Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)

D - Dunin - Dunit - Dunium - Dunk. - Dunker - Dunkerque - Dunkirk - Dunkl - Dunkli

Dunin­ jével a francia víg operát megalapította — pár­huzamosan Rousseauval. Dunin, Martin von, gnesen-poseni érsek, szül. Rawa mellett Wat faluban, 1774 nov. 11., megh. 1842 dec. 26. Rawában és Brombergben a jezsuiták­nál tanult, majd 19 éves korában a Collegium Ger­manicum növendéke lett; 1797. Rómában pappá szenteltetett. Ezután gneseni, majd poseni kano­nok és iskolafelügyelő, egyházmegyei adminisz­trátor, 1831. pedig gnesen-poseni érsek lett. A vegyes-házasságok kérdése összeütközésbe hozta az államhatalommal s miután e tárgyban kiadott pásztorlevelének visszavonására őt hosszabb tár­gyalások után sem sikerült rábírni, megindították ellene a bűnvádi eljárást, mely 1839 febr. azzal végződött, hogy a poseni törvényszék az érseket méltóságától megfosztotta s 6 hónapi várfogságra ítélte. A fogságot elengedték ugyan neki, de Col­bergbe internálták. Az 1840 jún. 7. beállott trón­változás visszaadta a száműzött érseknek szabad­ságát és egyházmegyéjét. V. O. F. Pohl, Martin von Dunin, Erzbischof von Gnesen u. Posen (Marien­burg 1843). Dunit, olivin és krómitkristályokból álló kő­zet, 1. Peridotit. Nevét a Dun-Mts. (Új-Zéland) után nyerte. Dunium, Dorchester angol város latin neve. Dunk., természettudományi neveknél Dunker Wilhelm (1. o.) nevének rövidítése. Dunker, Wilhelm, német geológus és paleonto­lógus, szül. Eschwegeben (Kurhessen) 1809 febr. 21., megh. Marburgban 1885 márc. 13. A kasseli politechnikumon az ásványtant tanította és 1854. a marburgi egyetem tanára lett. Hermannal és Mayerrel 1846. megalapította a főleg kimerítő monografiákat tartalmazó Palaeontographica c. folyóiratot. Dunkerque (ejtsd: dönkerk), vagy Dunquerque, Dünkirchen, város, hadi és kereskedelmi kikötő Nord francia dóp.-ban, az Északi-tenger partján, (1911) 38,891 lak., tengeri fürdővel, osztrigatenyész­téssel,hajógyártással, kémiai iparral, vászon-, juta-és pamutszövéssel, vitorlavászonkészítéssel, vas­olvasztókkal, olajütőkkel és halszárítókkal, füs­tölőkkel és besózókkal. Beviteli cikkei: fa, pamut, kender, faggyú, bor és gyarmatáruk; a kivitelé: szén, olaj, cukor és szesz, meg saját gyártmányai. 1907-ben a hajóforgalma 2457 hajó volt, 2,2 millió tonna tartalommal; a kereskedelmi forgalom ér­téke kitett (1907)933­8 millió frankot.D.-nak rendes hajóösszeköttetése van Havre, Rotterdam, Lon­don, Southampton, Hull és Szt.-Pétervár városok­kal. Lakói azonkívül cet-, fóka- és heringhalá­szatot is űznek. Saját kereskedelmi hajóraja 317 vitorlás és gőzhajóból áll, őszesen több mint 135 ezer t. tartalommal. Kikötője egy előkikötőből és 6 medencéből áll s egy 59 m. magas világító tornya van. A város védelmére körsáncok s a Nevers, Risban, de l'Est és Louis nevű erős­ségek szolgálnak. A berguesi, dunkerquei, far­nesi és bourbourgi csatornák a várost Francia­ország meg Belgium víziútjaival kötik össze. D. egyike Franciaország legszebb és legrendesebben épült városainak. Terei közül a legnagyobbak a Champ de Mars és a Jean Bart-tér, a híres tenge­résznek Dávid által 1845. készített szobrával. Ugyanitt áll az 1798-iki ostrom harcosainak em­lékére emelt oszlop, a Lormiertől való Victoria istennő szobrával. Öt temploma közül a legjelen­tékenyebbek : a Saint Elois a XVI. sz.