Révai Nagy Lexikona, 5. kötet: Csata-Duc (1912)
D - Domonkos - Domonkosfa - Domonkos-kereszt - Domonkos-kódex - Domonkosok
Domonkos 677 - tehát, hogy ily alapon új szerzetesrendet alapít, s miután eszméjének megnyert két toulousei tehetős polgárt s még más 4 jámbor egyént, Rómába ment III. Incéhez, hogy tervéhez a pápa jóváhagyását megnyerje. A pápa utasította D.-t, hogy válasszon rendjének szabályzatot a már approbált szerzetesszabályok közül. Ez alkalommal ismerkedett meg Rómában assisi Szt. Ferenccel, kihez ez időtől fogva a legnemesebb barátság köteléke fűzte. Visszatérve társaihoz, Szt. Ágoston szabályát választotta. 1216 dec. 22. III. Honorius pápa az új rendet megerősítette. Ezután többnyire Rómában és Bolognában élt, s utóbbi helyen halt is meg. IX. Gergely 1234. a szentek sorába iktatta. Emlékünnepe aug. 4. Legrégibb életrajza Jordanus, De principiis Ord. Praed. című munkában van, mely még a kanonizáció (1234) előtt íratott. A többire vonatkozólag v. ö. Schmid és Lacordaire műveit, melyek az idevonatkozó forrásokat felsorolják: Drane, Der h. D. (1890. Franciául is megvan, Paris 1893); Delaidier, Hist. diplomát, de St. D. (u. o. 1892—97); Guiraud (u. o. 1899); Pradier, Le grand fondateur (Tours 1902). Domonkos, 1001-ben szent István alkancellárja és érsek volt. A pannonhalmi apátság alapítólevele őt már 998-ban érseknek nevezi, de a hely kitétele nélkül, Stilting, Schmitt, Katona, Pray, Batthyány, Koller, stb. őt tartották Esztergom első érsekének. Horváth Mihály megtámadván a pannonhalmi alapító levél hitelességét, kiemelte, hogy abban D. neve más tentával van írva. Megtámadja magát a címet is, mert egy esztergomi érsek, ha egyáltalán volt kancelláriája Szt. Istvánnak, csak főkancellár lehetett. 1037-ben a bakonybéli apátság alapító-levele ismét D.-t mondja érseknek. Néhányan egynek mondották őt Sebestyén érsekkel. Karácsonyi szerint (Szt. István oklevelei, 156) D. csak 1020 után lehetett esztergomi érsek s így, Koppány lázadása idejéről szólva, csak előlegezve nevezhette magát annak. V. ö. Horváth, Az első esztergomi érsek, Századok (1868., 1-10); Balics, Kath. Egyháztört. I. (114—137); Karácsonyi (Szt.-István, 101—3., 136- 145); Erdélyi László, A bakonybéli apátság Árpádkori oklevelei, 6—16. Domonkosfa, kisk. Vas vm. szentgotthárdi j.ban, (1910) 706 magyar lak., u. p. Kercza, u. t. Pártosfalva. Románizlésű templomában régi falképek maradványai vannak. Domonkos-kereszt (herald.), liliomvégű, feketével és ezüsttel négyest kereszt. Domonkos-kódex, vagy Szt. Domonkos élete, 1517. írt magyar nyelvemlék a NI. Muzeumban. Leirója Báskai Lea margitszigeti apáca volt, u. a., aki a Margit-legendát írta. Tartalma Szt. Domonkos élete és csodatételei. Megjelent a Nyelvemléktár III. kötetében 1874. Domonkosok, más néven prédikátorok rendje (Ordo Dom. vagy Ordo Praedicatorum). Domonkos három szerzetes testületet alapított: 1206. Prouilleban a D. apácák rendjét, mely Domonkos 2-ik rendjének neveztetik; 1215. Toulouse-ban a prédikátorok rendjét; 1220. Lombardiában a militia Jesu Christi testületet, melyből a D. 3-ik rendje fejlődött. 1. A prédikátor vagy Domonkos-rend (alapítását, illetőleg I. Domonkos) hivatása Isten igéjének hirdetése az egész világon s ezáltal a hívők megerősítése a hitben, az eretnekek és a pogányok megtérítése. Első kolostorai voltak Toulouse-ban (St. Romain), Rómában (S. Sabino), Párisban (St. Jaques), Bolognában (S. Nicolao). A második nagykáptalan 1221, a rendet 8 (spanyol, provence-i, francia, lombard, római, német, magyar és angol) tartományra osztotta, s a rend valóban roohamosan el is terjedt. A D. 19 pápai engedéllyel mindenütt prédikálhattak, a pápa udvarában a Magister palatis démon- HMpunikos lett (s ma is az), az egyházi inquizíció egészen, a spanyol V . nagyrészt a D.-ra bízatott; a világ első egyetemein D. tanítottak, a pogányok megtérítésében, az eretnekek elleni küzdelemben szintén nagy szerepet játszottak. A középkor 2 legnagyobb tudósa (Nagy Albert és aquinói Szt. Tamás) e rendből valók; kivülök számos tudóst, kitűnő festőket, 4 pápát, több mint 60 bíbornokot és 1000-nél több püspököt adott e rend az idők folyamán az egyháznak. A rend szervezete kétféle tagokból áll: papokból (clerici) és egyszerű szerzetesekből (fratres laici). A papok az újoncév után 8 évig bölcseleti és teológiai tanulmányokkal foglalkoznak. A rend élén áll a magister generális, ki azelőtt élethoszsziglan, jelenleg 12 évre választatik. Az egyes tartományok élén áll a provinciális, akit 4 évre választanak, mellette 4 választott definitor működik. Az egyes házak (convent) feje a peri el, kit szintén választanak. A rend törvényhozó testülete a nagykáptalan, melynek tagjai a rend generálisa, a tartományfőnökök és minden tartományból egy-egy választott tag. A rend ruházata fehér talár, ugyanilyen színű skapuláré csuklyával, ezek fölött a nyilvános funkcióknál fekete köpeny, fekete csuklyával. A rendtagok húst nem élveznek, a zsolozsma közös imádkozására vannak kötelezve. Magyarországon a Domonkos-rend mindjárt alapítása után nagyon elterjedt. A 2. nagy káptalan 1221. Paulus Hungarus-i, ki azelőtt a bolognai egyetemen kánonjogtanár volt, 4 társsal (köztük a szentéletű Sadoc-kal) küldte Magyarországba. Csakhamar Győrött és Veszprémben (Lacordaire szerint Fehérváron és Veszprémben) kolostorokat építettek. Pál később a kúnok megtérítésére ment, s vértanu halált szenvedett. A XIII. sz.-ban következő kolostoraik voltak hazánkban: bányai, budavári, esztergomi, gyulafehérvári, győri, kecskési, nyulszigeti, pataki, pécsi, pesti, szebeni, segesvári, székesfehérvári, vasvári, veszprémi, verőczei. — A rend 1244. és 1273. Budán tartotta nagykáptalanát. Hogy a D. a magyar szellemet mennyire ápolták, kitűnik abból, hogy IV. Béla uralkodása alatt 4 Domonkos ment el Kis-Ázsiába, hogy az ősmagyarokat fölkeressék. — Jelenleg a Domonkos-rendnek 5 konventje (Budapest, Szombathely, Sopron, Vasvár, Kassa) van hazánkban. 2. Domonkos 2-ik rendje (nő-szerzet). Tagjai szigorú böjt, hallgatás, imádság közt töltik életüket. A középkorban e szerzetrend is nagy elterjedést nyert. A Domek r°e 8"rend Domonkosok