Révai Nagy Lexikona, 3. kötet: Béke-Brutto (1911)
B - Bozókalsók - Bozókszabadi - Bozóky - Bozósd - Bozót - Bozovics - Bozsaly - Bozsok - Bozsur - Bózsva - Bozveli - Bozzai - Bozzai - Bozzaris - Bozzolo
Bozókalsok — 643 — tant rendelte. A Jézus-társaság eltörlése után a B. prépostság egyik felét Mária Terézia 1780. a budai, most pesti egyetemnek adta, becserélvén azt a szekszárdi apátságért és a sági prépostságért. A másik fele a nagyszombati, most esztergomi papnevelő birtokában maradt. Címe a magyar király adományozásának tárgya. Vö. Schematismus V. Cleri Adioec. Strig. 1911. Bozókalsók, kisk. Hont vm. korponai j.-ban, (1916) 173 tót lak., u. p. Bozók, u. t. Korpona. Bozókszabadi (azelőtt: Bozóklehota), kisk. Zólyom vm. zólyomi j.-ban, (1910) 255 tót lak., u. p. Szászpelsőcz, u. t. Korpona. Bozóky (pilismaróti), 1. Alajos, jogtudós, szül. Budán 1842 dec. 30. Tanulmányai befejeztével 1868. a nagyváradi kir. jogakadémián a római s egyházjog helyettes, 1871. rendes tanára, 1879. az akadémia igazgatója lett. A budapesti tud. egyetem magántanára. 1911-ben a magyar kir. udvari tanácsosi címet kapta. Számos jogi és közművelődési cikket írt különböző folyóiratokba. Önálló munkái: Proletári jog. A pesti egyetem által koszorúzott pályamű (Pest 1866); A börtönügy legújabb haladásai (u. o. 1867); A köteles részről (Nagy-Várad 1874); Rónai perjog (u. o. 1878); A nagyváradi kir. akadémia százados múltja 1788—1888 (Budapest 1889); Az ausztriai magánjog rendszere (u. 0. 1891); Római magánjog (I. Institúciók,Tudományos Zsebkönyvtár, Pozsony 1898; II. Pandekták, u. o. 1899); Magyar kat egyházi jog (u. 0. 1899). Átdolgozta Friedlander L. művelődéstörténeti munkáját: Római világ címén (u. 0. 1883—84) és lefordította Gaius római jogi institutióinak négy könyvét (u. o. 1886, akadémia, latin szöveggel) meg Cicero Sulla mellett mondott beszédét, (u. 0.1887), I., II., XIV. filippikáját (Nagy-Várad 1887) és válogatott leveleit (u. 0. 1888). 2. B. Endre, szül. 1863. Sümegen, Zala vm. 1886 óta középiskolai tanár, 1906. az Orsz. Közoktatási Tanács titkára, 1908. középiskolai igazgató. Több fizikai, földrajzi és számtani tankönyvön kívül írta a Tudományos Zsebkönyvtár vállalatba a következő műveket: Kozmográfia, Kis fizikai földrajz, Meteorológia, Fizikai Zsebkönyv, Elektrotechnika; továbbá: Az elektromos sugárzásokról (Budapest 1905). Bozósd (azelőtt: Bogyest), kisk. Arad vm. borossebesi j.-ban, (1910) 790 oláh lak., u. p. Alcsill, u. t. Almás-Alcsill. Bozót (növ.), általában cserjék alkotta berek v. sűrűség; mocsaras vidéken (Dunántúl) ingoványos, lápos helyen felverődött nád, káka és fűzbokrokból álló sűrűségnek is B. a neve. Bozovics, nagyk. Krassó-Szörény vm. bozovicsi j.-ban, (1910) 4242 oláh és magyar lak., szolgabírói székhely, járásbíróság, telekkönyv, adóhivatal, iparegyesület, Első Almási és Nera takarékpénztárak, B. és vidéke hitelszövetkezet, posta- és táviróhivatal; van fürész-malma, élénk marhavásárai, vasércbányája és 4 kisebb barnaszénbányája ; az aranymosás, mely a XVIII.sz.-ban lendületet vett s melyet ügyes cigányok gyakoroltak, most teljesen megszűnt. B.