Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)
C, Cs - Clairon - Clairon - Clairv. - Clairvaux - Clairville - Clairvoyance - Claix - Clajus - Clam - Clam
Clairon - 543 - Clairon (franc., ejtsd: tierók, pl. Clarino) kis harsona nyílt hanggal, az orgonában C. 4', csakis a pedálban alkalmaztatik. Clairon (ejtsd: Meron), Hippolyte, teljes nevén: Claire Josephe Hippolyte Leyris de la Tude), a XVIII. sz. egyik legnagyobb színésznője, szül. Flandriában 1723., megh. Párisban 1803 jan. 18. Eleinte operaénekesnő volt s 20 esztendős korában szerződtette a Comédie Prançaise, ahol Racino Phaedrájában lépett föl először. 1765-ben visszavonult a szinpadtól s pár évvel utóbb az ansbachi őrgróf meghívására Ansbachba ment, ahol 1791-ig tartózkodott. Az egykorú kritika s maga Voltaire is nagy magasztalással beszél róla. C. úgyszólván megteremtette s tetőpontjára emelte a tragikai színjátszásnak azt az iskoláját, mely mindent kiszámít és megcsinál s inkább bámulatot kelt, mint meghatottságot. Mesternője és vetélytársnője, Dumesnil (1.0.), ellenben közvetlenségével és természetességével ragadta el a közönséget. Nagyon becsesek az emlékiratai: Mémoires d'Hippolyte C. et réflexions sur la déclamation théátrale. Clairv., az állatok latin neve után Glairville J. francia zoológus (szül. 1742., megh. 1830 júl. 31.) nevének rövidítése; különösen rovarok tanulmányozásával foglalkozott. Legnevezetesebb művei : Entomologie helvetique (két kötet, Zürich 1798 és 1806); Manuel d'herborisation en Suisse et en Valais (Winterthur 1811, Genf 1819). Clairvaux (ejtsd: kiervó), falu Aube francia dámban, az Aube balpartján, a Champagne bortermő vidékén, 1950 lak. Itt alapította Szt. Bernát 1115, a cisztercita apátságot. Az egykor egészégtelen vad vidék a szerzetesek munkája folytán átalakult és az eredeti Valléé d'absinthe (a keserűség völgye) nevet Clara vallisra (tiszta völgy) változtatták. A kiterjedt apátságban Szt. Benedek halálakor (1153) 700 szerzetes volt. A francia forradalom óta fogház 1500 emberre. V. O. Arbois Jubainville, Études sur l'état intérieur des abbayes cisterciennes et principalement de C. (Paris 1858), Clairville (ejtsd: Mérvni, tkp. Nicolaie), Louis Frangois, francia drámaíró, szül. Lyonban 1811 jan. 28., megh. Párisban 1879 febr. 7. 1829 óta másokkal szövetkezve több mint 250 víg, többnyire féktelen kedvű darabot, főleg operett-szövegeket írt. Ismeretesebbek: Daphnis et Chloe (zenéje Offenbachtól); La fille de Madame Angot (legismeretesebb zenéje Lecoq-tól); Jean, Jeannette et Jeanneton; Ninette (zenéje Lecoqtól), mesejátékai: Les sept châteaux du diable; Cendrillon; La lanterne magique, stb. Magyarul megjelent: Koko, énekes bohózat, írták C., Grange és Delacour. Ford. Rákosi Jenő (Budapest, Népszínház műsora, 2.) Clairvoyance (franc., ejtsd: klérooajansz), az a spiritiszta tünemény, midőn a tranceban lévő médium a környezete előtt láthatatlan eseményeket meglátja. Ilyen médiumok a spiritiszták hite szerint a jövőbe látnak, átlátszatlan tárgyakon átlátnak, messze távolban történő dolgokról pontosan beszámolnak. Természettudományi alapon mindez nem bizonyítható. Claix (ejtsd: kié), falu Isere francia dép.