Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)

E, É - Erdősítés - Erdős Kárpátok - Erdőskerek - Erdőssy - Erdősuhanc - Erdősurány - Erdősültség - Erdőszáda - Erdőszakál - Erdőszállás - Erdőszámvevőség - Erdőszámvivő - Erdőszavanna - Erdőszele - Erdőszelestény - Erdőszengyel - Erdőszentgyörgy - Erdőszolga - Erdőszombattelke - Erdőtalaj

Erdősítés — 626 — Erdősítés, 1. Beerdősítés és Erdőfelújítás. Erdős Kárpátok, 1. Kárpátok. Erdőskerek (azelőtt: Kerek), kisk. Arad vm. világosi j.-ban, (1910) 2026 oláh és magyar lak., vasúti megálló, u. p. és u. t. Ujszentanna. Erdőssy, 1. Béla, grafikus, szül. 1871 ápr. 6. Ekerben (Komárom vm.). Eleinte a jogi pályára készült, de csakhamar átment a rajztanárképzőbe, ahol, elnyerve a képesítést, Lotz irányítása mel­lett folytatta tanulmányait. De már ekkor örö­mest foglalkozott a grafikával s a József-műegye­temen Rauscher tanár asszisztensévé, utóbb a Képzőművészeti Főiskola tanárává lett. Külföldi tanulmányutakon fejlesztette kivált a grafikai téren tehetségét s külföldön is, itthon is több díjat nyert, legutóbb 1912 év tavaszán a Műcsarnokban. Kiváló sikerrel míveli a rézkarcot és a színes linóleum metszetet. 2. E. Eugénia (családi néven Biba), énekesnő, szül. Nagykanizsán 1855., megh. 1886. jún. A buda­pesti Népszínházban lépett föl 1880., azután Bécs­ben, majd Hamburgban, Berlinben volt szerződ­tetve. Aljas rágalmak következtében, melyek jegyesét tőle elidegenítették, öngyilkossággal ve­tett véget sok dicsőséget igérő pályájának. Erdősuhanc, 1. Erdőlegény. Erdősurány, kisk. Bars vm. garamszentke­reszti j.-ban, (1910) 788 tót lak., u. p. Felsőhámor, u. t. Zsarnócza. Erdősültség. Valamely ország v. vidék erdő­területének aránya az összterülethez. L. Erdé­szeti statisztika. Erdőszáda, kisk. Szatmár várm. nagybányai j.-ban, a Szamos szép völgyében, (1910) 1413 oláh és magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviró­hivatal, termékeny határral és a Degenfeld grófi család kastélyával, melyben igen becses könyvtár van. A Szamoson E.-nál vashíd vezet át. Erdőszakás, kisk. Maros-Torda vm. régeni felső j.-ban, (1910) 902 oláh lak.; u. p. Marosvécs, u. t. Bátos. Erdőszállás (azelőtt: Szelnicze), kisk. Szolnok-Doboka várm. nagyilondai j.-ban, (1910) 917 oláh lak.; u. p. és u. t. Nagyilonda. Erdőszámvevőség, az igazgató erdőhivatalok (erdőigazgatóság stb.) mellett alkalmazott segéd­hivatal, melynek célja a számviteli ügyek ellá­tása. Erdőszámvivő, az anyag és pénzszámadást vezető közege valamely erdőhivatalnak. Erdőszavanna, Ausztráliának terjedelmes fü­ves mezeje, melyet ritkás eukaliptus-erdő nő be, s a nedves évszakban számos gumós és hagymás növény: liliom- és orchisfélék stb., ezenkívül szal­mavirágok ékesítenek. Általában a tropikus és szubtropikus ritka fáju füves erdőség. Erdőszele (azelőtt: Szelcz), kisk. Nógrád vm. balassagyarmati j.-ban, (1910) 155 tót lak., u. p. Alsóesztergály, u. t. Rárosmúlyad-Nógrádszakál. Erdőszelestény (azelőtt Szelestény, egyesítve Erdömeg községgel), kisk. Hont vm. ipolynyéki j.-ban, (1910) 806 tót és magyar lak., u. p. és u. t. Balassagyarmat. Erdőszengyel, kisk. Maros-Torda vm. régeni alsó j.