Cleri Adioec. Strig. 1911. Bozókalsók, kisk. Hont vm. korponai j.-ban, (1916) 173 tót lak., u. p. Bozók, u. t. Korpona. Bozókszabadi (azelőtt: Bozóklehota), kisk. Zólyom vm. zólyomi j.-ban, (1910) 255 tót lak., u. p. Szászpelsőcz, u. t. Korpona. Bozóky (pilismaróti), 1. Alajos, jogtudós, szül. Budán 1842 dec. 30. Tanulmányai befejeztével 1868. a nagyváradi kir. jogakadémián a római s egyházjog helyettes, 1871. rendes tanára, 1879. az akadémia igazgatója lett. A budapesti tud. egye­tem magántanára. 1911-ben a magyar kir. udvari tanácsosi címet kapta. Számos jogi és közműve­lődési cikket írt különböző folyóiratokba. Önálló munkái: Proletári jog. A pesti egyetem által ko­szorúzott pályamű (Pest 1866); A börtönügy leg­újabb haladásai (u. o. 1867); A köteles részről (Nagy-Várad 1874); Ró­nai perjog (u. o. 1878); A nagyváradi kir. akadémia százados múltja 1788—1888 (Budapest 1889); Az ausztriai ma­gánjog rendszere (u. 0. 1891); Római magánjog (I. Institúciók,Tudományos Zsebkönyvtár, Pozsony 1898; II. Pandekták, u. o. 1899); Magyar kat egyházi jog (u. 0. 1899). Átdolgozta Friedlander L. művelődéstörténeti munkáját: Római világ címén (u. 0. 1883—84) és lefordította­ Gaius római jogi institutióinak négy könyvét (u. o. 1886, akadémia, latin szöveggel) meg Cicero Sulla mel­lett mondott beszédét, (u. 0.1887), I., II., XIV. filip­pikáját (Nagy-Várad 1887) és válogatott leveleit (u. 0. 1888). 2. B. Endre, szül. 1863. Sümegen, Zala vm. 1886 óta középiskolai tanár, 1906. az Orsz. Köz­oktatási Tanács titkára, 1908. középiskolai igaz­gató. Több fizikai, földrajzi és számtani tanköny­vön kívül írta a Tudományos Zsebkönyvtár vál­lalatba a következő műveket: Kozmográfia, Kis fizikai földrajz, Meteorológia, Fizikai Zseb­könyv, Elektrotechnika; továbbá: Az elektro­mos sugárzásokról (Budapest 1905). Bozósd (azelőtt: Bogyest), kisk. Arad vm. bo­rossebesi j.-ban, (1910) 790 oláh lak., u. p. Alcsill, u. t. Almás-Alcsill. Bozót (növ.), általában cserjék alkotta berek v. sűrűség; mocsaras vidéken (Dunántúl) ingová­nyos, lápos helyen felverődött nád, káka és fűz­bokrokból álló sűrűségnek is B. a neve. Bozovics, nagyk. Krassó-Szörény vm. bozo­vicsi j.-ban, (1910) 4242 oláh és magyar lak., szolgabírói székhely, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, iparegyesület, Első Almási és Nera takarékpénztárak, B. és vidéke hitelszövetkezet, posta- és táviróhivatal; van fürész-malma, élénk marhavásárai, vasércbányája és 4 kisebb barna­szénbányája ; az aranymosás, mely a XVIII.sz.-ban lendületet vett s melyet ügyes cigányok gyakorol­tak, most teljesen megszűnt. B.-ot már Mátyás király idejében említik. 1774. az Almás völgyé­nek 13 falujával a határőrvidéki zsupaneki zászló­aljhoz csatolták; a katonai végvidéki rendszer el­törlése idején B. az oláh bánsági ezredhez tarto­zott s egy századnak állomásozó helye volt. 1873-ban a határőrvidék polgári alkotmányt nyer­vén, B. szolgabírói kerület székhelye lett. A gya­logsági kaszárnya Mária Terézia idejében épült. Régebben magyarok laktak ott, miként egyes helynevek (Ménespatak, Bánya, Postás) bizo­nyítják. A Nera innenső partján 2 várrom van, egyik Dragomor Jano, a lapusniki határban; a hagyomány szerint magyar várak. A törökök 1784, az egész Almás völgyét ismét elfoglalták s B.-ot is 1­/4 évig tartották megszállva. 1817-ben Ferenc király és Karolina Auguszta királyné itt több napon át tartózkodtak. Bozsaly, kisk. Bihar vm. margittai j.-ban, (1910) 508 oláh és magyar lak., 11. p. és u. t. Csehtelek. Bozsok (Poschendorf), kisk. Vas vm. kőszegi j.-ban, egyike a vmegye legtisztább, legvagyono­sabb és legegészségesebb községeinek. (1910) 706 horvát származású, most németajkú, de magyar érzelmű lakossal, kik mind a 3 nyelvet beszélik. Postai ügynökség, u. t. Rohoncz. Határában ős-és ókori emlékek találtatnak; a rómaiak idejéből vízvezeték, épületnyomok, érmek s egy arany öv­csat kerültek napfényre. B. a XIII. sz.-ban Szt.Vid várához tartozott; Mátyás királynak itt állítólag vadászkastélya volt s tőle kapta a Sibrik-család, mely most is a régi kastély birtokában van. Egy másik kastélya romokban hever, úgyszintén régi kolostora. L. még Balatonhozsok. Bozsur, kisk. Krassó-Szörény vm. facseti j.-ban, (1910) 660 lak., vasúti megálló, posta- és táviró­hivatal. Bózsva, 1. Bósva, Bozveli, Neofit, bolgár író, szül. Kotelben és mint az athoszi Hilendar-kolostor archimandri­tája megh. 1848. Kiadott egy bolgár enciklopédiát Slaveno-bolgarskoje detovodstvo címen, melyben különösen Bolgárország geográfiája figyelemre­méltó. Halála után hátramaradt 25 kézirati mun­kája, köztük visszaemlékezései is. Bozzai, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ban, (1910) 315 magyar lak., u. p. Vasszécseny, u. t. Vép. Bozzai Pál, költő, szül. Kővágóörsön (Zala vmegye) 1829 jan. 10., megh. Zánkán (Zala vm.) 1852 jún. 21. Iskoláit Pozsonyban és Késmár­kon végezte. Ott volt az 1847-iki pozsonyi or­szággyűlésen, mint gyakornok . 1848. Pestre köl­tözött, hol megismerkedett az irodalom kivá­lóbb egyéniségeivel. Harcolt a szabadságharcban mint honvéd, majd annak lezajlása után osztrák katonának sorozták be. A katonaságtól azon­ban 1852 tavaszán mint gyógyíthatatlan beteget elbocsátották, s még ugyanazon évben meg is halt. Versei a Jókai szerkesztette Életképekben jelentek meg 1847-től kezdve, valamint Kelet könyvei c. költői elmélkedései is. Mind verseivel, mind elbeszéléseivel elismerést aratott, sőt Arany és Petőfi figyelmét is magára vonta. Munkáit össze­gyűjtötte és Bpesten 1886. kiadta barátja, Lévay József, életrajzával együtt: B. P. irodalmi hagyo­mányai címmel az Olcsó Könyvtárban. Bozzaris, szuliota-nemzetség, 1. Bozzaris. Bozzolo, kerületi székhely Mantova olasz tarto­mányban, szép vidéken, az Oglio közelében, vasút 41* Bozzolo

Next