Révai Nagy Lexikona, 6. kötet: Dúc-Etele (1912)
E, É - Erdősítés - Erdős Kárpátok - Erdőskerek - Erdőssy - Erdősuhanc - Erdősurány - Erdősültség - Erdőszáda - Erdőszakál - Erdőszállás - Erdőszámvevőség - Erdőszámvivő - Erdőszavanna - Erdőszele - Erdőszelestény - Erdőszengyel - Erdőszentgyörgy - Erdőszolga - Erdőszombattelke - Erdőtalaj
Erdősítés — 626 — Erdősítés, 1. Beerdősítés és Erdőfelújítás. Erdős Kárpátok, 1. Kárpátok. Erdőskerek (azelőtt: Kerek), kisk. Arad vm. világosi j.-ban, (1910) 2026 oláh és magyar lak., vasúti megálló, u. p. és u. t. Ujszentanna. Erdőssy, 1. Béla, grafikus, szül. 1871 ápr. 6. Ekerben (Komárom vm.). Eleinte a jogi pályára készült, de csakhamar átment a rajztanárképzőbe, ahol, elnyerve a képesítést, Lotz irányítása mellett folytatta tanulmányait. De már ekkor örömest foglalkozott a grafikával s a József-műegyetemen Rauscher tanár asszisztensévé, utóbb a Képzőművészeti Főiskola tanárává lett. Külföldi tanulmányutakon fejlesztette kivált a grafikai téren tehetségét s külföldön is, itthon is több díjat nyert, legutóbb 1912 év tavaszán a Műcsarnokban. Kiváló sikerrel míveli a rézkarcot és a színes linóleum metszetet. 2. E. Eugénia (családi néven Biba), énekesnő, szül. Nagykanizsán 1855., megh. 1886. jún. A budapesti Népszínházban lépett föl 1880., azután Bécsben, majd Hamburgban, Berlinben volt szerződtetve. Aljas rágalmak következtében, melyek jegyesét tőle elidegenítették, öngyilkossággal vetett véget sok dicsőséget igérő pályájának. Erdősuhanc, 1. Erdőlegény. Erdősurány, kisk. Bars vm. garamszentkereszti j.-ban, (1910) 788 tót lak., u. p. Felsőhámor, u. t. Zsarnócza. Erdősültség. Valamely ország v. vidék erdőterületének aránya az összterülethez. L. Erdészeti statisztika. Erdőszáda, kisk. Szatmár várm. nagybányai j.-ban, a Szamos szép völgyében, (1910) 1413 oláh és magyar lak., vasúti állomás, posta- és táviróhivatal, termékeny határral és a Degenfeld grófi család kastélyával, melyben igen becses könyvtár van. A Szamoson E.-nál vashíd vezet át. Erdőszakás, kisk. Maros-Torda vm. régeni felső j.-ban, (1910) 902 oláh lak.; u. p. Marosvécs, u. t. Bátos. Erdőszállás (azelőtt: Szelnicze), kisk. Szolnok-Doboka várm. nagyilondai j.-ban, (1910) 917 oláh lak.; u. p. és u. t. Nagyilonda. Erdőszámvevőség, az igazgató erdőhivatalok (erdőigazgatóság stb.) mellett alkalmazott segédhivatal, melynek célja a számviteli ügyek ellátása. Erdőszámvivő, az anyag és pénzszámadást vezető közege valamely erdőhivatalnak. Erdőszavanna, Ausztráliának terjedelmes füves mezeje, melyet ritkás eukaliptus-erdő nő be, s a nedves évszakban számos gumós és hagymás növény: liliom- és orchisfélék stb., ezenkívül szalmavirágok ékesítenek. Általában a tropikus és szubtropikus ritka fáju füves erdőség. Erdőszele (azelőtt: Szelcz), kisk. Nógrád vm. balassagyarmati j.-ban, (1910) 155 tót lak., u. p. Alsóesztergály, u. t. Rárosmúlyad-Nógrádszakál. Erdőszelestény (azelőtt Szelestény, egyesítve Erdömeg községgel), kisk. Hont vm. ipolynyéki j.-ban, (1910) 806 tót és magyar lak., u. p. és u. t. Balassagyarmat. Erdőszengyel, kisk. Maros-Torda vm. régeni alsó j.