-ban, (1910) 456 oláh és magyar lak., u. p. és u. t. Sáromberke, Erdőszentgyörgy, kisk. Maros-Torda vm. nyá­rádszeredai j.-á ban, (1910) 2563 magyar és oláh lak., régi (XV. sz.-beli) ref. templommal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal. A gr. Rhédey­féle kastély helyén a monda szerint régente apát­ság volt, a kastélyt, melyet Hohenstein Ferenc gr. épített, gyönyörű park veszi körül. E. most Mary angol királyné birtoka, kinek nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő 1812. ott született. Az" an­gol királynő az E.-i templomban nagyanyjának tiszteletére emléktáblát helyeztetett el. A Vár­hegyen Senye vár maradványai láthatók. Erdőszolga, erdészeti hivataloknál alkalmazott szolga, aki közönséges szolgai teendői mellett az erdőőrök helyettesítésére is felhasználtatik. Erdőszombattelke, kisk. Szolnok-Doboka vm. Kékesi j.-ban, (1910) 390 oláh lak., u. p. Kékes, u. t. Szamosujvár. Erdőtalaj, erdővel fedett, vagy erdőtelepítésre felhasznált talaj. Minden talaj, mely mezőgazda­sági használatra alkalmas, a fanemek helyes meg­választása mellett erdőgazdaságra is az. De vi­szont nem minden E. alkalmas egyszersmind mezei használatra, kertészetre, szőllőműve­lésre stb. Hegyes vidéken vagy futóhomokon az erdő hulladékai által emberemlékezetet megha­ladó időn át trágyázott talajt szívesen kiirtja a földmíves és használja eke vagy kapa alá, míg zsírjában tart; de néhány év múlva felmondja a szolgálatot, terméketlen kopársággá változik át, megfosztva televényétől, sőt néha még agyag­tartalmát is elviszi a víz s csak kavicsot hagy hátra. Amely talaj szántóföldnek, kertnek, rét­nek vagy szőllőnek állandóan nem alkalmas, azt feltétlen E.-nak mondjuk. A feltétlen E. fogalma azonban kissé ingadozó és szigo­rúan meg nem határozható, mert arra alkal­mas éghajlatnál meredek hegyoldalakon is le­het, illő aláfalazás mellett, szöllő- és gyümölcsös­kerteket telepíteni és gondozással fenntartani. A kérdés csak az, hogy vájjon a talaj lemosását biz­tosan meggátló intézkedések végrehajtatnak-e? A futóhomokot is legbiztosabban erdőtelepítések által köthetjük meg, és épúgy mondható ez is feltétlen E.-nak, mint a kősziklás, meredek oldalak. Mindazáltal most éppen futóhomokra tele­lepítik a fl­loxeramentes új szőllőket. A hegységi véderdők mindnyájan, még­pedig első­sorban fel­tétlen E.-on állanak. A mezőgazdaság által elfog­lalt területek talajának anyaga legtöbbnyire nin­csen eredeti képződésének helyén, hanem onnan a vizek által elsodortatván, helyről-helyre köl­tözve, rétegekben telepedett le, ú. n. alluviumot, vagy ha ez a mostani legújabb geológiai kort megelőző időben történt, alluviumot alkotván. Az erdők legnagyobb része ellenben többé-ke­vésbbé kemény kőzetekből alakult eredeti talajon áll, mely kőtörmelékkel többnyire bőven keverve van, csekély mélységgel bir, és 15—30, legfeljebb 40—1 50 cm. mélységben már a sziklás anyakőzetet találjuk alatta. Ez onnan van, hogy az erdőket a mezőgazdaság lassankint a legrosszabb terüle­tekre szorította vissza. Folyamok, tavak, mocsa­rak közelében az erdő a mezőgazdaságra nem alkalmas, de fát még termő vizenyős, vagy ára­dásoknak kitett területekre van visszaszorítva. Erdőtalaj

Next