Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)

D - Davioud - Davis

Davioud — 334 — décoratifs de l'Espagne (1879); Recherches sur l'orfevrerie en Espagne (1880); Les origines de la porcelaine en Europe (1883); Davioud (ejtsd: davjú), Gabriel Jean Antoine, francia építész, szül. Párisban 1823 okt. 30., megh. u. o. 1881 ápr. 6. Több építészeti hivatalt viselt. 1859-ben végezte be a Champs Elysées panorámá­ját, 1860—62-ig a Place des Arts et Métiers mun­kálatait. Később a Place de Châtelet-n is épített két színházat, melyek célszerű berendezésüknél fogva a modern színházak mintaképei. Főműve : a Trocadéro-palota, amelyet a párisi világkiállítás számára Bourdaisval együtt épített. Davis (ejtsd: dévisz), 1. Andrew Jackson, az ame­rikai spiritiszták feje, szül. Blooming Groveban (New York államban) 1826 aug. 11. Gyerekkorában mint cipészinas Levingston alvajáró magnetizőr befolyása alá került s az ő vezetése mellett rendkí­vül meglepő előadásokat tartott. Levin­gston azután szövetkezett D.-szal, ki mint orvos lépett föl s ex­tatikus állapotában betegeket gyógyított. 1845. Fishbough nevű lelkésznek, kit szolgálatába vett, mondta tollba első spiritiszta munkáját ily cím alatt: The principles of nature, her divine revela­tions and a voice to mankind (New York, 2 köt., 1827, 30. kiadás 1869.), mely rendkívül zavaros volta mellett jelét adja D. jeles szellemi tehetsé­gének. Rendszerét a következő művekben fejtette ki: The great harmonia (6 köt., 1850—60); The aproaching crisis (1852); The present age (1853); The inner life (1864); Arabuls (1867 stb.). Ön­életleirását Magic staff cím alatt tette közzé. V. ö. Gottschedl, Die mystisch-socialen Gemeinden der Gegenwart (Unsere Zeit 1869). 2.­­­., Gustav, bécsi író, szül. 1840., előbb katona volt és felvitte a kapitányságig; jelenleg a Reichswehr c. katonai lapot szerkeszti, mely gyak­ran és nem a legbarátságosabb­­ módon emlékszik meg hazánk közjogi állásáról. Újabban mint szin­műíró is próbált szerencsét: Das Heiratsnest (1893, a Burgszinházban adták); Die Landbank (1902); Die Jakobsleiter (1903, a Burgszinházban); Die Katakomben (1907); Lipschitzcel irt Gret­chen c. groteszk bohózata (Bécsben, a Burg­theaterben 1907) színre került 1907. a Magyar Színházban is. 3. D., Jefferson, Észak-Amerika szövetséges déli államainak elnöke, szül. Kentuckyban 1808 jún. 3., megh. 1889 dec. 6. New Orleansban. Miután mint hadapród az indiánus törzsek elleni harcokban kitünteté magát, visszatért a gazdálkodáshoz.Csak 1844 óta vett részt a politikai élet küzdelmeiben és 1815 demokrata programmal a kongresszus tagjává választották. 1846-ban önkéntes karabé­lyosok élére állva, a mexikói háborúban ügyes és merész vezérnek bizonyult. 1848-ban Mississippi államban a szenátus tagjává választották és ez állásában a rabszolgaság fentartását sürgette. 1853-ban hadügyi titkárrá nevezték ki. Buchanan elnökké választása után D. kilépett a minisztéri­umból s ismét Mississippi államot képviselte a szenátusban. 1861-ben az Unióból kilépő déli államok kongresszusa Montgomeryben J­.-t vá­lasztotta szövetségük elnökévé hat évre, mely állásában nagy erélyt fejtett ki. Richmond el­este után azonban menekülnie kellett. Lovas üldözői Irwinsville mellett elfogták s szigorú fog­ságra vetették, melyből csak 1868. szabadult ki. Ez időtől kezdve egy biztosító társaság igaz­gatója volt Memphisben. A maga igazolására írta The rise and fall of confederate government c. művét, mely 2 kötetben 1881. jelent meg (New York). Özvegye pedig 1891. kiadta Memoir of J. D. c. emlékművét (New York, 2 köt.). W. O. Alfriend,The life of Jefferson D. (Cincinnati 1868); Pollard, The life of J. D. (Philadelphia 1869). 4. D., John, angol hajós, szül. Sandridgeben 1550 körül, megh. 1605. Fölfedezte Grönlandot, azután a róla elnevezett szorosba (J. D.-szoros) hatolt az é. sz. 64°-ig, de sikertelen kísérletei után visszatért. A következő évben sem ment többre. Harmadik utazása alkalmával (1587) a 73°-ig nyo­mult és a Cumberland-szigeteket, egy újabb útja alkalmával pedig a Falkland-szigeteket fedezte föl. Azután többször járt Kelet-Indiában és Malakka partján a japániak ellen küzdve esett el. The world's hydrographical description c. műve Hak­luytnak The principal navigations (London 1600, 3 köt.) gyűjteményében jelent meg. Keletindiai utazásának leírása Harris Collection of voyages c. gyűjteményében. 5. sz., John Francis, angol diplomata és orien­talista, szül. Londonban 1795 júl. 16., megh. u. o. 1890 nov. 13. Fontos állásokat töltött be, a kelet­indiai társaság szolgálatában, Pekingben mint attaché, majd mint a hongkongi gyarmat kor­mányzója, sokat tett az angol kereskedelem fej­lesztésére. Sokat írt Kínáról és több kínai munkát lefordított. Főbb művei : Chinese novels transla­ted from­ the originals (London 1822); Hien wun sho : Chinese moral maxims (1823); The Chinese : a description of the empire of China and i­ts in­habitants (1836); The Fortunate Union (1829). G.- D., Nathan, angol utazó és régész, szül. 1812., megh. 1882. Az arab és héber régiségeket tanulmányozta. Egy ideig a Hebrew Christian Magazine kiadója volt. Miután már többször járt Észak-Afrikában, 1856—58-ig a kormány támoga­tásával Karthágó romjait kutatta át. Művei: Car­thage and her remains (1861); Ruined cities within Numidian and Carthagian territories(1862); Tunis (1841); A voice from North Africa (1844); Evenings in my tent, or wanderings in Balad Ejjareed (1854); Arabic reading lessons (1855). 7. 1­., Richard Harding, amerikai író, szül. 1864. Philadelphiában. Első novelláit az Evening Sun-ben (New York) adta ki. Legkedveltebb mű­vei : The Rulers of the Mediterranean (1894); The Exiles (1895); a harctérre visznek a Cuba in War Time (1898); The Cuban and Porto Rican Campaign (1898) és With Both Armies in South Africa (1900); The Princess Aline (1896) és Ran­son's Folly c. novellagyűjteménye. A színpadon is nagy sikert aratott Soldiers of Fortune (1897). Ez utóbbi magyarul is megjelent (Szerencse ka­tonái, 1910). 8. D., Wiliam Morris, amerikai geológus és ki­váló geográfus, szül. 1850 febr. 12. Philadelphiá­ban. Beutazta Dél-Amerikát, Európát, Ázsiát és Afrikát, 1890. pedig Cambridgeben a Harvard­egyetem geográfia-tanára lett. Sok modern geográ­fai kérdésben úttörő működést fejtett ki. Főbb Davis

Next