-ot már Mátyás király idejében említik. 1774. az Almás völgyének 13 falujával a határőrvidéki zsupaneki zászlóaljhoz csatolták; a katonai végvidéki rendszer eltörlése idején B. az oláh bánsági ezredhez tartozott s egy századnak állomásozó helye volt. 1873-ban a határőrvidék polgári alkotmányt nyervén, B. szolgabírói kerület székhelye lett. A gyalogsági kaszárnya Mária Terézia idejében épült. Régebben magyarok laktak ott, miként egyes helynevek (Ménespatak, Bánya, Postás) bizonyítják. A Nera innenső partján 2 várrom van, egyik Dragomor Jano, a lapusniki határban; a hagyomány szerint magyar várak. A törökök 1784, az egész Almás völgyét ismét elfoglalták s B.-ot is 1/4 évig tartották megszállva. 1817-ben Ferenc király és Karolina Auguszta királyné itt több napon át tartózkodtak. Bozsaly, kisk. Bihar vm. margittai j.-ban, (1910) 508 oláh és magyar lak., 11. p. és u. t. Csehtelek. Bozsok (Poschendorf), kisk. Vas vm. kőszegi j.-ban, egyike a vmegye legtisztább, legvagyonosabb és legegészségesebb községeinek. (1910) 706 horvát származású, most németajkú, de magyar érzelmű lakossal, kik mind a 3 nyelvet beszélik. Postai ügynökség, u. t. Rohoncz. Határában ős-és ókori emlékek találtatnak; a rómaiak idejéből vízvezeték, épületnyomok, érmek s egy arany övcsat kerültek napfényre. B. a XIII. sz.-ban Szt.Vid várához tartozott; Mátyás királynak itt állítólag vadászkastélya volt s tőle kapta a Sibrik-család, mely most is a régi kastély birtokában van. Egy másik kastélya romokban hever, úgyszintén régi kolostora. L. még Balatonhozsok. Bozsur, kisk. Krassó-Szörény vm. facseti j.-ban, (1910) 660 lak., vasúti megálló, posta- és táviróhivatal. Bózsva, 1. Bósva, Bozveli, Neofit, bolgár író, szül. Kotelben és mint az athoszi Hilendar-kolostor archimandritája megh. 1848. Kiadott egy bolgár enciklopédiát Slaveno-bolgarskoje detovodstvo címen, melyben különösen Bolgárország geográfiája figyelemreméltó. Halála után hátramaradt 25 kézirati munkája, köztük visszaemlékezései is. Bozzai, kisk. Vas vm. szombathelyi j.-ban, (1910) 315 magyar lak., u. p. Vasszécseny, u. t. Vép. Bozzai Pál, költő, szül. Kővágóörsön (Zala vmegye) 1829 jan. 10., megh. Zánkán (Zala vm.) 1852 jún. 21. Iskoláit Pozsonyban és Késmárkon végezte. Ott volt az 1847-iki pozsonyi országgyűlésen, mint gyakornok . 1848. Pestre költözött, hol megismerkedett az irodalom kiválóbb egyéniségeivel. Harcolt a szabadságharcban mint honvéd, majd annak lezajlása után osztrák katonának sorozták be. A katonaságtól azonban 1852 tavaszán mint gyógyíthatatlan beteget elbocsátották, s még ugyanazon évben meg is halt. Versei a Jókai szerkesztette Életképekben jelentek meg 1847-től kezdve, valamint Kelet könyvei c. költői elmélkedései is. Mind verseivel, mind elbeszéléseivel elismerést aratott, sőt Arany és Petőfi figyelmét is magára vonta. Munkáit összegyűjtötte és Bpesten 1886. kiadta barátja, Lévay József, életrajzával együtt: B. P. irodalmi hagyományai címmel az Olcsó Könyvtárban. Bozzaris, szuliota-nemzetség, 1. Bozzaris. Bozzolo, kerületi székhely Mantova olasz tartományban, szép vidéken, az Oglio közelében, vasút 41* Bozzolo