-ban, Grenobletól D.-re), a Drac balpartja közelében, (1901) 1189 lak., porcellán- és papírgyártással, kohókkal. Az 1611. épített merész ívelésű híd (íve 46 m., magassága 16 m.) Le Pont de C. községgelköti össze. Clajus (tkp. Klaj), 1. Johannes, id., ném. nyelvtaníró, szül. Herzbergben a fekete Elster mellett, 1530 körül, megh. mint bendelebeni pap (Thüringia) 1592 ápr. 11. Ő a szerzője az első kiválóbb német nyelvtannak: Grammatica Germanicae linguae (Leipzig 1578), amelyet Luther művei alapján 20 évi munkával írt meg. Ennek nagy tekintélye és elterjedtsége nagy mértékben hozzájárult az új felnémet irodalmi nyelv kialakulásához. C. számos más iil. és teol. munkát is irt. — 2. C., Johann, az ifjabb, költő, 1. Klaj. Clam, vár, 1. Grein. Clam, grófi nemzetség Csehország és Ausztriában ; régente höchenbergi Pergernek hívták, Höchenperg karintiai vár nevéről. 1524-ben vette meg Perger Christof C. várát és a hozzátartozó birtokokat Felső-Ausztriában. Dédunokáját, C. Gottfried Johannt, III. Ferdinánd császár 1655. testvéreivel együtt a birodalmi bárók sorába emelte. Gottfried dédunokája, Ferdinánd Joseph öt fiút hagyott hátra, kik 1759. az osztrák örökös tartományokban a grófi méltóságot nyerték. A legidősebb fiúnak Karl Joseph nevű fia (1759—1826), 1792. Martinitz Franz Karl cseh grófnak Marie Anna nevű leányával házasságra lépett és ettől fogva, mint egy külön családi ágnak az alapítója, gyermekeivel együtt a G.Martinitz nevet használta. Fia, Karl Nepomuk Joseph (szül. 1792 máj. 23. Prágában, megh. 1840 jan. 29.) osztrák altábornagy volt, kitűnt a Napoleon elleni harcokban, akit 1814. Elbára is elkísért. Utóbb Metternichnek titkos diplomáciai követül szolgált. 1835-ben V. Ferdinánd szárnysegéde, 1836. titkos tanácsos és a legfőbb államtanácsban a katonai osztály főnöke lett. 1837-ben altábornaggyá nevezték ki. Nagy befolyásra emelkedett, melyet minden szabadelvű és alkotmányos törekvés elnyomására használt fel. Fia, Heinrich Jaroslav, szül. Pozsonyszentgyörgyön 1826 jún. 15., megh. Prágában 1887 jún. 5.1853-ban Budán helytartótanácsos lett, 1856 pedig udvari tanácsos s nyomban rá galíciai helytartó. Mint a cseh feudális nemesség egyik vezére, mely céljai előmozdítására 1860. Das Vaterland c. politikai napilapot indította, ellenfele volt mindennemű alkotmányos reformnak. — Öccse, Richárd gr., szül. 1832 márc. 12., megh. Smeznában 1891 nov. 16. Évtizedeken át az ó-cseh feudálisok vezére volt az osztrák képviselőházban, majd az urak házában és a cseh tartománygyűlésen, mígnem pártját az 1891-iki választásokon az ifjú csehek elsöpörték. A G.-Gallas-ág alapítója C. Johann Christof, aki 1757. Gallas gr. (nagybátyjának) birtokait örökölte és nevét is átvette. Ez ág sarja: C.Gallas Eduárd gr., szül. Prágában 1805 márc. 14., megh. Bécsben 1891 márc. 17. 1848-ban egy dandár élén Santa Lucia, Goito és Custozza mellett, valamint Piemontban is kitüntette magát, minek elismeréseül altábornaggyá léptették elő. 1849-ben az Orsova mellett gyülekező csapatok élén a felkelt Erdélyországba nyomult, Brassót Amely ssók alatt nincs mesz, K alatt keresendői llam