-ban, (1910) 456 oláh és magyar lak., u. p. és u. t. Sáromberke, Erdőszentgyörgy, kisk. Maros-Torda vm. nyárádszeredai j.-á ban, (1910) 2563 magyar és oláh lak., régi (XV. sz.-beli) ref. templommal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal. A gr. Rhédeyféle kastély helyén a monda szerint régente apátság volt, a kastélyt, melyet Hohenstein Ferenc gr. épített, gyönyörű park veszi körül. E. most Mary angol királyné birtoka, kinek nagyanyja, Rhédey Claudia grófnő 1812. ott született. Az" angol királynő az E.-i templomban nagyanyjának tiszteletére emléktáblát helyeztetett el. A Várhegyen Senye vár maradványai láthatók. Erdőszolga, erdészeti hivataloknál alkalmazott szolga, aki közönséges szolgai teendői mellett az erdőőrök helyettesítésére is felhasználtatik. Erdőszombattelke, kisk. Szolnok-Doboka vm. Kékesi j.-ban, (1910) 390 oláh lak., u. p. Kékes, u. t. Szamosujvár. Erdőtalaj, erdővel fedett, vagy erdőtelepítésre felhasznált talaj. Minden talaj, mely mezőgazdasági használatra alkalmas, a fanemek helyes megválasztása mellett erdőgazdaságra is az. De viszont nem minden E. alkalmas egyszersmind mezei használatra, kertészetre, szőllőművelésre stb. Hegyes vidéken vagy futóhomokon az erdő hulladékai által emberemlékezetet meghaladó időn át trágyázott talajt szívesen kiirtja a földmíves és használja eke vagy kapa alá, míg zsírjában tart; de néhány év múlva felmondja a szolgálatot, terméketlen kopársággá változik át, megfosztva televényétől, sőt néha még agyagtartalmát is elviszi a víz s csak kavicsot hagy hátra. Amely talaj szántóföldnek, kertnek, rétnek vagy szőllőnek állandóan nem alkalmas, azt feltétlen E.-nak mondjuk. A feltétlen E. fogalma azonban kissé ingadozó és szigorúan meg nem határozható, mert arra alkalmas éghajlatnál meredek hegyoldalakon is lehet, illő aláfalazás mellett, szöllő- és gyümölcsöskerteket telepíteni és gondozással fenntartani. A kérdés csak az, hogy vájjon a talaj lemosását biztosan meggátló intézkedések végrehajtatnak-e? A futóhomokot is legbiztosabban erdőtelepítések által köthetjük meg, és épúgy mondható ez is feltétlen E.-nak, mint a kősziklás, meredek oldalak. Mindazáltal most éppen futóhomokra telelepítik a flloxeramentes új szőllőket. A hegységi véderdők mindnyájan, mégpedig elsősorban feltétlen E.-on állanak. A mezőgazdaság által elfoglalt területek talajának anyaga legtöbbnyire nincsen eredeti képződésének helyén, hanem onnan a vizek által elsodortatván, helyről-helyre költözve, rétegekben telepedett le, ú. n. alluviumot, vagy ha ez a mostani legújabb geológiai kort megelőző időben történt, alluviumot alkotván. Az erdők legnagyobb része ellenben többé-kevésbbé kemény kőzetekből alakult eredeti talajon áll, mely kőtörmelékkel többnyire bőven keverve van, csekély mélységgel bir, és 15—30, legfeljebb 40—1 50 cm. mélységben már a sziklás anyakőzetet találjuk alatta. Ez onnan van, hogy az erdőket a mezőgazdaság lassankint a legrosszabb területekre szorította vissza. Folyamok, tavak, mocsarak közelében az erdő a mezőgazdaságra nem alkalmas, de fát még termő vizenyős, vagy áradásoknak kitett területekre van visszaszorítva. Erdőtalaj