-ból, görög izlésű homlokzattal, Bart és családjának hamvai­val és a Notre-Dame des Dunes nevű kápolna; nagyobb épületek még a városháza (a XVII. sz.­ból), a tengerészeti áru- és fegyvertárak stb. Köz­művelődési intézetei közül kiválóbbak: a hi­drográfiai iskola, nyilvános könyvtár, régiség-, kép- és természetrajzi gyűjtemény, mezőgazda­sági egyesület és a flamand nyelv tanulmányozá­sára alakult társulat. D. a VII. sz.-ban Saint Eloi által épített templom körül keletkezett, de csak a IX. v. X. sz.-ban kapta a mai nevét. III. Balduin, Flandria grófja által megerősíttetvén, a közép­korban tengerészeinek ügyessége és merészsége által tett szert hírnévre. A franciák 1299., 1558., 1583., 1648. és 1658. foglalták el, de mindannyiszor kénytelenek voltak az angoloknak, illetőleg a spa­nyoloknak visszaadni. Végre 1662. XIV. Lajos megvette II. Károly angol királytól 5 millió liv­­reért és Vauban által jól megerősíttette. Az ut­rechti béke értelmében a franciák maguk kény­szerültek az erődítményeket lerombolni és ezek újra­építésére csak 1783. a versaillesi békében kaptak engedélyt. Az 1793. York herceg fölött kivívott diadal emlékére 1893. szept. 10-én szobrot állítottak fel D.-ben.V. ö. Derode, Hist. de D. (1852). Dunkirk (ejtsd: dankörk), kikötőváros a Lake Eric déli partján, New York államban, Buffalótól DNy.-ra. Vasúti csomópont, vaggon-és mozdony­gyárakkal. Alapíttatott 1809. Lak. (1910) 17,221. Dunkl Nep. János, zongoraművész, szül. Bécs­ben 1832. megh. 1910 jan. 29. Pesten s Bécsben tanult. 1845. ismerkedett meg Liszttel, ki különös pártfogásába vette s Rubinstein Antal kezére bizta. 1846., midőn Liszt másodízben látogatta meg Bé­cset, az akkor már jelesen kiképzett fiatal zon­goraművészt egészen magához vette s magyar­országi és keleti utazására is magával vitte. A 48-iki események Bécsben találták s Liszttel együtt ő is részt vett a barrikád-harcokban. De menekül­nie kellett s azután pár évet előbb Reviczky grófné s utóbb Esterházy Johanna grófné házá­nál töltött, mint házi zongoratanár. 1852-ben tért vissza Budapestre, hol tevékeny részt vett min­den zenei mozgalomban. Az 50-es évek végén lakását Bécsbe tette át. 1861-ben házassága révén rokonságba jutott a Rózsavölgyi zenemű­kiadócég tulajdonosával, Grinzweil Norberttel. De ezóta lényegesen befolyt a Rózsavölgyi-cég vezetésébe, mely 1862. Bécsben külön műkereskedést nyitott az ő neve és formája alatt. Kiadta 1856. Liszt Esztergomi miséjének négykezű zongorakivonatát Mosonyi Mihály átiratában, valamint Goldmark , Lakuntala nyitányának vezérkönyvét. Azonban 1866. véglegesen visszatért a magyar fővárosba. D. mint zeneíró is több oldalú munkásságot fej­tett ki: zongoratanulmányokat adott ki, s egy füzetet: Aus den Erinnerungen eines Musikers (Wien 1876). Kéziratban maradt emlékiratait fia, D. Norbert hangversenyrendező (szül. Bécsben 1862) őrzi. Dunkli (a német Bunkel-ből), börtön, a katona­ságnál alkalmazott szigorított fogságnak népies _ 47 __ Dunkli

Next