Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Davioud - Davis
Davioud — 334 — décoratifs de l'Espagne (1879); Recherches sur l'orfevrerie en Espagne (1880); Les origines de la porcelaine en Europe (1883); Davioud (ejtsd: davjú), Gabriel Jean Antoine, francia építész, szül. Párisban 1823 okt. 30., megh. u. o. 1881 ápr. 6. Több építészeti hivatalt viselt. 1859-ben végezte be a Champs Elysées panorámáját, 1860—62-ig a Place des Arts et Métiers munkálatait. Később a Place de Châtelet-n is épített két színházat, melyek célszerű berendezésüknél fogva a modern színházak mintaképei. Főműve : a Trocadéro-palota, amelyet a párisi világkiállítás számára Bourdaisval együtt épített. Davis (ejtsd: dévisz), 1. Andrew Jackson, az amerikai spiritiszták feje, szül. Blooming Groveban (New York államban) 1826 aug. 11. Gyerekkorában mint cipészinas Levingston alvajáró magnetizőr befolyása alá került s az ő vezetése mellett rendkívül meglepő előadásokat tartott. Levingston azután szövetkezett D.-szal, ki mint orvos lépett föl s extatikus állapotában betegeket gyógyított. 1845. Fishbough nevű lelkésznek, kit szolgálatába vett, mondta tollba első spiritiszta munkáját ily cím alatt: The principles of nature, her divine revelations and a voice to mankind (New York, 2 köt., 1827, 30. kiadás 1869.), mely rendkívül zavaros volta mellett jelét adja D. jeles szellemi tehetségének. Rendszerét a következő művekben fejtette ki: The great harmonia (6 köt., 1850—60); The aproaching crisis (1852); The present age (1853); The inner life (1864); Arabuls (1867 stb.). Önéletleirását Magic staff cím alatt tette közzé. V. ö. Gottschedl, Die mystisch-socialen Gemeinden der Gegenwart (Unsere Zeit 1869). 2.., Gustav, bécsi író, szül. 1840., előbb katona volt és felvitte a kapitányságig; jelenleg a Reichswehr c. katonai lapot szerkeszti, mely gyakran és nem a legbarátságosabb módon emlékszik meg hazánk közjogi állásáról. Újabban mint szinműíró is próbált szerencsét: Das Heiratsnest (1893, a Burgszinházban adták); Die Landbank (1902); Die Jakobsleiter (1903, a Burgszinházban); Die Katakomben (1907); Lipschitzcel irt Gretchen c. groteszk bohózata (Bécsben, a Burgtheaterben 1907) színre került 1907. a Magyar Színházban is. 3. D., Jefferson, Észak-Amerika szövetséges déli államainak elnöke, szül. Kentuckyban 1808 jún. 3., megh. 1889 dec. 6. New Orleansban. Miután mint hadapród az indiánus törzsek elleni harcokban kitünteté magát, visszatért a gazdálkodáshoz.Csak 1844 óta vett részt a politikai élet küzdelmeiben és 1815 demokrata programmal a kongresszus tagjává választották. 1846-ban önkéntes karabélyosok élére állva, a mexikói háborúban ügyes és merész vezérnek bizonyult. 1848-ban Mississippi államban a szenátus tagjává választották és ez állásában a rabszolgaság fentartását sürgette. 1853-ban hadügyi titkárrá nevezték ki. Buchanan elnökké választása után D. kilépett a minisztériumból s ismét Mississippi államot képviselte a szenátusban. 1861-ben az Unióból kilépő déli államok kongresszusa Montgomeryben J.-t választotta szövetségük elnökévé hat évre, mely állásában nagy erélyt fejtett ki. Richmond eleste után azonban menekülnie kellett. Lovas üldözői Irwinsville mellett elfogták s szigorú fogságra vetették, melyből csak 1868. szabadult ki. Ez időtől kezdve egy biztosító társaság igazgatója volt Memphisben. A maga igazolására írta The rise and fall of confederate government c. művét, mely 2 kötetben 1881. jelent meg (New York). Özvegye pedig 1891. kiadta Memoir of J. D. c. emlékművét (New York, 2 köt.). W. O. Alfriend,The life of Jefferson D. (Cincinnati 1868); Pollard, The life of J. D. (Philadelphia 1869). 4. D., John, angol hajós, szül. Sandridgeben 1550 körül, megh. 1605. Fölfedezte Grönlandot, azután a róla elnevezett szorosba (J. D.-szoros) hatolt az é. sz. 64°-ig, de sikertelen kísérletei után visszatért. A következő évben sem ment többre. Harmadik utazása alkalmával (1587) a 73°-ig nyomult és a Cumberland-szigeteket, egy újabb útja alkalmával pedig a Falkland-szigeteket fedezte föl. Azután többször járt Kelet-Indiában és Malakka partján a japániak ellen küzdve esett el. The world's hydrographical description c. műve Hakluytnak The principal navigations (London 1600, 3 köt.) gyűjteményében jelent meg. Keletindiai utazásának leírása Harris Collection of voyages c. gyűjteményében. 5. sz., John Francis, angol diplomata és orientalista, szül. Londonban 1795 júl. 16., megh. u. o. 1890 nov. 13. Fontos állásokat töltött be, a keletindiai társaság szolgálatában, Pekingben mint attaché, majd mint a hongkongi gyarmat kormányzója, sokat tett az angol kereskedelem fejlesztésére. Sokat írt Kínáról és több kínai munkát lefordított. Főbb művei : Chinese novels translated from the originals (London 1822); Hien wun sho : Chinese moral maxims (1823); The Chinese : a description of the empire of China and its inhabitants (1836); The Fortunate Union (1829). G.- D., Nathan, angol utazó és régész, szül. 1812., megh. 1882. Az arab és héber régiségeket tanulmányozta. Egy ideig a Hebrew Christian Magazine kiadója volt. Miután már többször járt Észak-Afrikában, 1856—58-ig a kormány támogatásával Karthágó romjait kutatta át. Művei: Carthage and her remains (1861); Ruined cities within Numidian and Carthagian territories(1862); Tunis (1841); A voice from North Africa (1844); Evenings in my tent, or wanderings in Balad Ejjareed (1854); Arabic reading lessons (1855). 7. 1., Richard Harding, amerikai író, szül. 1864. Philadelphiában. Első novelláit az Evening Sun-ben (New York) adta ki. Legkedveltebb művei : The Rulers of the Mediterranean (1894); The Exiles (1895); a harctérre visznek a Cuba in War Time (1898); The Cuban and Porto Rican Campaign (1898) és With Both Armies in South Africa (1900); The Princess Aline (1896) és Ranson's Folly c. novellagyűjteménye. A színpadon is nagy sikert aratott Soldiers of Fortune (1897). Ez utóbbi magyarul is megjelent (Szerencse katonái, 1910). 8. D., Wiliam Morris, amerikai geológus és kiváló geográfus, szül. 1850 febr. 12. Philadelphiában. Beutazta Dél-Amerikát, Európát, Ázsiát és Afrikát, 1890. pedig Cambridgeben a Harvardegyetem geográfia-tanára lett. Sok modern geográfai kérdésben úttörő működést fejtett ki. Főbb Davis